Az EU-pénzek járnak

Látjuk, milyen fontosak a zöld beruházások, még ha most nem is érezzük ezeknek a hatását.

Ugyanígy fontos a jól célzott hitelezés – itt lemaradtunk, de a Széchenyi-kártyával valamennyire sikerült ezt kompenzálni – magyarázza, és kiemeli: szükség van fix kamatozású, támogatott programokra, még ha néhány bankár ezzel nem is ért egyet.

Ezt követően a magyar vállalkozások helyzetét elemzi Parragh, jelentős kihívásokkal, mint a fogyasztói igények változása, a globális piacok újrarendeződése, a generációváltás vagy a digitalizáció. Szerinte erős vállalkozói bázisra van szükség, amire fel kell készülniük a vállalkozásoknak.

De ehhez ugyanúgy szükség van növekedésbarát adórendszerre, amire a magyar rendszer alkalmas, de finomhangolásra van szükség. Ugyanígy szükség van az adatszolgáltatások rendszerének felülvizsgálatára, a gazdaságfehérítő akcióprogramokra, vállalati finanszírozásra is.

Ami az EU-t illeti: az uniós csatlakozási szerződés alapja az volt, hogy a négy uniós alapszabadság érvényesüljön. Magyarország a gyengébb vállalkozások rovására levonult a piacok egy részéről, például az élelmiszer-kereskedelemben vagy az építőiparban – mondja Parragh, aki szerint az EU-pénzek ennek ellensúlyozására járnak.

Az EU-pénz nem alamizsna.

Vendégmunkás, nem migráns

A munkaerő-utánpótlást nem lehet migrációval biztosítani – jön a legújabb kijelentés Parraghtól, aki példaként az osztrák gazdaságot hozza.

Az ausztriai munkavállalók több mint ötöde külföldről érkezett, mondja, de ezek már képzettek, mikor megérkeznek. Magyarországon ehhez képest 99 ezer emberről beszélünk, a vendégmunkások aránya így mindössze két százalék, ezt növelni kell.

Szerinte "támasz a külföldi munkaerő", de csak ha nem migrációról van szó. Világos, ugye?

Ebben a magyar kormány szerepe az, hogy minél képzettebb munkaerőt vonzzon be.

Amikor kinyílik egy ajtó a gazdaságban, nekünk kell ügyelni arra, hogy ezen át is lépjünk

A gazdaság tavaly visszaesett, de a munkaerőpiac feszes, ez az elmúlt időszak legnagyobb erénye – elemzi a helyzetet a kamara elnöke.

A beruházások csökkentek, de még mindig nagyon magas a mennyisége, az exportteljesítmény is jó, minden új gyár telepítése egy lehetőség.

Amikor kinyílik egy ajtó a gazdaságban, nekünk kell ügyelni arra, hogy ezen át is lépjünk – szól az intelem a vállalkozóknak. Akikben – teszi hozzá – jogos az óvatosság.

Nagyon sok pénz van a lakosságnál és a vállalkozásoknál is, az inflációt letörték, a reálbérek nőnek – itt is az egyensúlyt kell megtalálni – fogalmaz Parragh, aki – az elmúlt évekhez hasonlóan – a magyar és a német gazdaság (negyedéves) növekedését összehasonlító ábrát mutat.

Most több mint a kétszeres a növekedés, ez reálfelzárkózáshoz vezethet – emeli ki, hozzáteszi azért a magyar gazdaság alapvetését: ha a német gazdaságnak nem megy jól, nekünk se megy jól.

Itt sincs minden veszve szerinte, utalva a keleti nyitásra.

Parragh László köszöntőjével kezdődik a rendezvény

Az MKIK elnöke köszönti a résztvevőket. "24 éve tartottuk az első ilyen találkozónkat" – indít, és úgy folytatja: az elmúlt évek nem voltak egyszerűek.

Reméljük, a hét szűk esztendő hamarosan véget ér

– teszi hozzá, rövid globális gazdasági elemzést tartva. Szerinte az EU egyre inkább le van maradva, kérdés, hogy az USA és Kína mögött itt mi várható.

A gépgyártás területén megjelent egy fenntarthatósági irány, amelyben Magyarország óriási lépést tett, remélem, a jó irányba – utal az elektromobilitási beruházásokra, vélhetően az akkumulátorgyártásra.

Új kapcsolatokat is kell teremtenünk, miközben "fokozódó nemzetközi kihívásokkal szembesülünk", ehhez kell egy megfelelő felhatalmazással rendelkező kormány és egy megfelelő politikai közeg, ami rendelkezésre áll – fogalmaz Parragh.

Kína sokkal nagyobb országnak tekint minket, mint valójában vagyunk – folytatja, és arról is beszél, a szuverenitás és konnektivitás között meg kell találni az egyensúlyt a kifeszített költségvetés és a külkereskedelmi helyzet közt.

Matolcsy most sincs a résztvevők között

2020-ban ugyan még arról beszélt, legsikeresebb évtizedén van túl a magyar gazdaság köszönhetően a Fidesz irányításának, 2022-ben már a meghívottak közé sem került be a magyar gazdaságpolitika egyik legfontosabb szereplője, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke.

A résztvevők pedig az elmúlt években nem is takarékoskodtak a jegybank bírálatával, igaz, az oda-vissza kritikák nem az évnyitóra korlátozódtak. Néhány napja például a BÉT rendezvényén személyeskedéstől sem mentes támadást intézett Nagy Márton ellen Matolcsy, mi pedig megnéztük: hogy jutottunk el oda bő egy évtized alatt, hogy a jegybankelnök pártfogoltjából legnagyobb ellensége lett:

Nem kell félnetek jó lesz

Ezekkel a szavakkal zárta 2023-ban a gazdasági évnyitón elhangzott beszédét Orbán Viktor. A Bánk bánból vett idézet helytálló volt: nehéz év előtt állt a gazdaság, a kormányfő akkor még nem is tudhatta, mennyire nehéz: az infláció ugyan most már 3,8 százalékra esett vissza, az év egészében azonban 17,6 százalékos volt, a gazdasági teljesítmény pedig, a legrosszabb várakozásokat beteljesítve 0,8 százalékkal esett vissza 2023-ban.

Az infláció miatt nemcsak a fogyasztás esett vissza, de a vállalati hitelezés is, az uniós pénzek elmaradása is negatívan befolyásolta a teljesítményt. Egy ilyen év után a kérdés az: hogyan rúgható be újra a magyar gazdaság motorja, erről fog beszélni a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagjai és elnöke, Parragh László előtt a kormány három legfontosabb gazdaságpolitikai szereplője: Varga Mihály pénzügyminiszter, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök.