Gondoskodó munkaadó – Adjon-e lakáscélú támogatást a cég a munkavállalóinak?
Kedvező a lehetőség, de alaposan figyelni kell az előírásokra a belső szabályok kialakítására során.
Ha a számok nyelvén nézzük, akkor sok a változás: 2007-ben a szakképzetteknek fizetett garantált bérminimum 72 050 forint volt, idén 348 800 forint. Az átlagbéren foglalkoztatottak akkor 185 017 forintot kerestek, idén 727 700 forintot. A munkanélküliségi ráta 2007-ben 7,5 százalékot tett ki, a legfrissebb adat 4,4 százalék. 2007-ben 97 613 csecsemő született, tavaly 77 500 (ezek mind KSH-adatok). Egy euróért akkor 250 forintot kértek, míg most 398 forintot. 2007-ben a frissdiplomás informatikusoknak bruttó 270 000 forintos fizetést kínáltak a cégek, most egy pályakezdő Java fejlesztő medián alapbére már alulról súrolja az 1 millió forintot (950 000 forint) a Hays Salary Guide adatai szerint.
Milyen folyamatok zajlottak két évtized alatt az álláspiacon?
1. Nagyobb a harc a tehetségekért
2007-ben nagyobb volt a merítés pályakezdők tekintetében. Ha a két időpont (2007 és 2025) előtt 22 évvel születetettek számát nézzük, akkor látható a különbség: 1985-ben 130 200 csecsemő született Magyarországon, míg 2003-ban 96 804, ami több mint 33 000 fős különbséget jelent.
Érzik ezt a munkaadók is. A PwC idén publikált magyarországi Vezérigazgatói Felmérése szerint a vállalkozás számára fenyegető tényezők között a szakemberhiány vezet 44%-kal.
Még a nagy, nemzetközi cégeknek is jobban meg kell küzdenie az utánpótlásért. Már a vállalat neve nem jelent akkora vonzerőt a mai huszonéveseknek, mint a kétezres évek elején pályára lépőknek. A Z generációsoknál – a mostani 16-29 éveseknél – kiemelt szempont milyen a munka tartalma, milyen fejlődési lehetőségeket kínál a munkaadó, és mit tesz a munka-magánélet egyensúlyért.
A legkeresettebb szakmák köre keveset változott: szellemi vonalon továbbra is a mérnökök, az informatikusok, a gazdasági végzettségűek a legkapósabbak. Ezen kívül a kétezres évek elejétől egy új iparág nőtt ki Magyarországon, a nemzetközi üzleti szolgáltatóközpontoké (shared service center), ahová nyelveket magas szinten beszélőket keresnek. Ebben a szektorban már 200 feletti cég található, több mint 100 000 főt foglalkoztatnak.
2. Gyorsult és egyszerűbb lett az állásra pályázás
“A 2000-es évek elején még előfordult, hogy valaki postán küldte el önéletrajzát. Ma már ez elképzelhetetlen” – emlékezik vissza Sélei Annamária, a HVG HR vezetője. Persze 2007 körül is a legtöbben már digitálisan pályáztak, ám a különféle űrlapok kitöltése sok időt vett igénybe és ezt minden pályázatnál egyesével meg kellett tenni. Ma már egy-két perc alatt elküldhető egy pályázat, például a Linkedin-profil (ez a szakmai közösségi oldalon egy CV-szerű bemutatkozás) megadásával, vagy állásbörzéken QR-kód beolvasásával. Persze a technológia adta gyorsaságtól függetlenül továbbra is elvárás egy igényes bemutatkozás, ám technológiailag sokat gyorsult a pályázás.
3. Tudatosabbak, tájékozottabbak lettek az állásra pályázók
Változott az álláskeresők attitűdje is. Kilépett a munkaerőpiacra az első “digitálisan bennszülött” generáció – a “Z” – amely nagyon hatékonyan tájékozódik online karrierlehetőségekről, fizetésről, munkaadókról a közösségi médiában. Tudják, mit szeretnének, konkrét kérdéseik vannak a cégekhez. “18-20 évvel ezelőtt a fizetés téma misztikusnak számított, sokszor csak a bértárgyaláson került elő. Aztán megváltozott a piac: egyre több információ jelent meg a neten a bérekről, több lett a bérkalkulátor, a fórum, az első cégek elkezdték nyilvánosságra hozni juttatásaikat, valahol toborzási eszköz lett” – fogalmaz Sélei Annamária. A szakértő hozzáteszi, a fiatalok elvárásai is változtak a munkaerő-felvételben. “Ez az a generáció, amely hozzászokott a közösségi médiában a gyors visszajelzésekhez. Őket már nem lehet az álláspályázat leadása után egy hétig válasz nélkül hagyni. Amelyik cég nem figyel a folyamatos kommunikációra, gyorsan elveszítheti az ígéretes pályázókat” – teszi hozzá.
4. Rugalmasabbá vált az álláspiac
Míg 2007-ben a home office néhány vezető kiváltsága volt a cégeknél, addig 2025-ben már versenyképességi tényező lett. Az a munkaadó, amely szellemi alkalmazottaknak nem ajánl heti 1-2 nap irodától távoli munkavégzést, jelentősen kisebb csoportból választhat. A részleges home office lehetősége azt is jelenti, hogy a cégek földrajzilag távolabbi helyekről is tudnak toborozni, heti-havi egy-egy alkalomra ugyanis nagyobb távolságból is hajlandó bejárni a munkavállaló.
A rugalmassággal a munkavállalók előtt is új távlatok nyíltak meg: ma már nem ritka, hogy egy informatikus Budapestről nyugat-európai vagy amerikai cégeknek dolgozik be távmunkában. A munkaerőpiac rugalmasabbá válásának másik jele, hogy jelentősen megnőtt a szabadúszók / egyéni vállalkozó száma, főleg a szolgáltatói szektorban, azon belül a digitális gazdaságban.
5. Már nemcsak a pályakezdőkről szólnak az állásbörzék, megjelent az online forma is
2007-ben az állásbörze fókuszában az egyetemisták, frissdiplomások álltak, szinte csak miattuk jöttek ki a munkaadók, elsősorban nekik hoztak állásajánlatokat. Mára sokkal színesebb lett a kép. “Ugyan továbbra is domináns a huszonéves korosztály, de a harmincas, negyvenes éveikben járó munkavállalók is itt tervezik a következő karrierlépcsőt. Ezzel párhuzamosan a cégek már tapasztalt szakembereket is keresnek állásbörzén” – fogalmaz Sélei Annamária, ami szerinte szintén a munkaerőhiánnyal magyarázható.
Érdekesség, hogy kiállítói oldalon megjelentek a külföldi munkára toborzó cégek / ügynökségek (Németország, Ausztria, a skandináv országok), ami korábban nem volt jellemző.
A covid és a technológiai fejlődés hívta életre az online állásbörze műfaját, ami 2007-ben még egyáltalán nem létezett. Ma már az ország, sőt a világ bármely pontjáról be lehet csatlakozni a HVG személyessel párhuzamosan futó és egy nappal tovább tartó online állásbörzéjébe. Itt is kapcsolatba lehet lépni élőben, chaten a cégek képviselőivel. Egy online állásbörze több tízezer álláskeresőt meg tud mozgatni az ország különböző pontjain.
A 2025-ös HVG Állásbörze az igényeknek megfelelően hibrid lesz, az első két napon, április 9-10-én személyesen találkozhatnak az érdeklődők és a munkáltatók a Dr. Koltai Jenő Sportközpontban, a rendezvény mindhárom napján pedig online is zajlik az esemény. Az álláskeresők az ország bármelyik pontjáról csatlakozhatnak, chaten is elérhetik a munkavállalókat.
A részvétel ingyenes a rendezvényen, de regisztrációhoz kötött. Regisztrálni a HVG Állásbörze weboldalon lehet.
