A kormány megsértette az Alaptörvényt, amikor visszamenőleges hatállyal zárt ki a kedvező szaldóelszámolásból egy állampolgárt – döntött az Alkotmánybíróság. A döntés nem csak a panasztevőt érinti, hanem jóval több embert. Hogy pontosan hányat, az attól függ, mit lép a kormány.

2023. szeptember 13-án jelent meg és lépett rögtön életbe az a kormányrendelet, amely korlátozta, mely háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k, ide tartoznak a lakossági rendszerek) léphetnek még be a kivezetendő szaldó elszámolásba. A szabályok szerint azok, amelyeket szeptember 7-ig bejelentenek és 2026. január 1-ig üzembe helyeznek.

Egy kis időzavar

A probléma, hogy a rendelet szeptember 13-ával állapított meg új szabályt egy korábbi időszakra, a szeptember 9-12 közötti napokra. Vagyis, akik ezeken a napokon adták be a bejelentésüket, arra számítottak, hogy szaldó elszámolásba kerülnek – majd 13-án este visszamenőleg változott a jogszabályi környezet, ráadásul számukra hátrányosan.

Ez a pár nap nyilván nem érint különösebben sok ügyfelet, azonban az alaptörvénysértő jogalkotás miatt az Ab megsemmisítette a szeptember 7-i bejelentésre vonatkozó szövegrészeket.

A jogszabály új állapota szerint minden HMKE, amit 2026. január 1-ig üzembe helyeznek, szaldó elszámolásba kerül. Ami már nagyon sok embert érint. Vagyis érintene,

az Ab ugyanis – épp, mivel sok embert érintene – a szokásostól eltérően nem azonnal, hanem május 31-ével semmisítette meg az adott szövegrészeket. Így a kormánynak – praktikusan az Energiaügyi Minisztériumnak – május végéig van ideje eldönteni, hogyan kívánja módosítani a rendeletet, és végrehajtani a módosítást.

Az Energiaügyi Minisztérium vizsgálja az Alkotmánybíróság döntésében foglaltakat, a határozat május végéig biztosít időt a kapcsolódó szabályozás szükséges módosítására

– közölte a szaktárca a HVG-vel.

Vissza, a jövőbe!

A legkorábbi új bejelenési határdátum, amit a kormány beírhat a rendeletbe 2023. szeptember 13., mivel ezen a napon jelent meg és lépett hatályba anno a rendelet. Tehát az új szabályok szerint a szeptember 13-ig bejelentett, 2026-ig átadott rendszerek kerülnek szaldóba. A legkésőbbi időpont praktikusan 2023. december 31. A szaldóelszámolást ugyanis akkortól uniós kötelezettség alapján is ki kell(ett) vezetni.

A változás tehát legfeljebb pár napi, maximum mintegy 2,5 havi bejelentést érint.

Illetve egész pontosan azokat, akik ebben az időszakban bejelentették, valamint már beüzemelték, vagy 2026-ig beüzemelik a rendszerüket. Ők a jelenlegi szabályok szerint legalább 10 évig jogosulttá válnak a szaldó elszámolásra.

Ami jóval kedvezőbb, mint a bruttó. A szaldó esetében a villamosenergia-szolgáltató szimplán mennyiségre számolja el éves időkeretben, hogy a háztartás mennyi áramot táplál föl a hálózatra, és mennyit vételez onnan. A hálózat elszámolásilag akkumulátorként funkcionál, a nyári/déli órákban feltáplált áramot a háztartás télen/este elfogyaszthatja. A bruttó elszámolás sokkal kedvezőtlenebb, a szolgáltató a normál áron adja el az áramot a háztartásnak, miközben egy jóval alacsonyabb áron vásárolja meg a háztartás által föltáplált áramot.

Az állami MVM-nek a bruttó elszámolás kedvezőbb

Akármilyen új határdátumot is állapít meg a kormány, minden bizonnyal lesz néhány ügyfél, aki már elkezdett bruttó elszámolásban termelni/fogyasztani, így majd átkerül szaldó elszámolásba. Velük a szolgáltatójuk a két elszámolás közti különbséget minden bizonnyal rendezni fogja. Amúgy pedig legalább tíz évig örülhetnek a kedvezőbb szaldó elszámolásnak.

A kormány azonban alighanem a lehető legkorábbi (tehát a 2023. szeptember 13-i) bejelentési határdátumot választja majd. Egy későbbi dátummal csak néhány ügyfél járna jól, cserébe az állami MVM-nek több munkája lenne a két elszámolás közti különbözet rendezésével. Illetve hosszabb távon valamivel kevesebb olyan ügyfél lenne, aki az állami MVM számára kedvezőbb bruttó elszámolásban működik, ami jelen állás szerint nem érdeke a kormánynak.

Túl sok a napelem

Ami azt illeti, a jogalkotási baki is minden bizonnyal annak köszönhető, hogy

a kormány minél gyorsabban be akarta csapni az ajtót a szaldóba igyekvő háztartások előtt. Ha szeptemberben mondjuk december végi kérelembeadási határidőt tűzött volna ki, azzal alighanem rohamot indított volna el.

Általában véve nem érdeke a kormánynak, hogy a szükségesnél jobban változtasson a napelemes rendszerekkel kapcsolatos szabályokon. Magyarországon az elmúlt években kilőtt a naperőművi termelés, köszönhetően az állami támogatásoknak is, beleértve a szaldó elszámolást. Jelen állás szerint az egész világon Magyarországon a legnagyobb a naperőművi termelés részaránya a villamosenergia-termelésben. Már túl sok a napelem, amit jól jelez, hogy bizonyos – napsütéses – időszakokban az áram tőzsdei ára egyre gyakrabban negatív, az ország pedig vaskosan nettó exportőr pozícióba kerül, miközben kora este az áram ára kilő, az ország pedig importra szorul.

Mivel az országnak nincs szüksége több naperőművi kapacitásra, a kormány aligha fogja ösztönözni új kapacitások kiépítését kedvezőbb szabályozási környezettel.