A vártnál gyorsabb fordulat a hitelpiacon

Jelentősen nőtt a foglalkoztatási arány, ezen belül is az időseknél pozitív a kép – folytatja, kiemelve, a fiataloknál nem értek el ilyen sikert.

További 500 ezer emberre szükség van, magyarokra – folytatja. Orbán Viktor korábban 300 ezres tartalékról beszélt, Nagy ezt most részletezi: uniós forrásokból lehet például támogatni az inaktívak bevonását.

Ami a vállalati hitelezést illeti: 19 százalékkal esett vissza, ám itt van egy erős fordulat, az év végére itt már 20 százalékos volt a növekedés. A miniszter szerint itt általánosságban a vártnál is gyorsabb fordulatot látnak. Ebben persze benne van Nagy keze is: csökkent az első lakás vásárlásához elvárt önerő, de a bankok önkéntes vállalásokat is tettek idézi fel.

Már most is 10 milliárd eurónyi akkumulátort exportálunk

A vállalkozókat is megkérdezték, mitől tartanak: esetükben a magas alapanyagárak és a magas kamatkörnyezet fogja vissza a fejlődést. Jó hír viszont, hogy magas a likviditása ezeknek a cégeknek – összegzi a nemzetgazdasági miniszter.

Nőtt viszont az autógyártás, illetve majdnem harmadával az akkumulátorgyártás expotteljesítménye tavaly – emeli ki Nagy, hozzátéve, az exportban 17 százalék a járműgyártás és már 7 százalék az akkumulátorgyártás – úgy, hogy abban még nincs benne a CATL vagy a BYD.

Már most is 10 milliárd eurónyi akkumulátort exportálunk – fogalmaz a miniszter. Kiemeli: miközben a kínaiak jelentősen támogatják az e-autó-forgalmazást, a németek megszüntették. Szerinte – ismételte el az elmúlt hetekben többször elhangzott érvét – uniós szintű e-támogatási programot kell indítani.

A lakosság fél az inflációtól

Az ikerdeficit leküzdése után 5 százalékos lehet idén a reálbér emelkedése, a gazdasági növekedéssel pedig 2024-2025-ben vissza tudunk térni az EU +2 százalékos pályára – folytatja Nagy.

Ehhez szerinte kulcs a fogyasztás helyreállítása, ahol 2020 januári szinten vagyunk most. A fogyasztás a belgazdaság szintjének fenntartásához fontos.

2023 a kiskereskedelem 8 százalékkal zsugorodott, a vendégéjszakák száma 3 százalékkal emelkedett. 2024 januárjában a fogyasztás alakulása 0 százalék fölött van valamivel, a vendégéjszakák száma 10 százalékkal nőtt.

Januárban készített a kormány egy lakossági felmérést, ahol az emberek 81 százaléka mondta azt, a magas infláció miatt fogta vissza a fogyasztását. Nagy szerint így az infláció csökkenésével az óvatosság is csökkenni fog.

A belgazdaság helyzete nem ennyire pozitív: 5 százalékkal esett vissza az ipar, 2,5 százalékkal az export, 14,5-tel a belső értékesítést. Itt azonban tovább romlik a helyzet, ugyanis az export tovább csökken.

Nagy Márton: 2026-ra térhetünk vissza oda, ahol 2019-ben voltunk

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter expozéjával folytatódik az esemény. A minisztérium a következő két héten egy versenyképességi csomagot fog benyújtani, de még azelőtt "mivel megtudtam, hogy én vagyok a felelős az idei növekedésért", erről beszél – kezdi a politikus.

Aki mindjárt tisztázza is: a növekedés a lakosságtól függ.

Sokféle válságot láttam már – idézi vissza, mi is történt 2019 után a Covidtól az energiaválságon át. A normalizálódást 2026-ra teszi, szerinte akkor leszünk ott, ahol 2019-ben voltunk – leszámítva a jegybanki alapkamatot.

Majd visszatér a múltra: a Covid idején szerint a fiskális (kormányzati) és a monetáris (jegybanki) politikai is ösztönző volt, az energiaválság idején azonban széttartott, a fiskális ösztönzés mellett egy monetáris szigorítás zajlott. Így történhetett meg a 0,8 százalékos visszaesés – miközben az ikerdeficitet letörtük, az infláció csökkent, a reálbérek növekedni tudtak – emeli ki.

Tízezer-milliárd forint felett a lakossági állampapír-állomány

Varga visszatér az államháztartáshoz. Kiemeli, a magyar gazdaság a 13. legnyitottabb, a 11. legösszetettebb gazdaság. Vagyis sokféle termelés van itt, ez ad lehetőséget arra, hogy egy-egy szektor visszaesése ne rántsa magával a gazdaságot.

Zajlik ugyanakkor egy átalakítás – utal Varga a keleti nyitásra. Ennek jegyében 2004 és 2023 között a német export 32 százalékról 26,5 százalékra esett vissza – miközben több mint megkétszereződött a volumen. Keletre ugyanakkor többszörös volt a növekedés.

Ami pedig az adósság finanszírozását illeti – hoz be egy újabb témát a pénzügyminiszter –, nem csak a hozamszintet sikerült stabilizálni, de a lakossági állampapír-állományt is jelentősen sikerült növelni, ami sokkal stabilabb finanszírozást jelent. Jelenleg 10 ezer milliárd forint feletti az összeg, amit ebben tart a magyar lakosság. Ma már ugyanakkor a kamatkifizetés nagyobb részét is a lakosság kapja meg, nem a külső befektetők.

A helyzet jó, lehet jobb

A folyó fizetési mérleg gyakorlatilag visszapattant a korábbi pozitív szintre, ez az energiakrízis – és az energiaárak – visszaszorulásával volt összeköthető -– mutatja a következő ábrát Varga Mihály, aki ezt követően a vállalkozói bizalmi indexet mutatja, amely szintén javuló képet mutat.

Az újabb ábra a nettó külső adósságról szól, arról, hogy a devizakitettség jócskán csökkent a 2010-es évek eleje óta (elég a devizahitelezésre gondolni), ez a szint most (némi növekedés után) 15 százalék körül van.

A magyar adórendszer egy nemzetközi felmérés alapján a 11. legjobb a világon – idézi Varga, kiemelve: a magyar adórendszer központi eleme továbbra is a családtámogatás, ebben továbbra sem kívánunk visszalépni.

De itt vállalkozók vannak, szóval hozzájuk szól: alig van olyan ország, ahol 10 százalék alatt van a társasági adó.

Amin javítani lehet: most indul el az elektronikus áfabevallási rendszer, most még önkéntes alapon, már így is több ezer vállalkozás veszi ezt igénybe.

A másik fontos kezdeményezés az e-nyugta elindítása, 2025-től. Ugyanakkor elindul az eMAP, ami ahhoz segíti a vállalkozást, hogy egyszerre tudja benyújtani a foglalkoztatáshoz köthető bevallásokat.

2026-ra csökkenhet a hiány 3 százalék alá

Az államháztartási hiány a tavalyi 6-7 százalékos adat után idén 4,5 százalékra csökkenhet, jövőre 3,7 százalék lehet, és 2026-ban csökkenhet az EU által elvárt 3 százalékos szint alá – mondja Varga.

Ami az államadósságot illeti: az elmúlt évtized konjunkturális időszakában a GDP-arányos szám fokozatosan tudott csökkenni, a Covid ezt a trendet megfordította, de ma már újra visszaálltunk a csökkenő pályára – folytatja a pénzügyminiszter, aki az Európai Bizottság legfrissebb prognózisát idézve pozitív pályát vetít előre.

Ami ennek a szintjét illeti: Magyarország már 2021 nyarára elérte a világjárvány előtti szintet, az EU-nak vagy Németországnak ezt nem sikerült.

Az államadósságot csökkenteni kell, adja ki a parancsot, kiemelve, ez már a kamatkiadások miatt is fontos. És azért is, mert a tartós növekedéshez alacsony adósságszint kell – mutat több példát a világból.

Varga Mihály: A nehezén lassan túl vagyunk

A suszter maradjon a kaptafánál: a költségvetési stabilitásról akarok beszélni – kezdi beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter. Majd gyorsan folytatja, nem teheti meg egy ilyen nyitott gazdaságnál, hogy ne nézze meg, milyen környezetben működünk.

Alapvetően gazdasági pangásról, a hangulatindexeknél sem egyértelmű pozitív eredményekről számol be. Nem véletlen, hogy a német kormány lefelé korrigálta a gazdasági növekedésre vonatkozó prognózisát – mindez arra utal, hogy javul a helyzet, de lassabban, mint vártuk.

Ami a magyar gazdaságot illeti: a nehezén lassan túl vagyunk – folytatja Varga. Kétségkívül nehéz a tavalyi GDP-vel büszkélkedni, utal a 0,8 százalékos visszaesésre, de szerinte alapvetően pozitív a kép.

Kormánnyal együtt

Egy ösztönző állam és egy erős vállalat egymást támogatja – emeli ki a kamara szerepét Parragh, majd a kamarai rendszer jövőjéről beszél. Szerinte a kamarai szervezet egységesítése és erősítése mellett további együttműködés szükséges a kormányzati politikával. "Mi készek vagyunk a gazdaságpolitika megtervezésében, alakításában, végrehajtásában, és minden olyan gazdaságpolitikában, ami a vállalkozások érdekeit tartja szem előtt" – zárja szavait az MKIK elnöke.