Korántsem megnyugtató a Központi Statisztikai Hivatal most közzétett Egészségügyi helyzetkép című kiadványa. A 2023-as helyzetet bemutató számokból kiderül például, hogy tízből négy ember küzd magas vérnyomással. Az öt leggyakoribb betegség közül ezúttal a cukorbetegséggel diagnosztizáltak száma nőtt a legjobban, két év alatt 4,1 százalékkal.

Említsünk meg azonban valami pozitívat is: az elmúlt évben nőtt a 10 ezer főre jutó orvosok száma, 42-ről 44-re. Nem meglepő módon Budapesten találjuk lakosságarányosan a legtöbb fehérköpenyes, 76-ot, míg Nógrád megyében a legkevesebbet, 21-et. És ez még javulás is: az elmúlt két évben Nógrádban emelkedett lakosságarányosan a legnagyobbat a doktorok száma.

Nem ilyen rózsás már a helyzet, ha azt figyeljük, hogy ezek az orvosok mennyi idősek. Az első ránézésre kedvezőnek tűnik, hogy sok fiatal dolgozik – a 29 évnél fiatalabbak és a 30-34 évesek a két legnagyobb korcsoport –, de a 35-ön túl már sokkal kevesebben vannak minden korosztályban, egészen a 70 évig; úgy tűnik, sokan a harmincas éveikben hagyják ott a szakmát vagy az országot. Bezzeg a legidősebbek: 2023-ban összesen 1303-mal több 70 év fölötti orvos dolgozott, mint két évvel korábban, vagyis teljes évfolyamok nem mennek nyugdíjba. Kis viszonyítási alap: ugyanebben az időszakban a 29 évnél fiatalabb orvosok száma csupán 71 fővel gyarapodott.

Nem szabad kihagyni a háziorvosokat és házi gyermekorvosokat sem. Az ő számuk még alacsonyabb, mint az orvosoké, átlagosan ugyanis 5,8 jut belőlük 10 ezer lakosra. Itt már a pozitív tendencia sem figyelhető meg, két vármegyét kivéve ugyanis csökkent vagy stagnált a létszámuk 2022-höz képest, mikor még 6 orvos jutott 10 ezer lakosra.

Ugyanerre az orvoskategóriára vetítve az éves betegforgalom sem ideális, egy átlagos háziorvos ugyanis egy év alatt 12 679 esetet látott el. Ez persze Budapesten sokkal alacsonyabb, alig 9000 fő, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében ellenben a 16 ezret is átlépi a szám.

Ebből pedig azt is kiszámolhatjuk, hogy mennyi idő jut egy betegre átlagosan. 2023-ban 251 munkanap volt, ami napi nyolc órás munkaidővel azt jelenti, hogy egy betegre átlagosan tíz perc sem jut. Ha feltételezzük azt is, hogy húsz nap szabadságot kivesz az ember, amennyi minimum jár, akkor egy betegre szűk kilenc perc jut országos átlagban, Szabolcsban pedig nem egész hét perc.