„Ha rendes nyugdíjat kapnánk, nem lenne szükség a 30 ezer forintra” – miért dolgozik több mint százezer nyugdíjas Magyarországon?
Tavaly már 125 ezer fölé nőtt a nyugdíj mellett dolgozók száma.
2024 áprilisában rekordösszegű külföldi tőke áramlott a japán részvény- és hosszúlejáratúkötvény-piacokra: a nettó beáramlás 8,21 billió jen (56,6 milliárd dollár) volt, ami a legmagasabb havi érték 1996 óta – írja a CNBC. Ennek fő oka a Donald Trump amerikai elnök vámintézkedései keltette bizonytalanság, ami miatt áprilisban óriási volt a tőkekiáramlás az amerikai piacról.
Áprilisban az amerikai 10 éves államkötvény hozama 30 bázisponttal emelkedett, míg a japán 10 éves hozam 21 bázisponttal csökkent. Globálisan ugyan visszaesés volt a részvénypiacokon, de a japán Nikkei 225-index 1 százalékos emelkedést mutatott, míg az S&P 500 közel 1 százalékkal csökkent.
A japán eszközöket menedékeszközökként kezelték a befektetők, különösen az olyan intézményi szereplők vásároltak, mint a nyugdíjalapok, tartalékkezelők vagy biztosítók. Ahogy az USA enyhített kereskedelmi álláspontján, és megállapodásokat kötött (pl. Kínával vagy az Egyesült Királysággal), a bizalom az amerikai eszközök iránt kezdett visszatérni. Bár a szakértők úgy vélik, hogy nagymértékű beáramlás a japán piacra nem várható a közeljövőben, továbbra is pozitív kilátásokkal tekintenek a japán eszközökre, nem várják ugyanis, hogy Donald Trump politikája kiszámíthatóbbá válik.
