Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Hosszú interjúban beszélt az építési és közlekedési miniszter a kínai kapcsolat fontosságáról, az ukrajnai háborúról, a vasút- és autópálya-építkezésekről, az elmúlt tíz év előkészítetlen és átgondolatlan állami beruházásairól, de új nevet adott a rákosrendezői fejlesztésnek is.
Nagyinterjút adott Lázár János építési és közlekedési miniszter a Portfoliónak. A beszélgetés során számos témát érintettek. A miniszter nem meglepő módon a kormányzati narratívát erősítette, legyen szó akár
Lázár János szerint Magyarország azért fontos Kínának, mert tagállamként engedhet be kínai technológiákat az uniós piacra. Példaként a Budapest–Belgrád-vasútvonalat hozta, ahol a biztosítóberendezés lesz kínai, elsőként az EU területén, ebből szerinte Magyarország is gazdasági előnyre tehet szert, mert
viszonylag olcsón jutunk hozzá ehhez a csúcstechnológiához.
Mindezt egy összességében már 850 milliárd forint feletti költségű, folyamatosan dráguló és éppen elakadt beruházással kapcsolatban.
Kitért ugyanakkor arra is, hogy drága a vasútépítés, amire szinte lehetetlen forrást találni Európában, ezért kell szerinte a kínai tőke, és ez segíti majd hozzá Magyarországot, hogy
közlekedési értelemben kulcsállammá váljon, keletről elsősorban rajtunk keresztül vezessenek utak Nyugat-Európába.
A vasútvonal szerinte jövőre kész lesz, a teherforgalom pedig költségvetési bevételeket fog hozni. Ahogy az autópályák is, ezért minél több négysávos utat akar. Szerinte 5-6 év alatt közel meg is duplázódhat az autópályákból a kincstárba befolyó, jelenlegi 600 milliárd forint.
Szóba került a V0-s vasútvonal is, amely Lázár szerint 6 milliárd euróba fog kerülni, és szintén kínai közreműködéssel épül majd. A reptéri vasútvonalról is beszélt: azt mondta, még eldöntendő kérdés, hogy a meglévő MÁV-hálózatba kapcsolva valósuljon meg, vagy sem.
Lázár János kritizálta a kormányzat elmúlt tíz évét, amikor szerinte
előkészítetlenül és átgondolatlanul
költött az állam 28 ezer milliárd forintot iskolákra, óvodákra, egyetemekre, autópályákra, gyorsforgalmi utakra, úthálózatra és vasútfejlesztésekre. Jelezte: arra törekszik, hogy 10 százalékban maximálja az állami beruházásokon elérhető nyereséget. Ugyanakkor igyekezett magyarázatot adni arra is, hogy miért nem volt korábban szempont a költséghatékonyság: „Érdekünk volt, hogy állami eszközökkel feltőkésítsünk építőipari vállalatokat.”
Lázár János emellett új nevet adott a mini- és maxi-Dubajnak is csúfolt rákosrendezői fejlesztésnek:
új, millenniumi városnegyed beruházásnak nevezné.
Július 27-én az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió átfogó vámegyezményben állapodtak meg.
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
A kiberbiztonsági követelmények teljesítése érdekében további fél év felkészülési időt kaptak az érintett szervezetek.
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2025. július 30. és 2025. augusztus 31. között.
A tízes toplistán a nyolcadik helyre került a kamcsatkai földrengés, mégsem voltak halálos áldozatok. Ez hogyan lehetséges? Cikkünkben igyekszünk válaszokat találni. Felidézzük azt a 2004-es katasztrófát is, amikor a világ egy életre megtanulta, mi az a cunami.
Békés Márton némileg árnyalta Orbán Viktorék narratíváját a Tisza elnökéről.
A kormányközeli lap a közvélemény-kutató megfutamodásáról írt, aki szerint erről szó sincs.
A vármegyei, járási, valamint a kormányhivatalokban dolgozókat érinti a most bejelentett döntés.
Új műsorvezetőket kap a Kalandra fal!