MBH: Messze a repülőrajttól a magyar gazdaság, de egy békekötés sokat segíthet

Nagyon sok pozitív tényező együttállása kell ahhoz, a magyar gazdaság „repülőrajtot vegyen”, 2025-ben mindenesetre elindulhat a kilábalás – állapították meg friss prognózisukban az MBH Bank elemzői. Messze nem olyan optimisták azonban, mint a kormány: amíg utóbbi 3,4 százalékos bővüléssel számol, a banknál erre az évre a tavalyi szerény, 0,5 százalékos GDP-növekedés után 2,6 százalékos bővülést várnak, méghozzá úgy, hogy az az év vége felé gyorsulhat fel, addig viszont az első negyedévekben 1-1 százalékos növekedhet a magyar gazdaság.

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója a növekedést alapvetően két tényezőre vezette vissza: az egyik a beruházási aktivitás, amely a 2023-2024-es zuhanással szerinte elérte a mélypontot, ehhez képest javulhat a helyzet. Berobbanásra azonban ő sem számít, úgy látja, nagyjából stagnálás várható éves átlagban. A másik faktor a háztartások fogyasztásának a növekedése, amelynél arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiskereskedelmi forgalom még mindig gyenge, ám a szolgáltatások folyamatosan növekednek.

A növekedésre pozitívan hathat az elmúlt időszakban felgyorsuló infláció is, hiszen az magasabb forgalmiadó-bevételt jelent az államháztartás számára – az inflációval kapcsolatos jó hírek azonban itt nagyjából véget is értek. A januári, 5,5 százalékos adat az MBH elemzőit is meglepte. Balog-Béki Márta, a bank szenior tőkepiaci elemzője ezért arról beszélt, hogy éves átlagban most – a korábban prognosztizált 4,1 százalék helyett – 4,6 százalékos inflációval számolnak, egyben azzal, hogy idén nem lesz olyan hónap, amikor a pénzromlás a Magyar Nemzeti Bank toleranciasávjába (vagyis 4 százalék alá) csökkenne.

Az infláció növekedése óvatos kamatpolitikát is generál, szerintük csak az év végére lesz tere a jegybanknak egy kamatcsökkentésre, így az év végére a mostani 6,5 százaléknál csupán 25 bázisponttal kisebb, 6,25 százalékos alapkamattal számolnak.

Az óvatos kamatpolitikai is támogathatja a forint árfolyamát, érdemi csökkenéssel azonban nem számolnak: az év végére 405 forintos euróárral kalkulálnak az elemzők. Árokszállási ugyanakkor kiemelte: a 400 forint alatti árfolyamhoz a kedvező (globális) jegybanki politikán túl olyan tényezők is kellenének, mint hogy gyorsan sikerül békét kötni Ukrajnában. Azt mindenesetre már kedvezőnek ítélte, hogy az elmúlt néhány napban felgyorsultak az események ezzel kapcsolatban, még úgy is, hogy egyelőre nagyon sok a bizonytalanság.

A magyar gazdaság kilátásait az ukrajnai helyzethez hasonló mértékben befolyásolja a német konjunktúra. Ezzel kapcsolatban Árokszállási arra hívta fel a figyelmet, hogy a közelgő német választások alapvetően meghatározzák a kilátásokat: ha a következő kormány érdemi élénkítésre szánja el magát, az javíthatja a keresletet, ezzel pedig a magyar ipar kilátásait is. Ez azonban csak a ciklikus problémákat orvosolja, a strukturális gondokat nem – ez is magyarázza szerinte azt, miért túl optimista a kormány, amikor 3,4 százalékos GDP-növekedést remél. Az ipar ehhez elengedhetetlen meglódulása is várat magára: a tavalyi 3,8 százalékos visszaesés után 1 százalékos növekedéssel számolnak.

A magyar gazdaság kilátásait befolyásoló harmadik fontos külső tényező Donald Trump vámpolitikája lehet. Ezzel kapcsolatos felvetésünkre Árokszállási Zoltán úgy válaszolt: a vámok belengetése eddig leginkább tárgyalási taktikának tűnik az amerikai elnök részéről, akinek valódi célja az amerikai külkereskedelmi deficit csökkentése, vagyis az amerikai import melletti elköteleződéssel az érintett országok kibékíthetik Washingtont. Ez jelentheti az LNG-szállítások növelését, de azt is, hogy a várhatóan megnövekedő védelmi kiadásokat amerikai gyártmányú eszközök vásárlásából teljesítik a NATO tagállamai.

Mindezek a tényezők tehát befolyásolhatják a magyar gazdaság teljesítményét, ezzel pedig azt is, hogy milyen mértékben sikerül csökkenteni az év végéig a hiányt. A kormány 3,7 százalékos deficittel számol – az MBH viszont úgy látja, 4 százalék alatti hiány csak további kormányzati lépésekkel lenne elérhető. A bank most ezért arra számít, hogy a tavalyi 4,8 százalékos hiányt 4,1-re sikerül leszorítani.

Nyitóképünk illusztráció. Fotó: Túry Gergely