„Az nem segít, hogy az uniós kormányok előszeretettel nyúlnak bele a gazdasági életbe” – mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a társaság rendes éves közgyűlésén – írja az Index. Hernádi pont a nehezítő tényezők miatt büszke arra, hogy a 2024-es évet a Mol-csoport 357 milliárd forintos eredménnyel zárta, és 220 milliárd forint osztalékra tesznek majd javaslatot.

Beszédében Hernádi felszólalt a különböző extraprofitadók ellen: „csak az elmúlt három évben három és fél milliárd dollár extra adót fizettünk be különböző kormányoknak” – mondta. Épp ezért meglátása szerint újra kell gondolni a közép-európai együttműködések rendszerét, és Magyarországnak is van tennivalója, házi feladatot is adott a kormánynak:

Van természetesen házi feladat is: a hazai versenyképesség javítására sokkal kiszámíthatóbb szabályok kellenek, mert nagyon nehéz mozgó célpontra lőni.

Hernádi nem először kritizálja az extraprofitadókat, tavaly nyáron például a Mandineren jegyzett egy publicisztikát a témában, ahol a hazánkban egykor ideiglenesen állomásozó szovjet csapatokhoz hasonlította az intézkedést:

A vezérigazgató beszédében jutott hely a jó híreknek is: elmondása szerint kitermelésben és kutatásban kifejezetten erős évet zárt a Mol, a régióban 12-ből 11, Pakisztánban háromból három sikeres fúrásuk volt, és Azerbajdzsánban is találtak gázt. Elmondta, hogy több fontos beruházásuk megvalósult, „kis túlzással, de elmondhatjuk, hogy a Mol megvalósította az észak–déli energiafolyosót, így három tengert érhet el úgy az ember, hogy nem használ mást, csak a Mol benzinkútjait” – mondta.

Szóba került még a MOHU által vezetett palackvisszaváltó rendszer is. Hernádi szerint napi 6 millió palackot váltanak vissza a magyarok, ezzel elérve a 2030-ra kitűzött visszaváltási aránycélt. Ebben szerinte szerepe van a Mol által elköltött sok milliárd forintnak, de sokkal fontosabb, hogy „a magyar lakosság akarta ezt a szolgáltatást, és akar zöldebben, fenntarthatóbban élni”.