„Nincs túl sok csodálkoznivaló azon, hogy Németországban a friss diplomás orvosok nem képesek pótolni a nyugdíjba menő szakembereket” – mondta a Deutsche Wellének az a 30 éve Németországban élő magyar belgyógyász-kardiológus, aki épp a saját családja példáján tapasztalja most meg a német egészségügyi (és oktatási) rendszer buktatóit. Károlyi László, egy drezdai szív- és érrendszeri megbetegedésekre specializálódott magánklinika szakorvosa és szívritmuszavar-ambulanciájának vezetője szerint már régen az adott körülményekhez kellett volna igazítani az elavult felvételi szabályozási rendszert. Emiatt ugyanis Németországban még ma, a fenyegető orvoshiány idején is csak színtiszta jeles gimnáziumi bizonyítvánnyal és érettségivel lehet bejutni az orvosi egyetemekre, felvételi vizsga viszont nincs.

„Mivel a fiamnak nem úgy sikerült az érettségije, esélye sem volt rögtön a gimnázium után bekerülni itt valamelyik orvosi karra. Így a budapesti SOTÉ-n végezte el az első két évet” – magyarázta Károlyi. „A legnagyobb baj viszont az, hogy hiába lett egy kivétellel minden vizsgája ötös Magyarországon, a 2,3-as érettségi jegye miatt (ami nagyjából négyesnek felel meg a magyar rendszerben) még így sem sikerült átjelentkeznie Drezdába. Erre csak azt tudom mondani, hogy gratulálok! Németország elveszíthet egy potenciális munkaerőt! Lehetséges ugyanis, hogy a fiam máshol szerzi meg a diplomáját, és máshol kezd majd el praktizálni.”

Kétszer annyian, mint 10 éve

Miközben a német orvosi egyetemek nem bocsátanak ki elég orvost, az ország egyre komolyabb célponttá válik a hazájukon kívül állást kereső orvosok körében. A legfrissebb statisztikák szerint a külföldi orvosok száma az elmúlt évtizedben megduplázódott, arányuk a németországi orvostársadalomban elérte a 12 százalékot. Míg tavaly év végén már 63 763, német útlevéllel nem rendelkező külföldi orvos dolgozott Németországban, tíz évvel korábban mintegy 30 ezren, 1993-ban még csak 10 ezren voltak. Közülük a legtöbben más európai országokból érkeztek (több mint 40 ezren) vagy pedig a Közel-Keletről. A leggyakoribb származási országok Szíria (6120), Románia (4668), Ausztria (2993), Görögország (2943), Oroszország (2941) és Törökország (2628). 2022-ben a német szövetségi orvosi kamara 1734 magyar orvost tartott nyilván, ami két és félszeres növekedés 2010-hez képest. (A csúcs 2020-ben volt, amikor 1827 regisztrált magyar orvos volt az országban.) A kétirányú vándorlást mutatja, hogy az elmúlt években mindig volt legalább 60-80, a német statisztikákba újonnan bekerült magyar orvos.

A Németországba települő szakembereknek szigorú engedélyeztetési eljáráson kell átesniük, hogy jogosultságot szerezzenek a praktizáláshoz. A procedúra két vizsgából áll, amelyek magukban foglalják az általános és a szakmai német nyelvtudás felmérését is. Sokak szerint a külföldi orvosi diplomák elismertetése pillanatnyilag legalább annyira macerás, mint bekerülni az orvosi képzésbe. Ezért szakértői vélemények szerint ideje lenne újragondolni a diplomahonosítási eljárást.

Miért van orvoshiány Németországban?

A munkaerőhiány az egészségügyben világjelenség. Sok térségben lassan luxusnak számít, hogy az emberek a lakóhelyük közvetlen közelében kapjanak megfelelő ellátást. Ez a probléma az alacsony jövedelmű országokban a legsúlyosabb, ahol az Egészségügyi Világszervezet ajánlása – minden ezer emberre jusson legalább egy orvos – gyakran teljesíthetetlen.

A társadalom elöregszik, az orvosok jelentős része 60 év fölötti – könnyítenének a külföldi orvosok munkavállalásán.

picture alliance / Mohssen Assanimoghaddam/dpa | Mohssen Assanimoghaddam

Németországban a felmérések szerint 4,53 gyakorló orvos jut 1000 személyre, és itt dolgozik az 1,82 millió európai orvos körülbelül 30 százaléka. A szövetségi köztársaságnak pillanatnyilag még elegendő szakembere van, de a társadalom egyre nagyobb része számít idősnek, amely egyre intenzívebb egészségügyi ellátást igényel majd. A nyugdíjba vonuló orvosok helyére sem jönnek a fiatalok a szükséges ütemben – ez pedig további terhet ró az egészségügyi szakemberekre, különösen az állami szektorban.

A 2023-as adatok szerint Németországban a gyakorló orvosok 41 százaléka 60 év feletti, ahogy a szakorvosok 28 százaléka is. A következő három évben a becslések szerint legalább 5-8 ezer orvosi rendelő fog bezárni, nagyrészt a nyugdíjazások miatt. És mivel nincs elég diplomás orvos, aki átvenné a nyugállományba vonulók praxisait, az egyetlen rövidtávú megoldásnak külföldi szakemberek toborzása tűnik – már ha az egészségügyi rendszert továbbra is a jelenlegi színvonalon akarják működtetni.

Hogyan boldogulnak a külföldi orvosok Németországban?

„Én úgy látom, hogy Németországban minden egészségügyi szakember bizalmat és megbecsülést kap – legyen szó német anyanyelvű vagy külföldi munkaerőről” – magyarázta a DW-nek adott interjúban Fahri Beqa, aki több mint 18 éve dolgozik az országban belgyógyász-kardiológusként. „Azt tapasztaltam, hogy az itt gyógyító külföldi orvosok többnyire motivált emberek. Olyanok, akik hajlandók tanulni és megbirkózni a kihívásokkal, amelyeket az idegen ország egészségügyi rendszeréhez való alkalmazkodás jelent.”

Ugyanakkor adminisztratív akadályok miatt jóval nehezebb dolguk is van: „A hatályos szabályozás a külföldön szerzett orvosi kvalifikációk közül csak az alapképzést ismeri el, így, ha egy szakorvos szeretne praktizálni Németországban, akkor újra el kell végeznie az adott szakképzést” – kritizálta a rendszert Beqa, hangsúlyozva, hogy ez több évnyi befektetését jelent. Csak a szakvizsga után kezdhet bele igazán a karrierépítésbe, egy magánklinika vagy egy privát orvosi praxis megnyitásával. Fahri Beqa megjegyezte azt is, hogy ha valaki kórházban helyezkedik el, akkor „épp a külföldi orvosokat osztják be gyakran a sürgősségi osztályokra és sokszor bíznak rájuk megterhelő kórházi feladatokat”.

Adminisztratív akadályok és elégedetlenleség.

picture alliance / Philipp von Ditfurth / dpa

Azt azonban Beqa is elismeri, hogy Németország egészségügyi intézményrendszere lényegesen jobban finanszírozott, mint sok más országé, beleértve a hazáját, Koszovót is. „Ebben benne van az is, hogy itt egy orvos fejlettebb eszközökkel dolgozhat, magas színvonalú továbbképzéseken vehet részt, ezáltal dinamikusabban fejlődhet szakmailag.” Bár a külföldieknek olykor többet kell teljesíteniük, de gyógyítani ezzel együtt is megéri, mert a munka és a magánélet egyensúlyát is fent lehet tartani: „Eleget keresel ahhoz, hogy legyen időd élvezni az életet!”

Károlyi László egy kicsit máshogy látja: szerinte a „life-work-balance-elv” épp ahhoz járul hozzá, hogy az orvosi szakma kevésbé legyen vonzó a mai fiatalok számára, mint amilyen az az ő idejében volt. „A mostani pályaválasztó generáció sokkal nagyobb hangsúlyt fektet arra, hogy legyen élete a hivatásán kívül is. És valljuk be, van egy csomó másik foglalkozás, amivel sokkal kisebb erőfeszítés mellett még többet lehet keresni.”

Nyelvi akadályok

A Rajna-vidék-Pfalz tartományi orvosi kamarát vezető Jürgen Hoffart tapasztalata, hogy németországi páciensek olykor panaszkodnak arra, hogy nehezen értik a nem anyanyelvű németországi orvosokat. „Szoktak megkeresni betegek azzal a kéréssel, hogy tudnék-e ajánlani nekik egy kórházat, ahol az orvosok rendesen beszélnek németül.” Hoffart szerint néha jogos a kritika. „Többször kapok kézhez olyan németül írt orvosi leleteket és jelentéseket is, amelyeket helyenként nagyon nehéz értelmezni”.

A kamaraigazgató elmondta, hogy a külföldi orvosok engedélyeztetési eljárása magában foglal ugyan egy nyelvvizsgát, de az „irodalmi” német nyelven zajlik, így helyi dialektusok megértésére és megfelelő használatára kevés a garancia. A müncheni Ludwig Maximilian Egyetem egy 2016-os tanulmánya szerint sok bevándorló orvos küzdött és küzd az országban ma is nyelvi akadályokkal. Többeknek jelent problémát a németországi kultúrával és a klinikai rendszerrel kapcsolatos ismeretek hiánya. Egy másik tanulmányban – amely két nagy németországi egyetemi kórházat vizsgált és amelyet a Bázeli Egyetem publikált 2022-ben – az szerepel, hogy sok migráns egészségügyi dolgozó, ápoló és orvos tapasztalt nyelvi, nemzetiségi, faji vagy etnikai diszkriminációt munkája során.

Videó: Diszkrimináció a német kórházakban

„Én már elég jól tudtam németül, amikor praktizálni kezdtem Németországban, nem voltak gondjaim a nyelvvel” – emlékszik vissza Károlyi doktor. „A mi klinikánkon nem találkoztam ugyan komoly nyelvi problémákkal küzdő külföldi munkatárssal, de tisztában vagyok vele, hogy sok intézményben, főleg kisebb városok kórházaiban gyakorlatilag kézcsókkal várják azokat a külföldről érkező kollégákat, akik valamennyire is tehetségesek, és meg tudnak szólalni németül. A némettudás nagyfokú hiánya persze komoly gond: a betegeket is elbizonytalanítja, ha nem tudják elmagyarázni nekik, mi miért történik velük, mi következik ezután vagy milyen kockázatokkal jár egy beavatkozás. Ehelyett mondjuk, az orruk elé tolnak egy nyomtatott papírt a rizikókkal, hogy írják alá” – magyarázta a drezdai magyar kardiológus.

Plusz nyelvórák, segítség a helyi bevándorlóktól

Fahri Beqa főként olyan orvosokat ismer, akik hamar beletanultak a szakmai nyelvbe. „És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy akármilyen jól is beszél egy orvos németül, mindig lesznek olyan betegek, akik viszont nem. Vagyis nyelvi akadályok nemcsak az orvosok miatt adódhatnak” – tette hozzá.

Hoffart szerint a kommunikációs nehézségeket úgy lehetne leghatékonyabban leküzdeni, ha a Németországban már gyökeret vert külföldi orvosok jobban odafigyelnének a frissen érkező nem német kollégáikra. A beilleszkedés sikere érdekében az orvosi kamarai főigazgató akár további – a hivatalos engedélyeztetési eljáráson kívüli – nyelvi és kommunikációs kurzusokat is felajánlana az újonnan bevándorlóknak.

Nyitóképünkön Marcela Cerbu a Löwensteini Klinikán. Forrás: picture alliance / dpa | Marijan Murat

Szerző: Monir Ghaedi. A cikket szerkesztette: David van Opdorp. A fordítást Valaczkay Gabriella készítette. A magyar verziót Bogár Zsolt szerkesztette.