Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Az elmúlt hetek késései miatt a légi forgalmi irányítók attól tartanak, hogy a kaotikus helyzetet agresszív eszközökkel próbálja megoldani a kormány, ami szerintük rontaná a cég működését – írta a Telex. Helyzetüket tovább nehezíti, hogy szerintük kommunikációs hátrányban vannak a légitársaságokkal szemben, amelyek több erőforrást fordíthatnak professzionális lobbira, és több csatornán is elérhetik az utasokat és a sajtót.
A légitársaságok gyakran a légi forgalmi irányítókat hibáztatják, ám a forgalmi irányítók szerint a késések egy részéért a légitársaságok is felelősek: sokszor irreális menetrendeket terveznek, amelyeket csak kivételesen szerencsés esetben lehet tartani. Ha ez nem sikerül, a felelősséget másra hárítják.
A légi forgalmi irányítók szerint a pilóták sem mindig jó partnerek, olykor trükköznek. Például a repülési tervben olyan magasságot adnak meg, amit valójában nem akarnak használni, hogy költséghatékonyabb szektorba kerülhessenek. Ezáltal az irányítókra hatalmas pluszteher hárul: az előrejelzésben kevesebb gép szerepelt egy bizonyos magasságszektorban, viszont nincs idő helyet keresni neki, koordinálni a többi szektorral, az irányító inkább megoldja, és igyekszik valahogy biztonságosan továbblapátolni a gépet a következő országba.
Emellett az ukrajnai háború is bonyolítja a helyzetet, hiszen a légiirányítók szerint vannak pilóták, akik makacsul ellenállnak bizonyos utasításoknak. Ilyen az, hogy az ukrán határtól a háború miatt 5 tengeri mérföld távolságot kell tartani, de vannak pilóták, akik még ennyire sem hajlandók megközelíteni az ország légterét, ami nehezíti az irányítók munkáját. Egy esetleges rossz időjárás csak tovább rontja ebben a térségben a helyzetet.
A légi forgalmi irányítók és a légitársaságok közötti konfliktus hátterében a költségcsökkentés áll – állítják az irányítók.
A jelenlegi helyzetben az irányítóknak egyszerre kellene költséget csökkenteniük – ezt célozzák az Egységes Európai Égbolt (Single European Sky, SES) törekvései is – és kapacitást növelniük.
Magyarország speciális szerepe
Magyarország volt az első Európában, ahol 24 órában szabad útvonalú légtér (Free Route Airspace – FRA) működött, ami növelte a hazánk feletti légtér forgalmát, majd 2014-től az ukrajnai háború tovább fokozta a térség leterheltségét, az irányítás pedig nem volt képes tartani az ütemet, mert az új munkavállalók képzése elmaradt az igények növekedésétől.
Ez az oka annak, hogy
a német Karlsruhe mellett Budapest az egyik neuralgikus pontja az európai légi forgalmi irányításnak a megnövekedett terhelés és a létszámhiány miatt.
Emellett a pilótahiány is nehezíti a helyzetet. Abban mindenki egyetért, hogy a légi katasztrófák elkerülése miatt a pilóták pihenőideje szent és sérthetetlen. A légitársaságok – amennyiben tehetnék – még több járatot indítanának, de nem tudnak, mert nincs elég emberük – írja a lap.
