A magyar infláció még mindig elég csúnya EU-szinten

Januárban már nem volt kiemelkedően magas az éves infláció Magyarországon uniós összehasonlításban. Decemberhez képest azonban jelentősnek mondható az infláció, miközben az uniós országok többségében árcsökkenés, defláció zajlott.

  • hvg.hu hvg.hu
A magyar infláció még mindig elég csúnya EU-szinten

Az Európai Unió átlagát tekintve 3,1 százalék volt az infláció januárban – írja jelentésében az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat. A legkisebb inflációt Dániában és Olaszországban mérték (0,9 százalék), a legmagasabbat Romániában (7,3 százalék), Észtországban (5 százalék) és Horvátországban (4,8 százalék).

Magyarországon az infláció 3,7 százalék volt – a hazai statisztikai hivatal, a KSH 3,8 százalékot számolt valamelyest különböző módszertannal. Ez az adat az uniós országok sorában a középmezőny elejét jelenti. Tegyük hozzá, a magyar infláció egy évvel ezelőtt rendkívül magas volt, ahhoz a – már rendkívüli módon megemelkedett – árszinthez képest nőttek „csak” hasonló ütemben az árak, mint a többi régiós országban.

Egy év után most először nem a magyar a legnagyobb infláció az EU-ban

A cseh infláció megelőzte a magyart, így már csak a második legnagyobb az itteni drágulás az EU-ban.

Decemberhez képest januárban az árak Magyarországon 0,7 százalékkal voltak magasabbak – ez már korántsem kedvező adat uniós összehasonlításban. Az uniós átlag mínusz 0,2 százalék volt, vagyis havi alapon árcsökkenés (defláció) zajlott. Az eurózónában 0,4 százalék volt a havi defláció. Havi alapon az árak 1,8 százalékkal nőttek Csehországban, 1,3 százalékkal Észtországban, 1 százalékkal Dániában, 0,8 százalékkal Litvániában és Szlovákiában.

A tagállamok többségében mérséklődtek az árak decemberhez képest, egy százalékot meghaladó defláció zajlott Olaszországban és Cipruson.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek