Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Ahogy várható volt, a jegybank Varga Mihály elnöksége alatt is tartja a 6,5 százalékos alapkamatot. A döntés utáni tájékoztatót személyesen Varga tartja – amikor legutóbb jegybankelnök ilyen tájékoztatót tartott, árfolyamválság alakult ki. Ettől most nem kell tartani, de kérdés, mit szól Varga a legújabb kormányzati intézkedésekhez (készpénzesítés, árréssapka, szja-mentesség, áfa-visszatérítés).
A várakozásoknak megfelelően a jegybank monetáris tanácsa nem változtatott a kamatkondíciókon március 25-i ülésén, az alapkamat mértéke marad 6,5 százalék.
Ez volt a monetáris tanács első kamatdöntő ülése, mióta Matolcsy Györgyöt a volt pénzügyminiszter, Varga Mihály váltotta a jegybank elnöki székében és a monetáris tanácsban. Vargával érkezett a tanácsba Mager Andrea, a Szerencsejáték Zrt. volt vezetője, ő Pleschinger Gyulát váltotta.
Varga és Mager országgyűlési bizottsági meghallgatásaikon, illetve Varga hivatalba lépése után kiadott programadó közleményében elkötelezték magukat a jegybank elsődleges mandátuma, vagyis az árstabilitás (a 3 százalékos infláció) elérése és fenntartása mellett. Márpedig ezzel jelenleg nem fér össze a kamatkondíciók változtatása.
A tanács február végén óvatos, türelmes, stabilitásorientált, szigorú irányultságú monetáris politika mellett tette le a voksát. A körülmények azóta nem változtak, sőt ha lehet, kedvezőtlenebbek lettek. A februári inflációs adat rosszabb lett a vártnál, az idei inflációs pálya így feljebb tolódott. Aggasztóan magas az élelmiszerek, a szolgáltatások átárazódása. Az inflációs várakozások a tényadatok és az előrejelzések által indokolatlanul magas (az inflációs válság legrosszabb időszakát idéző) szinten ragadtak.
Mikre figyel a jegybank?
A kamatdöntésnél érdekesebb lesz az ahhoz fűzött magyarázat. Különösen, hogy a jegybank bemutatja a csütörtökön megjelenő Inflációs jelentésének az inflációra és a gazdasági növekedésre vonatkozó fő előrejelzéseit.
És különösen, hogy a tájékoztatót személyesen Varga Mihály tartja. A Magyar Nemzeti Bank elnöke utoljára 2022 őszén tartott ilyen tájékoztatót. Akkor Matolcsy György bejelentette, hogy 13 százalékon a jegybank leáll a kamatemelésekkel. Bár Matolcsy a deklarációt utóbb védelmébe vette,
a bejelentést követően a forint árfolyama zuhanni kezdett, csak egy utolsó utáni, drasztikus kamatemelés (18 százalékra) tudta megállítani az árfolyam összeroppanását.
Ilyesmi most nem várható, ugyanakkor
érdekes lesz, hogy Varga Mihály mond-e bármi érdemit a kormány költségvetési fegyelmet lazító, az inflációt pedig inkább fűtő intézkedéseiről:
többgyerekes nők szja-mentessége, nyugdíjasok áfa-visszatérítése, árrésstop. Illetve a kormány készpénzvédelmi nekibuzdulásáról, ami élesen szembe megy a jegybank hosszú évek óta képviselt digitalizációs törekvéseivel. (Nem beszélve a gazdaságfehérítésről, ami Varga Mihály egyik tagadhatatlan miniszteri sikere.)
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Ha kétségei merülnének fel, akkor nézze meg a 2025-ös év első negyedéves számait.
Kijev rákényszerülhet arra, hogy igazságtalan tűzszünetet kössön.