A Nemzeti Választási Bizottság február 1-jén engedte át az LMP népszavazási kezdeményezését, amellyel hatályon kívül lehetne helyezni az építésügyi törvény kiemelt beruházások szabályozásáról szóló részét. Az LMP kezdeményezését később többen is megtámadták a Kúriánál, köztük volt a Lázár János vezette Építési és Közlekedési Minisztérium is. 

Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese csütörtökön arról számolt be, hogy a Kúria döntött az ügyben, kimondva: megtartható a népszavazás arról, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül az építészeti törvény kiemelt beruházásokról szóló részét. 

A Kúria állásfoglalása szerint a népszavazási kérdés nem vonatkozik a költségvetésre, így nincs akadálya népszavazást tartani a témában. Nem következik be a választópolgári egyértelműség sérelme sem, mert a népszavazásra javasolt kérdést az átlagosan tájékozott választópolgárok egyértelműen meg tudják válaszolni. 

Az RTL Híradó megkeresésére az Építési és Közlekedési Minisztérium azt írta: „A Kúria döntése után, alkotmányi jogi panasszal élünk és az Alkotmánybírósághoz fordulunk. A magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályainak megtartása Magyarország stratégiai érdeke. A más országokban is alkalmazott eljárásrend garantálja, hogy a régió országainak befektetés ösztönző versenyében ne szenvedjük behozhatatlan hátrányt.” 

Az LMP által beadott népszavazási kérdés így szól: “Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvénynek a kiemelt beruházásokra vonatkozó szabályokat megállapító 42. alcímét?” 

A párt azért szeretné erről megkérdezni az embereket, mert szerintük a kormány gyakran visszaél a lehetőséggel, és olyan beruházásokat minősít kiemeltté, amelyek kedvesek a számára. Az LMP korábban közölte, a népszavazás kiírásához szükséges aláírásokat a június 9-i választások után egy hónappal kezdik gyűjteni. 

(Nyitóképünk illusztráció)