Varga szerint a kormány célja a hiány fokozatos csökkentése, 2025-re 3,7 százalékra, majd 2026-ra 3 százalék alá is mehet a költségvetési deficit. A miniszter kiemelte, hogy a kormány az úgynevezett „háborús akcióterv” keretében augusztustól védelmi hozzájárulást szed a multinacionális vállalatoktól és pénzintézetektől, amitől idén 400 milliárd forint bevételt várnak. A kormány narratívája szerint ezek a vállalatok „a háborús helyzetből kifolyólag nem várt előnyöket élveznek”, ezért hozzá kell járulniuk a megnövekedett kiadásokhoz – mondta Varga. A miniszter bízik benne, hogy a hiánycél tartható lesz, és nem lesz szükség további intézkedésekre.

Szerinte erre azért is szükség van, mert az Európai Bizottság ősszel túlzottdeficit-eljárást kezdeményez várhatóan hét országgal, köztük Magyarországgal szemben. „Őszre már olyan terveket kell letenni a bizottság asztalára, ami vázolja, hogyan tudunk a hiánycsökkentő pályán maradni” – mondta a lapnak.

A pénzügyminiszter szerint az intézkedések miatt 675 milliárd forintnyi beruházást halasztottak el, és van még tartalék: „2000 milliárd forint fölött van az állami beruházási szektor, itt arról a beruházási összegről beszélek, amit idén finanszíroz a költségvetés”.

„Idén 2,5 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, és jövőre reményeink szerint már 3,5-4 százalék jöhet” – tette hozzá. Szerinte olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek a növekedést nem fékezik, és nem akadályozzák. A tavalyi év után idén tovább növekedtek az államadósság terhei, ez 4,9 százaléka lesz a GDP-nek, „de jövőre már jelentős, egy százalékpontos javulást várunk”.

Az adósságteher főként az állampapírok magas hozamai miatt növekedik, azt ugyanakkor Varga már nem teszi hozzá, hogy ennek oka az, hogy tavaly Európa-rekorder volt a magyar infláció (hiszen ehhez kötötték a hozamok alakulását), amihez nagyban hozzájárult a kormány elhibázott gazdaságpolitikája.