Nem kutatnak tovább túlélők után Csecsenföldön
Ötvennégy ember vesztette életét a csecsenföldi öngyilkos merényletben, de az áldozatok száma tovább nőhet, mivel a 197 sérült közül 57-nek súlyos, illetve válságos az állapota. A merénylet szervezőinek kilétét még kutatják, de moszkvai politikai körök Aszlan Maszhadov szakadár vezetőt gyanúsítják.
A véglegesített adatok szerint 25 férfi, 22 nő és 7 gyermek vesztette életét a csecsenföldi Znamenszkoje körzeti központ kormányzati épületkomplexuma ellen hétfőn elkövetett öngyilkos merénylet következtében. A mentőalakulatok már nem kutatnak túlélők, illetve halottak után.
Bár Aszlan Maszhadov félhivatalos oroszországi megbízottja útján elhatárolódott az akciótól, Ilja Sabalkin ezredes, az észak-kaukázusi katonai műveleteket koordináló stáb szóvivője a csecsen szakadár politikai vezetőt vádolta kedden az öngyilkos merénylet elrendelésével. Értékelése szerint Maszhadov ma már csak bábu az al-Kaidával és a Muzulmán Testvérekkel kapcsolatban álló csecsenföldi arab terroristák kezében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a merénylet mögött azok állnak, akik fékezni akarják az új alkotmányról szóló márciusi népszavazással megkezdődött csecsenföldi rendezési folyamatot. Putyin utasítására Viktor Kazancev, az orosz elnök észak-kaukázusi teljhatalmú megbízottja személyesen irányítja a nyomozást. Rudnyik Dudajev, a csecsenföldi nemzetbiztonsági tanács vezetője a köztársaság kormányzati épületei őrzésének szigorítását ígérte a merénylet után; szerinte egyelőre nem tudni, hogy a szakadárok melyik csoportja követte el a merényletet.
A történtek miatt nem növelik az orosz haderő létszámát Csecsenföldön, és nem állítanak fel több ellenőrzési pontot. A köztársaságban az új alkotmány elfogadása után feltehetően decemberben kerül sor elnökválasztásra, majd a jövő év elején a törvényhozásra voksolnak a választók. Az ugyancsak referendummal megerősített választási törvények értelmében a fegyveres szakadárok képviselői nem indulhatnak a megméretéseken. (MTI)
Bár Aszlan Maszhadov félhivatalos oroszországi megbízottja útján elhatárolódott az akciótól, Ilja Sabalkin ezredes, az észak-kaukázusi katonai műveleteket koordináló stáb szóvivője a csecsen szakadár politikai vezetőt vádolta kedden az öngyilkos merénylet elrendelésével. Értékelése szerint Maszhadov ma már csak bábu az al-Kaidával és a Muzulmán Testvérekkel kapcsolatban álló csecsenföldi arab terroristák kezében.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn úgy nyilatkozott, hogy a merénylet mögött azok állnak, akik fékezni akarják az új alkotmányról szóló márciusi népszavazással megkezdődött csecsenföldi rendezési folyamatot. Putyin utasítására Viktor Kazancev, az orosz elnök észak-kaukázusi teljhatalmú megbízottja személyesen irányítja a nyomozást. Rudnyik Dudajev, a csecsenföldi nemzetbiztonsági tanács vezetője a köztársaság kormányzati épületei őrzésének szigorítását ígérte a merénylet után; szerinte egyelőre nem tudni, hogy a szakadárok melyik csoportja követte el a merényletet.
A történtek miatt nem növelik az orosz haderő létszámát Csecsenföldön, és nem állítanak fel több ellenőrzési pontot. A köztársaságban az új alkotmány elfogadása után feltehetően decemberben kerül sor elnökválasztásra, majd a jövő év elején a törvényhozásra voksolnak a választók. Az ugyancsak referendummal megerősített választási törvények értelmében a fegyveres szakadárok képviselői nem indulhatnak a megméretéseken. (MTI)