Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Az „egyházi fenntartású szolgáltatások” gyakran nem biztosítanak szakmai függetlenséget a szociális ágazatban, mivel a dolgozók kiválasztása nem szakmai, hanem világnézeti szempontok alapján történik. A többi között ezt az álláspontját erősítette meg a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete, miután egy kérdőíves belső felmérést készített a tagjai körében – írja a Népszava.
Az állami források politikai alapon történő elosztása rendszerszintű kirekesztést és stigmatizációt eredményez, különösen a szegények és sérülékeny csoportok esetében.
A vallási alapú szolgáltatások előnyben részesítése sérti az állami semlegességet, és diszkriminatív hatású. A „kliens”, vagyis az ügyfél méltósága is sérülhet, ha vallási elemeket kell elfogadnia a segítő kapcsolatban.
Összefoglalójukban azt is írták, a döntéshozatalban és az ellátásszervezésben nem érvényesülnek az emberi jogi alapelvek, és esélyegyenlőségi problémák is felmerülnek, hiszen vallási, ideológiai vagy szexuális orientációjuk alapján zárhatnak ki embereket.
A kormány lehetővé tette, hogy nem megfelelő végzettségű személyek dolgozzanak a szociális szektorban, ami veszélyezteti a szolgáltatások minőségét. A fenntartók egy része alulfinanszírozott, a továbbképzések gyakran nem nyújtanak valós szakmai fejlődést.
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Gondviselés Háza Fogyatékos Emberek Otthona Gödön
Reviczky Zsolt
A szociálpolitikát a gondoskodáspolitika fogalmának bevezetése váltotta fel 2021-ben, aminek egyik legfontosabb alapja az állami segítség minimálisra csökkentése – emlékeztet a Népszava. A korábban szociális ügyekért felelős államtitkárság 2022 után gondoskodáspolitikáért felelős államtitkárság lett, vezetője, Fülöp Attila ekkor azt írta a Gondoskodás című lapban: „Mi a kormányzat részéről abban a gondoskodáspolitikában hittünk az elmúlt években, és hiszünk jelenleg is, amelyik az önellátásra, a saját képességek fejlesztésére teszi a hangsúlyt.”
Az állam szerepét az egyházak veszik át, és a képzések elnevezésében is megtörtént a csere. Fülöp Attila szerint „a jó felállás a szociális területen az, ha az állam és az egyház kéz a kézben próbál meg segíteni a rászorulóknak; ha ilyen missziót vállal az egyház, akkor azt eddig is támogatta, és a jövőben is támogatni fogja a kormány”.
