Több tucat fát vágnának ki egy évszázados fasorban Rómaifürdőn, a helyiek tiltakoznak
Fákat fognak kivágni egy több mint száz éve telepített fasorban Rómaifürdőn. Első pillantásra erejük teljében lévő, virágzó gesztenyefákra is kikerültek az ítéletnek is beillő fadiagnosztikai adatlapok. Bardóczi Sándor budapesti főtájépítész szerint hiába hibáztatják sokan a kezelő Főkertet, a fák eleve megsínylik az egyre városiasabb létet, és mindennek a tetejében jön a klímaváltozás is.
Aggódó helyiek hívták fel a hvg.hu figyelmét egy, a Római Part közelében fekvő védett fasorban tervezett fakivágásokra. A Rozgonyi Piroska utca lakói a napokban szembesültek azzal, hogy évszázados szeretett vadgesztenyefasoruk több egyedére is olyan fadiagnosztikai adatlap került, amelynek konklúziója:
kivágás.
Hétfőn azonban hiába kerestük a zömében zöldellő és virágzó fákon a lapokat, csak elvétve akadt egy-kettő a törzseken.
Sokan letépték a papírokat – mondta a hvg.hu-nak félreérthetetlen mosollyal Ébert Ágoston nyugdíjas építész, aki az utcában lakik, és maga is őriz egy ilyen adatlapot, amely a házuk előtt álló fán volt.
Az 1896-ban alapított Római Fürdőtelep Egyesület a huszadik század elején ültette ide ezt a fasort – meséli a férfi, aki maga is tagja az egykori egyesület jogutódjának, és igazán szívén viseli a fák sorsát. Ez abból is kiviláglik, ahogy számontartja, mikor volt a legutóbbi, 2014-es koronaformálás, amelyet csak „fakorona-letarolásnak” nevez, és amelynek „a szakszerűsége és eredményessége erősen megkérdőjelezhető”. Azt is megjegyzi, hogy folyamatos a küzdelem a fasorokért, több mint egy évtizede a Főkerttel folytatott egyeztetésnek köszönhetően például 150 helyett csak 50 fát vágtak ki akkor.
Ébert Ágoston hiányolja a törvényben előírt egyeztetést és a lakosság tájékoztatását, nem érti, hogy a közeli, buszok által is használt más utcák láthatóan kiszáradt fáival miért nem kezdenek semmit, hiányolja a fasorok jövőjével kapcsolatos átfogó távlatos elképzeléseket és a Főkert feletti szakmai kontrollt. „Senki, józanul gondolkodó polgár nem vitatja, hogy utcánkban is van tennivaló, de az már erősen megkérdőjelezhető, hogy a 280 fából 35-öt ki kell vágni. A racionális és az irracionális tennivalókat szét kellene választani, de ehhez párbeszéd kellene és független szakértők bevonásával” – mondja.
Az sem világos számára, miért pont csak itt és miért pont most – a közeledő önkormányzati választások előtt – jön a fakivágás, és miért pár héttel azután, hogy a fasor fáit aknázómoly ellen kezelték – erről korábban kiragasztott kezelési lapok is tanúskodnak, némely fákon a kivágásról szóló papírokkal együtt (bár ezek közül is sokat letéptek már).
„Ez is csak azt jelzi, hogy a Főkertnél a legutolsó utáni pillanatban vágnak ki egy fát, addig minden módon megpróbálják megmenteni” – mondja az aknázómoly elleni kezeléssel kapcsolatban Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a hvg.hu-nak, amikor a fakivágásokról kérdeztük. A főtájépítész szerint az utcában található védett – zömében vadgesztenyéből és platánfából – álló fasor 284 fája közül 35 (ami az összes fa alig több mint 12 százaléka) állapotát találták veszélyesnek, és döntött emiatt a kivágásáról a BKM Nonprofit Zrt. Főkert Kertészeti Divíziója (Főkert).
Most értek ide
A Főkert ütemterv szerint vizsgálja a fővárosban általa üzemeltetett összesen 250 ezer fát, és most kerültek sorra a Rozgonyi Piroska utca fái – magyarázta az időzítést Bardóczi Sándor, aki szerint
őket is meglepte a városházán, hogy ilyen drasztikus beavatkozásokra van szükség.
Azt is jelezte ugyanakkor, hogy ez nem egyedi. „Minden fasorban előkerülhetnek kivágandó fák, mert sok a beteg fa a városban. Ők is élőlények, előbb-utóbb meghalnak, igaz, hosszúra nyúlhat az agóniájuk.”
A főtájépítész szerint a favizsgáló szakemberek folyamatosan nyomon követik a fák állapotát, és fel is jegyzik, ha olyan problémát látnak, ami aggodalomra adhat okot, és a későbbiekben ronthat a fa állapotán. Ilyenkor azt is rögzítik, hogy tíz, öt vagy akár egy éven belül felül kell vizsgálni az adott fát, és ez szerinte így történt a Rozgonyi Piroska utcában is.
„Tudjuk, hogy sokak számára érzelmi kérdés, de nem nagyon van mérlegelési lehetőség: ha veszélyes a fa, minél hamarabb cselekedni kell, amire jogszabály is kötelezi az érintetteket” – utalt Bardóczi Sándor a fásszárú növények védelméről szóló kormányrendeletre.
Az üzemeltető – jelen esetben a Főkert – teljes büntetőjogi felelősséggel tartozik azért, ha a kidőlő fa vagy a letörő ágai kárt okoznának. Ilyen esetekben – bár a rendelet értelmében előzetesen kell kivágási engedélyt kérni a jegyzőtől – pont a sürgető volta miatt jellemzően utólag jelentik be a beavatkozást, és csatolják az azt alátámasztó szükséges dokumentációt. „Ezek minősített esetek: ha egy favizsgáló azt mondja, hogy veszélyes, akkor nincs tere a mérlegelésnek, mert az élet- és vagyonvédelem mindennél fontosabb.”
Bardóczi Sándor szerint ugyanakkor a fakivágások ellen tiltakozóknak érdemes szem előtt tartaniuk, hogy kétféle fakivágás van:
- a szakmailag indokolt, amikor az adott fa veszélyt hordoz, és el kell távolítani. Ilyenkor helyben pótolják is. Itt nem rosszindulatból történik fakivágás, hanem a kockázat csökkentése a cél. „Senki nem akar arra ébredni, hogy bíróság elé állítják az általa kezelt fa okozta károk miatt. Itt nincs mit tenni”;
- a másik fajta fakivágás esetében – amikor mindenestül eltávolítják a fát, mert a helyére épület, térkő, burkolat vagy parkoló kerül – sokkal inkább érthető az ellenállás, és érdemes is tiltakozni szerinte.
El fogják mondani, miért jön a láncfűrész
A Római Strandfürdő utcájában álló fasorhoz hasonló kiemelt fasorokat rendszeresen vizsgálják, kiemelt figyelmet fordítva azokra az egyedekre, amelyek az egészségromlás jeleit mutatják. A fákat megnézik, megkocogtatják, a gombás fertőzéseik jellegét vizsgálják, és keresik rajtuk a bekorhadás jeleit. Ha pedig szükséges, akkor műszeres vizsgálattal – a Fakopp hanghullámokat elemző eszközeivel – tárják föl a törzs állapotát, ami révén megállapítható a törzs anyagának sűrűsége, kimutathatók a korhadásos üregek. Ezenfelül húzóvizsgálattal mérik fel, mennyire mozdul a törzs szélterhelés esetén, mennyire tartják a gyökerei, és mekkora a valószínűsége annak, hogy kidönti egy esetleges szélvihar – mondja Bardóczi Sándor.
Ha a vizsgálatok alapján veszélyesnek minősül egy fa, és beavatkozás szükséges, a protokoll szerint két héttel a munkálatok előtt kifüggesztik a favizsgálati adatlapot – azokra a fákra is, amelyek élete gallyazással vagy más beavatkozással még meghosszabbítható. Ezután pedig, ha a helyi érintettek reakció indokolják, például nagy az értetlenség és az ellenállás, akkor helyszíni bejárást szerveznek – a Rozgonyi Piroska utcai fasor esetében „látva az érzelmek hőfokát, biztosan lesz ilyen” –, ahol szakember magyarázza el részletesen, melyik fának mik a problémái. A viszonylag szűk kéthetes határidőnek is megvan az oka: „Ott lebeg Damoklész kardja az üzemeltető felett, hogy jön-e szélvihar.”
Időzített bombák, kiöregedett fasorok
De akár viharos szél nélkül is kidőlhet egy fa, ha annyira megváltoztak körülötte a körülmények, például közművezeték építése során elvágják a gyökereit. A főtájépítész jelezte, ez utóbbi kockázatot újabban már hivatalból igyekeznek kiszűrni, és ha fákat veszélyeztet, akkor más nyomvonalon engedélyezik. Ez azonban csak pár éves gyakorlat, az előtte végzett közműfektetési munkálatoknál jellemzően nem fordítottak erre figyelmet, így számos olyan fa lehet a városban, amelyek időzített bombaként ketyegnek, és köztük sokan állhatnak a Római Strandfürdő utcájához hasonló idős fasorban. Különösen igaz ez az előző század elején előszeretettel ültetett vadgesztenye- és platánsorokra.
Amikor ültették ezeket a fasorokat, még viszonylag várostűrőknek gondolták a fafajokat, de időközben – nem függetlenül a klímaváltozás hatásaitól – mindkettő esetében előkerültek olyan kártevők és kórokozók, amelyek miatt immár jóval kevésbé várostűrők, és persze az életkörülményeik is gyökeresen megváltoztak.
A platánok például csak sínylődnek, ha nem tudnak számukra legalább 60 négyzetméternyi szabad, közművektől mentes, burkolatlan területet biztosítani. Ilyen esetben nem is érdemes ültetni őket. A főtájépítész emlékeztet: az Andrássy út régi platánjainak ültetése idején az utat még legfeljebb fakockák borították, vagy azok sem, csak por és sár, ebben jól elvoltak a fák. Ez azonban az aszfaltos burkolatok elterjedésével már nem igaz. Az ilyen megváltozott körülmények közé került platánok sokkal inkább sebezhetők az eleve meglévő saját, külön bejáratú vírusaik, baktériumaik, gombáik és kártevőik részéről, és ez ez őshazájukban, Spanyolországban is így van.
A vadgesztenye elsődleges károsítója a térségünkben 2000-es években megjelent vadgesztenyelevél-aknázómoly, de itt is komoly károsító tényező a körülmények megváltozása, a fák körbeburkolása vagy a közművezetékek építése.
Egyre kevesebb a várostűrő fafaj
És hogy milyen fák kerülhetnek a Rozgonyi Piroska utca kivágott fái helyére? Ez egyelőre kérdéses. Dendrológusok fogják megvizsgálni, mekkora hely áll a fák rendelkezésére, mennyire változtak meg a külső környezeti körülmények, és milyen fajok lehetnek alkalmasak oda – mondja Bardóczi Sándor. „Az a cél, hogy a következő 50 évet el tudja viselni.”
A platán szinte kizárt a leburkolt, szűk utcában. Menekülőút lehet a francia nemesítésű piros virágú vadgesztenye (aesculus carnea briotii). Erről úgy tudni, hogy jobban ellenáll az aknázómolynak, és a mérete is kisebb: jobban elfér a házak között. Ilyen fák egyébként már most is állnak a fasorban, a láthatóan fiatalabb, 10-15 év körüli fák piros virágaikkal is kitűntek a többi közül.
A főtájépítész ugyanakkor jelezte: évről évre egyre zsugorodik a Magyar Dísznövénykertészek Szövetsége által kiadott, városállónak tekinthető fafajok listája. Erre már nem is kerülnek fel új fajok, és ez nagymértékben összefügg a klímaváltozással.
Nemszeretem dolog, de sokszor elkerülhetetlen
„Senki sem szereti, ha fákat vágnak ki, de senki nem az útépítő céget vagy a közműveseket utálja, akik miatt ilyen állapotba kerültek a fák, hanem a Főkertet” – magyarázza Bardóczi Sándor a kertészeti társasággal szemben a jelen esetben is tetten érhető erős bizalmatlanság okait. Nekik kényszerű feladatuk a fa kivágása, hiába tettek meg mindent annak érdekében, hogy életben tartsák, „rajtuk csattan az ostor”.
A másik bizalmatlansági faktor a sok kiemelt beruházás, amelyek érdekében fákat vágtak és vágnak ki, legyen szó akár a Kossuth tér átalakításáról, akár új lakó- vagy irodaparkokról. Ez is áll a mögött szerinte, hogy az emberek jó része csak azt látja, hogy „ha fakivágás van, az csak az ördög műve lehet”.
Kevesen gondolják végig, hogy a fák is élőlények, és ami megszületik, előbb-utóbb meg fog halni, pláne, ha mi is teszünk érte.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
