A Bajnokok Ligája jelenlegi lebonyolításában a csapatok nyolc négycsapatos csoportban küzdenek meg egymással, minden ellenféllel két meccset lejátszva, egyet hazai pályán, egyet pedig idegenben. A jövő szezontól minden résztvevő nyolc különböző ellenféllel szemben lép majd pályára. A 36 csapatot a sorsolás előtt a kiemelésnél négy 9-9 csapatos kalapba dobják szét, és mind a négy kalapból 2-2 ellenfelet kap majd minden résztvevő.

Nyolc forduló után így kialakul az alapszakasz végeredménye egy olyan tabellán, amely mind a 36 csapatot tartalmazza. Ennek az első nyolc helyezettje egyből bejut a nyolcaddöntőbe, a 9-16. helyezetteket pedig a 17-24. hely közöttiekkel sorsolják össze egy oda-visszavágós párharca, amelynek a győztese csatlakozik az alapszakasz legjobbjaihoz. A legjobb 16-tól a lebonyolítás aztán ugyanolyan lesz, mint a mostani.

Az új lebonyolítás melletti legerősebb érvet a több csapat és a több mérkőzés jelenti, amely értelemszerűen több bevételt is jelent mind a résztvevőknek, mind a lebonyolító UEFA-nak. Az európai fociszövetség persze sportszempontokkal is igyekezett megindokolni a formátumváltást, az új alapszakasztól izgalmasabb és igazságosabb küzdelmet várnak. A tévénézőknek az lehet a jó, hogy több olyan meccs lesz, amikor két élcsapat játszik egymással. A BL-be bejutó kisebb csapatok szurkolóit is kiszolgálnák – és itt figyelhet az aktuális magyar bajnok, ha bejutna a csoportkörbe – : ezek a csapatok egy helyett már két ellenfelet kapnak meg Európa legszűkebb elitjéből, de két olyat is, ami velük nagyjából egy szintű, így van reális győzelmi esély.

Harry Kane, a Bayern München (b) és Bruno Fernandes, a Manchester United játékosa a labdarúgó Bajnokok Ligájának csoportkörében 2023. december 12-én.

MTI /EPA / Adam Vaughan

A magyar bajnokot az a változás is segíti, hogy a selejtezőn az alacsonyabban jegyzett európai ligák győztesei négy helyett már öt BL-helyért küzdhetnek meg.

Plusz egy hely jár majd az UEFA számításai szerint ötödik legerősebbnek rangsorolt bajnokságnak, amely jelenleg a holland Eredivisie. Emellett minden évben plusz egy-egy csapatot indíthat az a két ország, amely az előző szezonban a legjobban szerepelt. A BL formátumváltását az Európa Liga és az Európai Konferencia Liga is leköveti, ez a két sorozat is 36-36 csapatos alapszakasszal indul a 2024-25-ös szezontól.

A formátumváltás legnagyobb vesztesei valószínűleg a játékosok lesznek, akik már jelenleg is gyakran panaszkodnak a sűrű versenynaptár miatt meccsterhelésből fakadó sérülések miatt. Eddig egy csapatnak maximum 13 főtáblás BL-meccs juthatott egy szezonban, a jövő szezontól akár 17 mérkőzés is juthat egyetlen együttesnek. Ez egy 38 meccses bajnoki szezon és a hazai kupák mellett több mint 60 meccset jelenthet egy-egy topligás csapat számára, de a játékosokat a szintén sűrűsödő válogatott menetrend is tovább terheli.

Míg a jelenlegi lebonyolításban a csoportkörök decemberi vége és a rájátszás februári kezdete között akár két hónapjuk is volt a csapatoknak, a következő szezontól alapszakasz-mérkőzéseket januárban is rendeznek majd. Különösen érdekes, hogy ez hogyan érinti majd azokat a csapatokat, amelyeknek januárban a hazai bajnoksága is szünetel. És bár a még februárban is fagyos orosz túráktól jelenleg nem kell tartaniuk a BL-csapatoknak, így is akad majd egy-két északi együttes, amely a januári időjárási viszonyok mellett kérdéses, hogy képes-e egyáltalán biztosítani egy komoly színvonalú futballmérkőzés lebonyolítását.