Nagyinterjút adott Lázár János építési és közlekedési miniszter a Portfoliónak. A beszélgetés során számos témát érintettek. A miniszter nem meglepő módon a kormányzati narratívát erősítette, legyen szó akár

• a kínai–magyar kapcsolatok szorosabbra húzásáról – szerinte ez tudatos stratégia, nem rögtönzés; 
• Európáról, amely gazdag, de szerinte már meggyengült, és „a bambaság évtizedeiből ébredezik”;
• vagy az ukrajnai háborúról, amely szerinte polarizálja a világhatalmakat és a gazdaságpolitikát, a világgazdaság újrafelosztása zajlik, amiben újra kell gondolni a magyar mozgásteret, és természetesen ki kell belőle maradni, de meg kell őrizni a közvetítői képességet.

Lázár János szerint Magyarország azért fontos Kínának, mert tagállamként engedhet be kínai technológiákat az uniós piacra. Példaként a Budapest–Belgrád-vasútvonalat hozta, ahol a biztosítóberendezés lesz kínai, elsőként az EU területén, ebből szerinte Magyarország is gazdasági előnyre tehet szert, mert 

viszonylag olcsón jutunk hozzá ehhez a csúcstechnológiához.

Mindezt egy összességében már 850 milliárd forint feletti költségű, folyamatosan dráguló és éppen elakadt beruházással kapcsolatban.

Kitért ugyanakkor arra is, hogy drága a vasútépítés, amire szinte lehetetlen forrást találni Európában, ezért kell szerinte a kínai tőke, és ez segíti majd hozzá Magyarországot, hogy 

közlekedési értelemben kulcsállammá váljon, keletről elsősorban rajtunk keresztül vezessenek utak Nyugat-Európába.

A vasútvonal szerinte jövőre kész lesz, a teherforgalom pedig költségvetési bevételeket fog hozni. Ahogy az autópályák is, ezért minél több négysávos utat akar. Szerinte 5-6 év alatt közel meg is duplázódhat az autópályákból a kincstárba befolyó, jelenlegi 600 milliárd forint.

Szóba került a V0-s vasútvonal is, amely Lázár szerint 6 milliárd euróba fog kerülni, és szintén kínai közreműködéssel épül majd. A reptéri vasútvonalról is beszélt: azt mondta, még eldöntendő kérdés, hogy a meglévő MÁV-hálózatba kapcsolva valósuljon meg, vagy sem. 

Lázár János kritizálta a kormányzat elmúlt tíz évét, amikor szerinte

előkészítetlenül és átgondolatlanul

költött az állam 28 ezer milliárd forintot iskolákra, óvodákra, egyetemekre, autópályákra, gyorsforgalmi utakra, úthálózatra és vasútfejlesztésekre. Jelezte: arra törekszik, hogy 10 százalékban maximálja az állami beruházásokon elérhető nyereséget. Ugyanakkor igyekezett magyarázatot adni arra is, hogy miért nem volt korábban szempont a költséghatékonyság: „Érdekünk volt, hogy állami eszközökkel feltőkésítsünk építőipari vállalatokat.”

Lázár János emellett új nevet adott a mini- és maxi-Dubajnak is csúfolt rákosrendezői fejlesztésnek:

új, millenniumi városnegyed beruházásnak nevezné.