Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A legmagasabb éves inflációs rátákat augusztusban Romániában (5,3 százalék), Belgiumban (4,3 százalék), Lengyelországban (4 százalék) és Magyarországon (3,4 százalék) regisztrálták, azaz az EU-ban Magyarországon volt a negyedik legmagasabb infláció a múlt hónapban – közölte a gazdaságkutató cég.
Az adatok alapján különösen az egy évvel előtti értékhez képest szembetűnő a javulás, hiszen 2023 augusztusában Magyarországon volt toronymagasan a legnagyobb az infláció, 14,2 százalékkal, jócskán „megelőzve” a második Csehországot (10,1 százalék) és a harmadik Szlovákiát (9,6 százalék).
Ez utóbbi országok ugyanakkor – a magas bázisértékeknek és az infláció mérséklésére törekvő sikeres gazdaságpolitikának is köszönhetően – az elmúlt fél év átlagában már bőven 3 százalék alatt tudták tartani a drágulás mértékét, szemben Magyarország március–augusztusi átlagos 3,7 százalékos rátájával – jegyzi meg a GKI.
Az infláció alakulása a régióban 2010–2024 között
Eurostat / GKI
Nemzetközi összehasonlításban jól látható, hogy a magyar fogyasztói árindex 2022 nyarának végétől tér el jelentősen a többi ország árindexétől, akkor, amikor a különadókat megemelték, illetve amikor új adókkal sarcolták a magyar vállalkozókat. Ez önmagában 8-9 százalékponttal emelte a hazai árindexet – írja az intézet. Hozzáteszik: miközben a különadók esetében hivatkozott energiaár-robbanás csak kis részben jelent meg a hazai árakban, szemben a vizsgált államokkal, vagyis ez eltérés még a jelzettnél is nagyobb.
Az élelmiszerek árindexének csúcsdöntéséhez tehát nagyban hozzájárultak a különadók: bár az elválás a régiótól már a Covid-járvány idején elkezdődött, az ugrás 2022 áprilisától vált látványossá. „Beszédes, hogy míg 2024 augusztusában az élelmiszer-infláció Csehországban 14 százalék, Ausztriában 16 százalék volt 2022 áprilisához képest, addig nálunk 35 százalék”, ami arra utal, hogy a kormány árleszorító intézkedései nem voltak túlságosan sikeresek, s a mostani, alacsonyabb áremelkedés is elsősorban a nemzetközi folyamatoknak köszönhető, nem pedig a kormányzati beavatkozásoknak – összegez a GKI közleménye.
Az élelmiszer-infláció alakulása a régióban 2010–2024 között
Eurostat / GKI
Az elmúlt 4 év legalacsonyabb szintjén az EU-átlag
Az Eurostat adatai alapján az Európai Unió éves fogyasztói árindexe 2024 augusztusában 2,4 százalék volt, és így érezhetően csökkent a júliusi 2,8 százalék értékhez képest. Tavaly augusztusban az éves árindex még 5,9 százalék volt az EU-ban. Az euróövezetben az inflációs ráta 2,2 százalék volt augusztusban, ami az elmúlt négy év legalacsonyabb értéke.
2024 augusztusában az euróövezet éves inflációs rátájához a legnagyobb mértékben a szolgáltatások járultak hozzá (+1,9 százalékpont), amit az élelmiszer, alkohol és dohánytermékek (+0,5 százalékpont), valamint a nem energiaipari iparcikk termékkör (+0,1 százalékpont) követett. Az energiaárak csökkentek, ami –0,3 százalékponttal mérsékelte az indexet.
