„Január 30-ra virradóan az oroszországi Brjanszk környékén élők robbanásokat hallottak, majd látták, hogy tűz keletkezik a Barátság-kőolajvezeték Novozibkovóban lévő szivattyúállomásán, vagy annak közvetlen közelében” – írta a Fokusz.ua ukrán hírportál oroszországi szemtanúkra hivatkozó beszámolójában. A megye kormányzója, Alekszandr Bogomaz nem kommentálta a támadásról és a károkról szóló híreket, míg az orosz hadsereg azt állította, az éjszakai órákban lelőtt két ukrán drónt. (Arról, hogy esetleg az ukrán támadók további drónokkal áttörték-e a védelmet, nem tettek említést.) 

Ukrán források szerint a támadást abban a körzetben hajtották végre az ukrán erők, ahol többfelé ágazik a Barátság (Druzsba): az egyik ág a belaruszi Mozir és az ottani finomító, majd Magyarország és Szlovákia felé halad tovább, míg két másik vezeték Oroszország északi részei felé tart. A híradásokból nem derült ki, hogy mekkorák a károk, és ha találat érte a szivattyút, akkor mennyire sérült meg a fővezeték.

Ismétlődő támadások

Az évente több mint 30 millió tonna nyersolaj szállítására alkalmas vezeték ellen legutóbb 2024. december 30-án intéztek támadást drónokkal, akkor is a Brjanszk környéki szakasz került célkeresztbe. Akkor a vezetéket nem érte találat, csak egy technikai épület sérült meg kisebb mértékben. Szakértők szerint viszonylag gyorsan kijavíthatóak a szivattyúkat vagy átadóállomásokat ért károk. Míg a csővezetéket érő támadások célja, hogy az export leállításával csökkentsék az orosz költségvetési bevételeket, az oroszországi finomítókat érő támadások hatékonyabbak: a szankciók miatt egyre nehezebbé válik a szükséges alkatrészek beszerzése. Nem véletlen, hogy az ukrán hadsereg is ezeket a létesítményeket tekinti fő célpontnak, csak a legutóbbi, Rjazany környéki támadással öt százalékkal csökkentették az orosz finomítói kapacitásokat.  

Holoda Attila energiaügyi szakértő szerint egyelőre nem tudni, hogy az esetleges károk miatt csökkent-e a Magyarországra érkező olajmennyiség.

„Míg a földgáz esetében valós időben nyomon követhetőek a szállítások, az olajexportról nincsenek nyilvánosan elérhető napi adatok. De még ha találat is ér egy-egy átadóállomást vagy szivattyútelepet, akkor is folytatódhat a szállítás, legfeljebb nagyobb teljesítménnyel működik a többi szivattyú” – mondta Holoda Attila.

Azt is hozzátette, hogy bonyolult feladat egy ilyen hosszú – több mint ötezer kilométeres – csővezeték védelme. Igaz ugyan, hogy a cső jellemzően a föld alatt húzódik, ám a néhány száz kilométerenként épített szivattyúk, illetve az átadó állomások térségében a felszínen futnak a csövek. A vezeték építését az 1950-es években határozták el, és az első szállítmányok 1964-ben indultak el.

A kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése Zsámboknál.

Fortepan/Urbán Tamás

Fontos kapcsolat

A Barátság fontos a magyar ellátás szempontjából: a százhalombattai és a pozsonyi finomító évente mintegy 12 millió tonnát használ fel, és ennek 75-80 százaléka érkezik a vezetéken keresztül. A Barátság Lengyelország és Németország felé tartó szárnya egyébként már nem üzemel, a déli vezeték használói viszont átmeneti haladékot kaptak az import leállítására.

A Barátság-vezeték 2023-ban is bekerült a hírekbe, akkor – kiszivárogtatott amerikai dokumentumok alapján – kiderült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán államfő egy beszélgetés során felvetette, fel kellene robbantani a vezetéket, mert ezzel nehéz helyzetbe lehetne hozni az Ukrajnával szemben ellenséges politikát folytató Orbán-kormány vezetése alatt álló Magyarországot.

Tavaly pedig felmerült annak a lehetősége, hogy Ukrajna 2025 elejétől leállítja az ukrajnai orosz olajtranzitot. A lépés végül lekerült a napirendről, nem úgy, mint a Testvériség-gázvezeték. Az Ukrajna felől érkező vezetéken – amelyen keresztül Magyarország már évek óta nem importált energiahordozót – január elsején állt le a forgalom. Magyarország a Szerbia felől belépő Török- Áramlaton keresztül kap földgázt.