A K&H Értékpapír állampapír megtakarítással rendelkező ügyfeleinek fele készül portfóliója átalakítására 2025-ben – erről Horváth István, a brókercég vezetője beszélt a K&H sajtótájékoztatóján. „Azért rendkívüli a mostani piaci környezet, mert ezermilliárd forintos nagyságrendű lakossági megtakarítás keres helyet magának a piacon” – magyarázta az ügyfelek körében végzett felmérés jelentőségét Horváth.

Az inflációkövető állampapírok eddig lényegében kockázatmentes megtakarítási formát jelentettek a lakosság számára, 2025-ben azonban az eddigi magas hozamok visszaestek, ezért azoknak egy része, akik eddig főként állampapírokba fektettek, új lehetőségeket keresnek pénzük befektetésére. A K&H felmérése szerint a legnépszerűbb alternatívát az ETF-ek, azaz a tőzsdén kereskedett befektetési alapok jelentik – ezek egy-egy ismertebb tőzsdei index, például a New York-i tőzsde S&P 500 indexének összetételét követő részvénycsomagok. A portfóliójukat átalakító ügyfelek 60 százaléka fektette felszabaduló megtakarításainak legalább egy részét ETF-be.

Az ügyfelek fele válaszolta azt, hogy az állampapírokból felszabaduló pénzét inkább egyedi részvényekbe fektetné be. Horváth szerint ez kockázatosabb, mint az ETF-ek, így elsősorban a tapasztaltabb befektetők döntöttek így. Más állampapír-konstrukcióba 36 százalék vitte át a pénzét, befektetési alapok mellett 26 százalék döntött, míg 15 százalék ingatlant vásárolt befektetési céllal a korábban állampapírba fektetett pénzéből.

Az elmúlt évek egyik meghatározó trendje a befektetések demokratizálódása Horváth szerint, ami azt jelenti, hogy egyre többen fektetik be megtakarításaikat, egyre könnyebben és egyre több információ alapján. Ebben a folyamatban kiemelt szerepe van a digitalizációnak, amelynek köszönhetően sokkal egyszerűbben kezelhetjük portfóliónkat hétköznapi tevékenységek közben, például a villamoson ülve.

Ennek a folyamatnak a következménye, hogy a lakossági befektetők egyre tudatosabbak, ráadásul nemzetközi felmérések szerint egyre fiatalabban kezdik a megtakarítást: a Z generáció tagjai már 19 éves korukban elkezdenek befektetéssel foglalkozni, az Y generációnál ez 25 év, az X és a baby boomer generáció tagjai pedig jóval idősebben, 32, illetve 35 évesen döntöttek pénzük befektetése mellett átlagosan. Ezekben az adatokban van némi torzítás, hiszen a Z generáció legidősebb tagjai jelenleg még csak 30 évesek, így ez az átlag még felfelé változhat, de Horváth kérdésünkre elárulta, hogy a K&H ügyfelei között is megfigyelhető, hogy fiatalodik a befektetői kör.

A digitalizáció jelentőségét alátámasztja az is, hogy a Z generációs befektetők kétharmada mobilalkalmazásokon keresztül kezeli megtakarításait, de még az Y generáció körében is 55 százalék ez az arány. A fiatalabbak körében a legnépszerűbb befektetést a kriptovaluták jelentik, a Z és Y generációsok több mint fele fektette be így megtakarításait.

A Z generációs befektetők abban is eltérnek idősebb társaiktól, hogy a döntések során sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak szüleik, családtagjaik tanácsaira, 27 százalékuk őket tartja a legmegbízhatóbb forrásnak, és 45 százalékuk tájékozódik így – utóbbi az Y, illetve X generációknál mindössze 28 és 27 százalék. Ezen kívül a fiatal befektetők nem meglepő módon szívesen támaszkodnak a közösségi médiára és az internetre is.

Hogy a tőzsdei indexekhez kötött alapok miért jelentenek megbízható befektetési formát, arról Cinkotai Norbert, a K&H Értékpapír vezető elemzője beszélt, aki felidézte, az S&P 500 árfolyamát hosszú távon a válságok se zökkentették ki érdemben, az elmúlt 20 évben átlagosan 10 százalékot nőtt. Ezen az sem változtatott, hogy éppen demokrata vagy republikánus elnök volt hivatalban, 1957 óta a demokraták alatt átlagosan 9,4 százalékot, míg a republikánusok alatt 10,2 százalékot nőtt évente az index árfolyama.

Donald Trump elnöksége persze így is hatással lesz a tőzsdékre, többek között vám- és kamatpolitikáján, növekedési politikáján és geopolitikáján keresztül is, de Cinkotai szerint nem érdemes elfelejteni, hogy Trump első ciklusa alatt is stabilan, évente átlagosan 14 százalékot nőtt az említett tőzsdeindex. Második elnöksége első hónapjaiban ráadásul egy tőle független eseménynek volt a leglátványosabb hatása az árfolyamokra, hanem a kínai mesterséges intelligencia, a Deepseek megjelenésének.

Az elemző szerint az idei évet jól indították az európai tőzsdék is, amely elsősorban a gyenge eurónak, valamint az új német kormányba vetett bizakodásnak köszönhető. Egyre nagyobb a befektetői figyelem a budapesti tőzsdén és a régiós piacokon is, a BUX 2012 óta a legerősebb januári eredményét érte el közel 8 százalékos növekedéssel, az ukrajnai helyzet esetleges enyhülése pedig további komoly löketet adhat a közép-kelet-európai árfolyamoknak.