És akkor kiderült, a magyar gazdaság is úgy néz ki, mintha kissé túl sokat ivott volna a Szajna vizéből

Augusztus eleje van, a nyaralás és a negyedéves jelentések szezonja. A nagyobb bankok szép eredménynek örülhetnek – az OTP például 508 , az Erste 74 milliárdos profitot hozott –, de a második félévben a rájuk vert megszorítások miatt már sokmilliárdos plusszsarccal számolnak. A Richter vezére ugyanakkor örömmel nyugtázta, hogy őket elkerülik  a különadók, össze is jött a profitduplázás. 

A kormánynak odaszól, a palackokon veszít a Mol

Nem panaszkodhat a Mol sem, amely ötödével növelte profitját a tavalyi első félévhez képest, Hernádi Zsolt mégis odaszólt a kormánynak. Elégedetlensége okaként a több irányból rájuk nehezedő nyomást jelölte meg, például, hogy

a közép-európai országok szabályozási és kormányzati elvonási terhei tovább korlátozzák a lehetőségeinket. Jól tükrözi ezt az a tény is, hogy a Mol legfőbb magyarországi üzletágai kevéssé járultak hozzá a csoport félévi pénzügyi eredményéhez.

A Mol-vezér azt is nehezményezte, hogy nem kapnak segítséget a kőolaj-diverzifikációs igyekezetükhöz, aminek mielőbbi rendezését a magyar kormány által túldramatizált Lukoil-ügy is aktuálissá teszi.  

Hernádi annak sem örülhetett – bár számíthatott rá –, hogy a jó drágán de legalább döcögősen elindult kötelező visszaváltási rendszerrel járó beruházási igények jelentős veszteségbe lökik tavaly még nyereséges hulladékos leánycégüket.

Veres Viktor

A palackvisszaváltásban viszont már van némi előrelépés, annak ellenére is, hogy a Mohu Zrt. gyakorlatilag Murphy törvényére hivatkozva söpörte le a rendszer utalásos visszatérítésével kapcsolatos kritikákat, de legalább azt már elárulták hány ember nem kapta meg a visszaváltási díját, és hogyan működik majd a rendszer a Sziget Fesztiválon.

Hullámok a Duna és a Szajna partján

Apropó, Sziget, a héten 30 éves fesztiválon tovább emelkedtek az italok – egy korsó csapolt sör 1730, fél liter kóla 1250, fél liter ásványvíz 990, egy deci bor 790 forintba kerül –, és az ételek árai is: a tavaly 2500 forintban maximált kötelező budget főételért idén 3200-at kell kicsengetni. 

Összeállításunkból megtudhatja a pizzaszelet, a lángos és a többi étel árát is. 

Délebbre, Dunaújvárosnál két új, 150 tonna kapacitású ívkemencével állítanák át karbonsemlegesre a vasművet, az 520 millliárd eurós kínai támogatásból, jutna további korszerűsítésekre is.

A Dunai Vasmű Dunaújvárosban

Reviczky Zsolt

Még délebbre, Paksnál nem csak a Paks II legnagyobb tömegű berendezését, a passzív biztonsági rendszer kulcselemét, a zónaolvadék-csapdát – amiről Szijjártó Péter elfelejtett megemlíteni egy fontos részletet – szállító uszály vetett hullámokat, de a Duna-vizének túlhevítését lehetővé tevő energiaminisztériumi tervek is kemény kritikát kaptak. Civil szakértőktől arra figyelmeztettek, hogy az ötlet alkotmányellenes, és már most is víz alatti sivatag itt a Duna-medre.

Eközben a fideszes vezetést elzavaró Pakson tüntetéssel tiltakoztak, amiért a kormány egy tollvonással megfosztotta őket egyik legfontosabb bevételi forrásuktól, az erőmű iparűzési adójától. Emiatt már meg is kezdték a spórolást.

Az esősen kezdődő olimpián az idő kiderült, és nemcsak éremesőt, de euróesőt is hozott a második hét: a világ legnagyobb luxuscége és a párizsi vendéglátósok is dörzsölhetik a tenyerüket, nem így a magyar kormány, amely 2010 óta 4500 milliárd forintot költött a sportra, mégsem javított az eredményességen.

A hét képe(i): a párizsi és a korábbi olimpiák falvai:

Kellemetlen meglepetések

A magyar gazdaság is úgy néz ki, mintha kissé túl sokat ivott volna a Szajna olimpikonok némelyike által vitatott minőségű vizéből, mindent kiad magából: az ipari termelés tovább zuhant, mind a jármű- és villamos berendezés, az elektronikai cikkek gyártása valamint az élelmiszeripar is kitartóan zsugorodik.

Nem festenek túl rózsás képet a KSH további adatai sem: a kiskereskedelmi forgalom az előző hónaphoz viszonyítva a szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint 0,1%-kal mérséklődött, miközben az infláció 4,1 százalékos volt júliusban.

Veres Viktor

Legalább a külkereskedelemben sikerült nagy többletet elérni (bár nem nagyon mennek a magyar, illetve a Magyarországon összeszerelt áruk), és pluszban zárta a júliust a költségvetés is. Véget érhet eközben a nagy üzemanyagár-saga, avagy Nagy Márton háborúja a benzinkutasok ellen, miután a KSH havi adatközlésre állt át a benzinár statisztikákban.

Hőség, aszály, kényszerérés

Az eddig sem brillírozó hazai gazdaságra kedvezőtlen hatással bír a szárazság is: hetente tízezer hektárral nő az aszály sújtotta területek nagysága, bár a 2022-esnél jobb most a helyzet.  Azért nem kell örülni: a fejlődésben a megszokottnál eleve két héttel előbbre jár a vegetáció, amire most rájön az aszály is, így a kukorica és a napraforgó jó része kényszerérésben és száradásban van, már egy kiadós eső sem segítene rajtuk, ha egyáltalán jönne.

A kedvezőtlen időjárási helyzet legalább egy valamire jó: az NGM nyugodt szívvel mutogathat rá (és a háborús helyzetre), amikor meg kell magyarázni miért olyan kehes a magyar gazdaság: ami jól alakult, vagy legalábbis nagyjából rendbe jött, az a kormány gazdaságpolitikájának érdeme. Minden rossz kívülről fakad.

Az biztos, hogy a forróságon bukik a teljes gazdaság. Azon nem nagyon kell meglepődni, hogy kutatások szerint az építőiparban nyaranta egy fok melegedés átlagosan 0,38 százalékpontos teljesítménycsökkenést hozott magával. Annál váratlanabb eredmény, hogy még ennél is jobban, közel 0,44 százalékponttal megzuhant minden plusz fok hatására az ingatlanosok és a biztosítók teljesítménye.

Az emberek nem annyira mozdulnak ki meleg időben vásárolni, a hőség azokat is megdolgozza, akiknek csak a légkondicionált irodáig kell elmenniük, és jóval gyengébben tudnak teljesíteni azok, akiknek ingázniuk kell a forróság és a hűtött terek között.

Veres Viktor

Mások nem elsősorban a hőségtől szenvednek. A hazai bírók például Brüsszelig futottak panaszaikkal alacsony javadalmazásuk miatt, olyan sokan, hogy az Európai Bizottság nyilvánosan tette közzé az átvételi elismervényt. A hivatal a hvg.hu-nak jelezte, hogy a bírók javadalmazása az uniós jog szerint a bírói függetlenség alapvető garanciája, ennél fogva „nagyon alaposan értékelik” a hozzájuk beérkező hivatalos panaszokat.

Magyarországon egy járásbírósági bíró átlagos jövedelme pótlékokkal együtt alig haladja meg a bruttó egymillió forintot, amihez képest a horvát bírói jövedelem is másfélszeres. 

Nagy hullámok a tőzsdéken is

Ha mindez nem lenne elég, a forint is elgyengült a hét elején: 398-ig ment fel euró árfolyama. Ez összefüggött a világ tőzsdéinek viharaival: jelentős részvényeladási hullám indult, ami megálljt parancsolt a kisebb-nagyobb kitérőkkel az év eleje óta tartó bikapiacnak. A trend megdöntéséért elsősorban a japán jen és a dollár között könnyelműen kereskedő tőkealapokat tették felelőssé. A gazdasági bizonytalanság aztán átterjedt a kriptotőzsdékre is. A 20-30 százalékos árfolyamesés ellenére azonban még nem kell temetni a piacot, a szakértő szerint őszre összeszedi magát.

A héten az európai gáztőzsdére is jutott az izgalomból, miután Ukrajna egy merész húzással betört Oroszországba a kurszki területen, és elfoglalhatott egy  gáztranzit állomást Szudzsa városánál. Az akció nem csak az orosz hadvezetés vérnyomását lökhette az egekbe, de éves csúcsra lőtte a gázárakat is holland gáztőzsdén.  

Lakos Gábor

Az orosz-ukrán háború eközben egészen más terheket is jelent egy sor országnak: iszonyatosan sokat kénytelenek fizetni a világszerte lefoglalt orosz szuperjachtok fenntartásáért, pedig eredetileg jó kis bevételre számítottak eladásukból, ami Ukrajna támogatására ment volna.

A szép terv több mint két év után szinte teljes a kudarc, az aukciók túlnyomó része eltévedt a jogi útvesztőkben, a fenntartásra vagyonok mennek.

Állami feladat társadalmi vállalkozásba, és máshova kiszervezve

“Az a célunk, hogy új tartalommal töltsük meg a fogyatékossággal élő emberekről alkotott képet, hogy őket magasabbra tudjuk pozicionálni a társadalomban, mint ahol jelenleg vannak” – magyarázza Pásztor Sára, a fogyatékossággal élő emberek munkaerőpiaci esélyeinek javításán fáradozó a Skilly alapító-ügyvezetője.

Az eredetileg gyógypedagógus és kognitív idegtudományi kutató szakember által vezetett társasadalmi vállalkozás olyan feladatot végez, ami elvileg állami lenne: arra a nehéz időszakra fókuszálnak, amikor a megváltozott munkaképességű emberek kikerülnek az iskolából és ott találják magukat a munkaerőpiac küszöbén. 

Bár a megváltozott munkaképességű emberekkel kapcsolatos feladatokat akaratlanul szervezi ki maga alól az állam, van, amit tudatosan: például már akár Lázár János és Csányi Sándor érdekeltségei is hozzájuthatnak halgazdálkodási joghoz a természetes vizeken.

Új szabályokat kapott a kastélykiszervezés is: Lázár János tízmillió forintos ügyintézési díjat szedne be minden egyes kastély-örökbefogadási kérelem után. Ezt a pénzt vissza sem kaphatnák a kérelmezők, még akkor sem ha végül nem kapják meg az örökbefogadásra kínált félszáz kastély egyikét.

Összefújta a szél

Június végén frissítette a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal a csatlakozási engedéllyel rendelkező szélerőmű-fejlesztők listáját, és ebben már felbukkantak azok a vállalkozások, amelyek a tavaly év végén kiírt, januári leadási határidejű tenderen nyertek.

Azon már meg sem lepődött senki, hogy az egyik befutó Tiborcz István üzleti köre lett a komoly perspektívát ígérő tenderen. Ám az eddig ismeretlen, dadi illetőségű másik nyertes, Szűcs Ádám és családja sem áll távol az aktuális hatalomtól: ő és apja is a helyi református egyházközség presbitere, a szomszédos településen, Bokodon egy ismerős visel hasonló tisztséget: Czunyiné Bertalan Judit, az Északnyugat-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztosa, a körzet fideszes parlamenti képviselője.