Az állam és vagyonkezelője egy olyan kúriai ítélet megsemmisítését kérte, amely kimondta az állam felelősségét egy azbesztcementgyárban dolgozók és a környéken élők súlyos, többször halállal végződött megbetegedéséért. Az indoklásból nem derül ki, hogy melyik gyárról volt szó, de több ilyen per folyt, például a Lőrinci város Selyp városrészében vagy Nyergesújfaluban működött gyár miatt.

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) arra hivatkozott, hogy az állami vállalatokról szóló 1977-es (!) törvény szerint az államnak nem volt mögöttes felelőssége az állami vállalatok tevékenységéért vagy mulasztásáért, és ez alapján nem tartozik felelősséggel a tulajdonában álló állami vállalat környezetszennyező tevékenységéért. Úgy gondolja, hogy az állam a kúriai ítélettel „az egyenlőség Alaptörvényi követelményét sértő, többletfelelősséget kimondó megkülönböztetést” szenvedett el.

Csakhogy, mint az Alkotmánybíróság Varga Réka vezette tanácsa rámutatott, 2023 júniusa óta hatályos az a törvénymódosítás, amely szerint „a közhatalmat gyakorló indítványozónak” nincs joga alkotmányjogi panaszt beadni. Márpedig az MNV az államhatalom része. Ezt akkor a kormány és az Európai Bizottság (EB) közötti egyeztetés eredményeként, az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtották be, és az országgyűlés elfogadta. Az EB pedig azért ragaszkodott ehhez, mert korábban előfordult, hogy a kormány vagy más állami hatóság fordult az Alkotmánybírósághoz állítólagos sérelme miatt, pedig az ilyen eljárásokat nem az államhatalom számára találták ki.

A panasz 2023. októberében érkezett az Alkotmánybírósághoz, amikor a törvény már bő négy hónapja hatályban volt. De ha a saját jogi igazgatóval is rendelkező MNV vagy Papp Sándor egyéni ügyvéd, aki ennek az igazgatóságnak a létezése ellenére az MNV képviselőjeként lép fel, csak utóbb vette észre, hogy van egy ilyen törvény, az elmúlt egy évben még mindig visszavonhatta volna a jogosulatlanul beadott panaszt.

Nem tették meg, ezért az Alkotmánybíróságra maradt, hogy azt érdemi vizsgálat nélkül visszautasítsa.

Az pedig az Ab-végzés olvasóira marad, mert az Alkotmánybíróságnak ez nem feladata, hogy erkölcsileg minősítse az évtizedeken át mérgezett embereknek vagy örököseiknek járó kárpótlás alól minden áron kibújni akaró állami szerv magatartását.