Jogszabályi megfelelés az akkumulátorgyártás hulladékkezelésében – mit ír elő az EU és Magyarország?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Nagyinterjút adott Lázár János építési és közlekedési miniszter a Portfoliónak. A beszélgetés során számos témát érintettek. A miniszter nem meglepő módon a kormányzati narratívát erősítette, legyen szó akár
- a kínai–magyar kapcsolatok szorosabbra húzásáról – szerinte ez tudatos stratégia, nem rögtönzés;
- Európáról, amely gazdag, de szerinte már meggyengült, és „a bambaság évtizedeiből ébredezik”;
- vagy az ukrajnai háborúról, amely szerinte polarizálja a világhatalmakat és a gazdaságpolitikát, a világgazdaság újrafelosztása zajlik, amiben újra kell gondolni a magyar mozgásteret, és természetesen ki kell belőle maradni, de meg kell őrizni a közvetítői képességet.
Lázár János szerint Magyarország azért fontos Kínának, mert tagállamként engedhet be kínai technológiákat az uniós piacra. Példaként a Budapest–Belgrád-vasútvonalat hozta, ahol a biztosítóberendezés lesz kínai, elsőként az EU területén, ebből szerinte Magyarország is gazdasági előnyre tehet szert, mert
viszonylag olcsón jutunk hozzá ehhez a csúcstechnológiához.
Mindezt egy összességében már 850 milliárd forint feletti költségű, folyamatosan dráguló és éppen elakadt beruházással kapcsolatban.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy drága a vasútépítés, amire szinte lehetetlen forrást találni Európában, ezért kell szerinte a kínai tőke, és ez segíti majd hozzá Magyarországot, hogy
közlekedési értelemben kulcsállammá váljon, keletről elsősorban rajtunk keresztül vezessenek utak Nyugat-Európába.
A vasútvonal szerinte jövőre kész lesz, a teherforgalom pedig költségvetési bevételeket fog hozni. Ahogy az autópályák is, ezért minél több négysávos utat akar. Szerinte 5-6 év alatt közel meg is duplázódhat az autópályákból a kincstárba befolyó, jelenlegi 600 milliárd forint.
Szóba került a V0-s vasútvonal is, amely Lázár szerint 6 milliárd euróba fog kerülni, és szintén kínai közreműködéssel épül majd. A reptéri vasútvonalról is beszélt: azt mondta, még eldöntendő kérdés, hogy a meglévő MÁV-hálózatba kapcsolva valósuljon meg, vagy sem.
Lázár János kritizálta a kormányzat elmúlt tíz évét, amikor szerinte
előkészítetlenül és átgondolatlanul
költött az állam 28 ezer milliárd forintot iskolákra, óvodákra, egyetemekre, autópályákra, gyorsforgalmi utakra, úthálózatra és vasútfejlesztésekre. Jelezte: arra törekszik, hogy 10 százalékban maximálja az állami beruházásokon elérhető nyereséget. Ugyanakkor igyekezett magyarázatot adni arra is, hogy miért nem volt korábban szempont a költséghatékonyság: „Érdekünk volt, hogy állami eszközökkel feltőkésítsünk építőipari vállalatokat.”
Lázár János emellett új nevet adott a mini- és maxi-Dubajnak is csúfolt rákosrendezői fejlesztésnek:
új, millenniumi városnegyed beruházásnak nevezné.
