EUDR: szinte mindenkit érint, mégis csak kevesen készültek fel rá
A nagyvállalatoknak ez év végétől, a kis- és középvállalkozásoknak 2026 júliusától kell eleget tenniük az előírásoknak.
Drasztikus lépésekkel próbálta a szlovák kormány visszafogni az édesített italok fogyasztását, és az első lépés tényleg működött: az idei első fél évben 12 százalékkal visszaesett a forgalmuk az egy évvel korábbihoz képest.
Az Alkoholmentes Italok és Ásványvizek Gyártói Szövetségének statisztikája szerint, amelyet az MTI idézett, 35 százalékkal drágultak meg az érintett termékek. Ezt úgy érte el a kormány, hogy januártól különadót vetett ki rájuk, emellett pedig minden étkeztetési szolgáltatás áfakulcsát felemelte az addigi 10-ről 19 százalékosra. A szlovák kormány hangsúlyozta: a célok nemcsak egészségügyiek, a költségvetést is segíti a nagyobb adóbevétel. A gyártók szövetsége pedig azt tette hozzá mindehhez, hogy valószínűleg a határ környékén élők közül többen átjárnak külföldre megvásárolni az italaikat.
Az egészségtelen termékek extra adóztatása Magyarországon sem ismeretlen, már 2011-ben bevezette a kormány a népegészségügyi termékadót, közismertebb nevén a chipsadót. Egy tavaly publikált tanulmány szerint rövid és középtávon működött az ötlet, hosszú távon viszont nem: először csökkent az érintett termékek fogyasztása, ám ahogy a 2010-es évek közepén nőni kezdett az elkölthető jövedelem, úgy kezdtek el a magyarok egyre több egészségtelen ételt és italt venni, 2019-ben pedig visszatért ezek forgalma a 2011-es szintre. A kormány úgy kommentálta a tanulmányt, hogy a chipsadó nélkül csak több egészségtelen élelmiszer fogyott volna.
