És akkor kiderült, a magyar gazdaság is úgy néz ki, mintha kissé túl sokat ivott volna a Szajna vizéből
Megszorítások vetnek árnyékot a negyedéves jelentésekre. A Mol jól profitál, de a kormánynak odaszól Hernádi, aki milliárdos bukót számolhat az 50 forintos palackokon. Az aszály és a viszály miatt egyre könnyebben foghatja a kormány külső tényezőkre a gazdaság szamárköhögését. Jól fial az olimpia, de drágább a Sziget, és zsebbe kell majd nyúlni a kiszervezett kastélyokért is. Az orosz jachtokba belerokkannak a lefoglalóik, a több mint tíz év után végre újrainduló szélerőmű-fejlesztések nyertesei körül pedig sokasodnak a kérdések. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
Augusztus eleje van, a nyaralás és a negyedéves jelentések szezonja. A nagyobb bankok szép eredménynek örülhetnek – az OTP például 508 , az Erste 74 milliárdos profitot hozott –, de a második félévben a rájuk vert megszorítások miatt már sokmilliárdos plusszsarccal számolnak. A Richter vezére ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy őket elkerülik a különadók, össze is jött a profitduplázás.
A kormánynak odaszól, a palackokon veszít a Mol
Nem panaszkodhat a Mol sem, amely ötödével növelte profitját a tavalyi első félévhez képest, Hernádi Zsolt mégis odaszólt a kormánynak. Elégedetlensége okaként a több irányból rájuk nehezedő nyomást jelölte meg, például, hogy
a közép-európai országok szabályozási és kormányzati elvonási terhei tovább korlátozzák a lehetőségeinket. Jól tükrözi ezt az a tény is, hogy a Mol legfőbb magyarországi üzletágai kevéssé járultak hozzá a csoport félévi pénzügyi eredményéhez.
A Mol-vezér azt is nehezményezte, hogy nem kapnak segítséget a kőolaj-diverzifikációs igyekezetükhöz, aminek mielőbbi rendezését a magyar kormány által túldramatizált Lukoil-ügy is aktuálissá teszi.
A palackvisszaváltásban viszont már van némi előrelépés, annak ellenére is, hogy a Mohu Zrt. gyakorlatilag Murphy törvényére hivatkozva söpörte le a rendszer utalásos visszatérítésével kapcsolatos kritikákat, de legalább azt már elárulták hány ember nem kapta meg a visszaváltási díját, és hogyan működik majd a rendszer a Sziget Fesztiválon.
Összeállításunkból megtudhatja a pizzaszelet, a lángos és a többi étel árát is.
Délebbre, Dunaújvárosnál két új, 150 tonna kapacitású ívkemencével állítanák át karbonsemlegesre a vasművet, az 520 millliárd eurós kínai támogatásból, jutna további korszerűsítésekre is.
Eközben a fideszes vezetést elzavaró Pakson tüntetéssel tiltakoztak, amiért a kormány egy tollvonással megfosztotta őket egyik legfontosabb bevételi forrásuktól, az erőmű iparűzési adójától. Emiatt már meg is kezdték a spórolást.
Gaz nőtte be a pályát, lepukkantak a stadionok, sportolók helyett már csak graffitisek járnak oda – minden olimpia alatt hálás téma megmutatni, mi lett a korábbi játékok létesítményeivel, amiket azóta is elhanyagolnak. De az olimpia legnagyobb beruházásai közé nem csak a stadionok tartoznak, hanem az olimpiai falvak is. Megnéztük, mi lett az eddigiek sorsa, és mit terveznek 2024 után a franciák.
Kellemetlen meglepetések
A magyar gazdaság is úgy néz ki, mintha kissé túl sokat ivott volna a Szajna olimpikonok némelyike által vitatott minőségű vizéből, mindent kiad magából: az ipari termelés tovább zuhant, mind a jármű- és villamos berendezés, az elektronikai cikkek gyártása valamint az élelmiszeripar is kitartóan zsugorodik.
Nem festenek túl rózsás képet a KSH további adatai sem: a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz viszonyítva a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1%-kal mérséklődött, miközben az infláció 4,1 százalékos volt júliusban.
A kedvezőtlen időjárási helyzet legalább egy valamire jó: az NGM nyugodt szívvel mutogathat rá (és a háborús helyzetre), amikor meg kell magyarázni miért olyan kehes a magyar gazdaság: ami jól alakult, vagy legalábbis nagyjából rendbe jött, az a kormány gazdaságpolitikájának érdeme. Minden rossz kívülről fakad.
Az biztos, hogy a forróságon bukik a teljes gazdaság. Azon nem nagyon kell meglepődni, hogy kutatások szerint az építőiparban nyaranta egy fok melegedés átlagosan 0,38 százalékpontos teljesítménycsökkenést hozott magával. Annál váratlanabb eredmény, hogy még ennél is jobban, közel 0,44 százalékponttal megzuhant minden plusz fok hatására az ingatlanosok és a biztosítók teljesítménye.
Mások nem elsősorban a hőségtől szenvednek. A hazai bírók például Brüsszelig futottak panaszaikkal alacsony javadalmazásuk miatt, olyan sokan, hogy az Európai Bizottság nyilvánosan tette közzé az átvételi elismervényt. A hivatal a hvg.hu-nak jelezte, hogy a bírók javadalmazása az uniós jog szerint a bírói függetlenség alapvető garanciája, ennél fogva „nagyon alaposan értékelik” a hozzájuk beérkező hivatalos panaszokat.
Magyarországon egy járásbírósági bíró átlagos jövedelme pótlékokkal együtt alig haladja meg a bruttó egymillió forintot, amihez képest a horvát bírói jövedelem is másfélszeres.
A héten az európai gáztőzsdére is jutott az izgalomból, miután Ukrajna egy merész húzással betört Oroszországba a kurszki területen, és elfoglalhatott egy gáztranzit állomást Szudzsa városánál. Az akció nem csak az orosz hadvezetés vérnyomását lökhette az egekbe, de éves csúcsra lőtte a gázárakat is holland gáztőzsdén.
Lakos Gábor
Az orosz-ukrán háború eközben egészen más terheket is jelent egy sor országnak: iszonyatosan sokat kénytelenek fizetni a világszerte lefoglalt orosz szuperjachtok fenntartásáért, pedig eredetileg jó kis bevételre számítottak eladásukból, ami Ukrajna támogatására ment volna.
Állami feladat társadalmi vállalkozásba, és máshova kiszervezve
“Az a célunk, hogy új tartalommal töltsük meg a fogyatékossággal élő emberekről alkotott képet, hogy őket magasabbra tudjuk pozicionálni a társadalomban, mint ahol jelenleg vannak” – magyarázza Pásztor Sára, a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci esélyeinek javításán fáradozó a Skilly alapító-ügyvezetője.
Bár a megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatos feladatokat akaratlanul szervezi ki maga alól az állam, van, amit tudatosan: például már akár Lázár János és Csányi Sándor érdekeltségei is hozzájuthatnak halgazdálkodási joghoz a természetes vizeken.
Június végén frissítette a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a csatlakozási engedéllyel rendelkező szélerőmű-fejlesztők listáját, és ebben már felbukkantak azok a vállalkozások, amelyek a tavaly év végén kiírt, januári leadási határidejű tenderen nyertek.