A Moszkva-barát csecsen kormányzat már vasárnap délután érvényesnek nyilvánította a referendumot, tekintettel a nagyarányú részvételre - jegyezte meg az AFP. Az első adatok szerint az 540 ezer választásra jogosult polgár mintegy 80 százaléka vett részt a vasárnapi csecsenföldi népszavazáson, és hasonló arányt rögzítettek az ingusföldi és dagesztáni csecsen menekülttáborokban is.
A választóknak azokra a kérdésekre kellett választ adniuk: egyetértenek-e az új csecsenföldi alkotmány tervezetével, illetve a köztársaság elnökének, és parlamentjének megválasztásáról szóló törvénytervezetekkel. Az első nem hivatalos végeredményt hétfő délelőttre ígérik. Az igen szavazatok többsége esetén a népszavazás az Oroszországi Föderáció részeként rögzíti a köztársaságot, és a választási küzdelmekből kizárja a fegyveres szakadárokat.
Az Aszlan Maszhadov vezette fegyveres szakadárok a népszavazás bojkottjára szólították fel a csecseneket. Maszhadov hivatalos internetes hírügynöksége, a chechenpress.com "a csecsen állam alkotmányos rendje és biztonsága elleni politikai provokációnak" nevezte a szakadárok szerint "géppisztolyok árnyékában" megrendezett referendumot. Az "Icskéria Köztársaság elnöke, parlamentje és kormánya" nevében közzétett felhívás törvénytelennek nevezte a szavazást, és a harc folytatására szólított fel.
A referendumra kiemelt biztonsági intézkedések közepette került sor, szinte a teljes csecsenföldi rendőrséget, és a belügyi csapatokat is készenlétbe helyezték. Az elővigyázatosság kiterjedt Moszkvára is, ahol megerősítették a közintézmények, köztük a Moszkva-Seremetyjevói repülőtér védelmét. A népszavazás során nem jelentettek incidenseket.
A referendumra mintegy 150 nemzetközi megfigyelő érkezett, többek között az Európai Együttműködési és Biztonsági Szervezet (EBESZ), az Arab Liga, és a Független Államok Közössége (FÁK) részéről, és a szavazást nagyszámú külföldi újságíró is figyelemmel kísérte. A FÁK megfigyelői vasárnap esti nyilatkozatukban tisztának minősítették a választásokat, amit legfeljebb néhány technikai hiba kísért. Hasonlóan nyilatkozott Alekszandr Vesnyakov, az orosz központi választási bizottság elnöke is, aki szerint a szavazás "szabad és ünnepi hangulatban" zajlott le.
Korábbi oroszországi felmérések szerint a lakosság 52 százaléka kételkedett a népszavazás tisztaságában, és ennél is többen voltak szkeptikusabbak abban a tekintetben, hogy a referendum a propagandacélokon túlmenően hozzájárul a csecsenföldi béke megteremtéséhez. A referendummal kapcsolatban súlyos kifogásokat fogalmaztak meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlésében, orosz jogvédő szervezetben, és idő előttinek nevezte meg az orosz törvényhozás liberális pártja, a Jabloko tömörülés is.
A népszavazás kiírásáról a tavaly októberi moszkvai túszdráma után döntött Vlagyimir Putyin orosz elnök, kizárva ezzel a megegyezés lehetőségét a fegyveres szakadárokkal. Az alkotmányozási folyamat keretében Moszkva - széleskörű autonómiát ígérve - szerződésben akarja tisztázni a szövetségi központ, és Csecsenföld viszonyát. Putyin a népszavazás előtt televíziós beszédben fordult a csecsen polgárokhoz, a "rend és stabilitás, a csecsen föld jövője" érdekében választási részvételre biztatva őket. A szavazás előtti kézzel fogható nyomás, és erős propaganda mellett orosz megfigyelők szerint a magas részvételben közrejátszik, hogy a csecsen lakosság jelentős része belefáradt az évtizedes háborús pusztításba, és le akarja zárni a konfliktust. (MTI)