5 megtakarítási forma, ahol egyáltalán nem kell adózni a nyereségből!

2024 júliusa óta a 15% kamatadó mellett további 13% szociális hozzájárulási adót (szocho) is meg kell fizetnünk bizonyos befektetéseink után. A Bankmonitor szakértői megnézték, melyek azok a befektetések, ahol adómentesen lehet fialtatni a pénzünket!

1. Állampapírok

Az utóbbi évek legnagyobb slágere az állampapír volt: több ezer milliárd forintnyi lakossági megtakarítás áramlott ezekbe a befektetésekbe. Különösen az inflációkövető állampapír állománya nőtt nagyot, ma már 7000 milliárd forintnál is több pénzt tartanak Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP) a befektetők. A nagy népszerűség abból fakadt, hogy a rendkívül magas infláció következtében ezen állampapírok kamata a 2024-ben induló kamatperiódusukban a 17-19%-ot is meghaladja.

Fontos leszögezni, hogy nem csak a PMÁP, hanem az összes többi (2019. június 1-nél később kibocsátott) lakossági állampapír is adómentes: ide tartozik az Egyéves Magyar Állampapír, a Bónusz Magyar Állampapír, a Fix Magyar Állampapír, a Babakötvény, a Kincstári Takarékjegy és az Euró Magyar Állampapír is. Ezeknél a kötvényeknél az elért nyereségből sem személyi jövedelemadót, sem a 2023-ban kiterjesztett szociális hozzájárulási adót nem kell fizetni, ami számottevő előnyt jelent például a bankbetétekhez képest.

2. Lakástakarékpénztárak

A népszerű lakástakarékok 2018-ig 30%-os állami támogatást élveztek, azaz évi 240 ezer forint befizetése esetén évi 72 ezer forint nyereségre tehettek szert a megtakarítók. A magas hozam mellett az adómentesség is az LTP mellett szólt, de az állami támogatás kivezetésével a felettébb kedvelt megtakarítás elveszítette a vonzerejét. Egészen 2023-ig kellett várni, amikor ismét felpezsdült a piac, és újból elérhetővé váltak az akár 30% egyszeri jóváírást biztosító LTP-k!

A jelenlegi kínálatot három szereplő alkotja, a Fundamenta mellett az OTP-nél és az Ersténél lehet elérni a lakáscélú megtakarítások bizonyos módozatait. A jóváírások mértéke eltér, de ha az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) nézzük, 4 éves időtávon legfeljebb évi 6,22%-os hozammal, 8 éves távon pedig legfeljebb évi 6,14%-os hozammal kalkulálhatnak a megtakarítók. Hab a tortán, hogy az LTP továbbra is adómentes, tehát a nyereségből sem SZJA-t, sem SZOCHÓ-t nem kell fizetni.

3. Tartós befektetési számla

A tartós befektetési számla (röviden TBSZ) egy olyan értékpapírszámla, mely kellően hosszú befektetési időtáv esetén adókedvezményre vagy akár adómentességre jogosít. Az adókedvezmény (15% helyett 10% SZJA-kulcs) a gyűjtőévet követő 3. év végén érvényesíthető, míg a teljes adómentességhez (0% SZJA-kulcs) a gyűjtőév után 5 éven keresztül kell a számlán hagyni a befektetést. Szociális hozzájárulási adó a TBSZ-en elért nyereséget semmilyen esetben nem terheli.

Egy egyszerű példával élve: aki például részvényeket vagy befektetési jegyeket tart a tartós befektetési számláján, és azoknak a piaci ára 5 év alatt 1 millió forintról 2 millió forintra emelkedik, ő kereken 1 millió forint nyereséget ért el. A TBSZ-nek köszönhetően viszont ebből sem 300 ezer forint személyi jövedelemadót, sem 260 ezer forint szociális hozzájárulási adót nem kell fizetnie, azaz mind a 2 millió forintot zsebre teheti az 5 év elteltével.

4. Egészségpénztárak

Az egészség- és önsegélyező pénztárak (egyszerűsítve egészségpénztárak) azon kevés megtakarítási forma közé tartoznak, amelyekre közvetlen állami támogatás vehető igénybe. Akik egészségpénztári keretek között folytatnak öngondoskodást, ők a saját befizetett személyi jövedelemadójukból az éves befizetéseik 20%-ával megegyező – de legfeljebb évi 150 ezer forintos – adóvisszatérítésre jogosultak. A költségek levonása után ez akár 15-16%-os nettó nyereséget eredményezhet, a nyereség pedig természetesen adómentes. A számlán lecsapódó összegeket csak meghatározott célokra, többek között magánegészségügyi szolgáltatásokra, gyógyszerekre, sőt akár jelzáloghitel törlesztésére vagy a gyermekek ruházatára lehet fordítani.

5. Önkéntes nyugdíjpénztárak

A pénztárak másik nagy csoportját az önkéntes nyugdíjpénztárak alkotják, amelyek segítségével az időskori jövedelem kiegészítése céljából lehet pénzt felhalmozni. Fontos, hogy az önkéntes nyugdíjpénztár nem minden esetben adómentes: teljes adómentesség elérésére csak akkor van mód, ha a pénztártag megszerezte a nyugdíjjogosultságát, és már legalább 10 éve tagja a pénztárnak. Ha ennél kevesebb ideje tag, vagy még nem jogosult a nyugellátásra, akkor a számláról kivett pénzösszegeket adó terhelheti. Éppen ezért a nyugdíjcélú megtakarításokat nem célravezető idő előtt felbontani, hanem érdemes türelmesen kivárni az aktuálisan érvényes nyugdíjkorhatár elérését.