Lehet vajon 2024-ben Észtországra egy olyan pénzpiaci paradicsomra tekinteni, mint a techiparnak Szilícium-völgy? Martin Sokk, a Lightyear fintech cég vezérigazgatója szerint igen.

Észtországban nagyon élénk a startupterep – mondta el a hvg.hu-nak Sokk, akinek négy éve alapított, az euróövezetben 2022 óta, nálunk pedig éppen egy éve jelen levő pénzügyi startupja konzervatívabb és kockázatosabb pénzpiaci termékekbe is befektet, az ügyfelek igényének megfelelően, de kizárólag digitális csatornákon keresztül.

Emlékeztetett: a Skype futtatta fel ezt a szcénát. A szintén észt alapítású cég példájából értették meg, hogy hiába egy kis népességű országról van szó, képesek sokkal nagyobb, akár százmilliós ügyfélbázisnak szolgáltatni. De innen indult az egyik legismertebb fintechcég, a korábban Transferwise néven ismert Wise, mára pedig Észtország azzal büszkélkedhet, hogy náluk van az egy főre eső legtöbb unikornis, vagyis olyan startup, amelyiknek a piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt. Az országból származik a Wise-on túl a Gilla és a Zego.

Sokk egyébként maga is a Wise-ból vált ki közvetlen kollégájával együtt, volt cége vezetőjével egy éve beszélgettünk céljairól:

Miért éppen Észtország?

És hogy mi a magyarázat arra, hogy a Baltikum tudott ráharapni erre a piaci résre? A három ország, de különösen az észtek uniós tagállamokként rendkívül rugalmasan kezelik a szabályozást. Találkoztunk már olyan beszámolókkal is, hogy egy telefonhívásba került felülírni egy jogszabályt – pusztán, mert ott a piacfelügyelet tényleg ennyire rugalmas. Mint korábbi beszélgetéseinkből kiderült, bármelyik balti ország esetében annyira örömmel veszik az új pénzpiaci beruházásokat, hogy azonnal módosítanak, vagy legalább is finomítanak a szabályrendszeren, ha az szükséges.

A rugalmas szabályozásnak köszönhetően ezek a pármilliós lakosságú országok minimálisra tudták hozni államadósságukat, stabilan tudják tartani a gazdaságukat, miközben a techpiacuk szárnyal.

A magyarázat erre annyi, hogy függetlenedni akartak, úgyhogy amit csak lehetett, digitálissá tettek. Ebben a pénzpiac, és a digitális fizetések előtérbe helyezése is kulcsszerepet kapott.

Európa többi részére nem feltétlenül jellemző ez a mentalitás, a fintechcégek, Magyarországról legalábbis rendre amiatt panaszkodnak, hogy túlszabályozott a piac, ami elnyomja az innovációt. A bankok pedig ehhez képest amiatt panaszkodnak, hogy míg őket a piacfelügyelet puskacső végén tartja, a fintech startupok duhajkodhatnak a vadnyugaton.

Martin Sokk a Lightyear vezérigazgatója

Facebook / Lightyear

„Távolról sem igaz, rendkívüli módon szabályozottak vagyunk, rengeteg előírásnak kell megfelelnünk” – reagált ezzel kapcsolatos felvetésünkre Sokk. Más, fintech szektorban érintett beszélgetőtársunkhoz hasonlóan úgy látja, hogy ez a terület is szigorúan szabályozott, az Európai Unió jogszabályai minden piaci szereplőre vonatkoznak.

Elmondása szerint az előírt tőkemegfelelés miatt is így van ez, de már csak azért sincsenek kedvezőbb helyzetben a piacon, mert a bankoknak nagyobb az ismertsége, amit nekik még meg kell szerezniük. Igaz, nekik abból tud előnyük származni, hogy egy banknál könnyen alacsonyabb költséghányaddal dolgozhatnak.

Sokk szerint nem csak a szabályozói mentalitás különböző az egyes országok között, de a befektetői igények is. A Lightyear, amelynek üzleti stratégiája leginkább hosszútávú befektetésre alapul, azt tanulta meg meglévő 22 piacán, hogy az egyes országok között jelentősek az eltérések.

A cég, amely épp egy éve van jelen a magyar piacon, alkalmazkodva az itteni befektetői szokásokhoz, a tartós befektetési számlákat helyezi lakossági ügyfelei elé elsődleges termékként. A vállalatot választó befektetők a platformjukon keresztül elérhetik a kötvény és részvénypiacait is, a magyar tőzsde papírjainak felvétele azonban egyelőre távlati cél.

A Lightyear plakátja Magyarországon

Facebook / Lightyear

Sokk egyben eloszlat egy tévedést is: „Magyarország egyáltalán nem kicsi piac. Ha nem is akkora mint Nagy-Britannia, de 10 millió emberről van szó” – emeli ki, hozzátéve, hogy a Lightyear startupként olcsón tud befektetési szolgáltatásokat nyújtani.

Rákérdeztünk arra is, hogy miért Magyarországra esett a választásuk, lévén ennél valószínűleg nagyobb és kifizetődőbb piacokra is léphetnének. Elmondása szerint a magyar felhasználók, korábbi munkahelye, a Wise esetében jelenleg is kimagasló aktivitást mutatnak, így abszolút megéri nekik, hogy legyen magyar nyelvű ügyfélszolgálatuk is. Ennek megfelelően hisznek üzleti sikerükben a magyar piacon.

Tartani kell ettől?

A pénzpiacok felügyeletét is ellátó Magyar Nemzeti Bank többször adott ki figyelmeztetést egyes fintech szolgáltatók esetében, mint amilyen a Magyarországon is rendkívül népszerű Revolut. Ebből arra is lehetne következtetni, hogy a jegybank a hagyományos banki rendszert igyekszik minden áron fenntartani, az innováció rovására. A területre rálátó jegybanki beszélgetőtársunk szerint azonban egyáltalán nem erről van szó, sőt a maga eszközeivel a jegybank igyekszik a pénzpiacokon élénkíteni az innovációt. Azzal viszont számolni kell, hogy amikor baj van, hiába hatályos minden uniós jogszabály, ha belefut az ügyfél egy litván chatbotba, abban nem lesz sok hála, hiszen egy magyar ügyfélszolgálatnál bizonyosan könnyebb dolga lenne.

A felügyeletre rálátó beszélgetőtársunk szerint elsősorban a kriptopénzek piacát tartják kockázatosnak a szabályozók. Ez teljesen szabályozatlan, globális szinten is csak mostanra történnek apró lépések. Miután alig akadnak globális piaci szabályok, a lokálisokkal is akadhat zűrzavar. Ezen a téren rendre ad ki figyelmeztetést az MNB is, mivel itt könnyen bele lehet csalásokba is futni.

A Lightyear esetében is adódnak kavarok, mivel a cég észt eredete ellenére Nagy-Britanniában van bejegyezve, ami immár nem tagja az Európai Uniónak. Sokk kérdésünkre elmondta, hogy mindenhol együttműködnek a szabályozó szervekkel, és különösebb problémájuk még nem adódott.

Szerző: Rácz Gergő