Egyáltalán nem biztos, hogy az utólagos kommunikációban mindenben igazat állít az ukrán fél – mondta egy rálátó a HVG-nek. A két legfontosabb kérdés, hogy ki volt az ellenséges magyar hírszerzés megrendelője, valamint hogy a kémeknek mi volt a pontos mandátumuk.
Szijjártó Péter külügyminiszter kiutasított pénteken két kémnek nevezett ukrán diplomatát – néhány órával azután, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) közölte: ellenséges magyar kémeket lepleztek le, akiknek az volt a dolguk, hogy a kárpátaljai ukrán védelmi állásokról adjanak át információkat a magyar katonai hírszerzésnek.
A hírszerzés működésére rálátók szerint az esettel kapcsolatban az lehet a két legfontosabb kérdés, hogy ki volt a hírszerzés megrendelője, valamint hogy a kémeknek mi volt a pontos mandátumuk. Az ugyanis, hogy egy ország hírszerző tevékenységet folytat, egyáltalán nem számít rendkívüli esetnek, és még a szövetséges államok között is igen gyakori.
Általánosságban elmondható: a hírszerzés során előre meghatároznak konkrét célokat, hogy az adott ország vezetése milyen információt akar megszerezni. Ezeket a célokat pedig soha nem a hírszerző szervezet jelöli ki, hanem mindig van egy megrendelő. A 24.hu-nak nyilatkozó szakértő szerint ez akár Oroszország is lehetett, de nem zárható ki Magyarország szerepe sem.
A HVG forrásai szerint az ukrán hivatalos közlésekben megjelent célok lehettek valósak (hangulatjelentés, magyarság megítélése, gyenge pontok felkutatása), és adott esetben ennyire részletesen is felderíthették a kémek tevékenységét. Ám az már egyáltalán nem biztos, hogy az utólagos kommunikációban mindenben igazat is állít az ukrán fél: nem mindegy például, hogy valóban magyar csapatok megjelenésével kapcsolatban szondázták a helyieket, vagy csak általában a magyarellenességet vizsgálták.
Az, hogy pontosan milyen információkat kellett begyűjteni, nagyban függ attól is, hogy katonai vagy civil fókuszú volt az információszerzés. (Előbbi esetben általában a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat jár el, utóbbinál az Információs Hivatal.)
Az is fontos természetesen, hogy a megszerzett információkat mire használják, és kikkel osztják meg.
Az egyébként szintén nem formabontó, ha Magyarország kémhálózatot épített ki az egyik szomszédos országban.
Nyitókép: Az egyik kém elfogásáról szóló videó képkockája: Forrás: SZBU
Két héten belül dönt ígérete szerint Donald Trump amerikai elnök, hogy az USA beszáll-e az Izrael által indított Irán elleni háborúba. A hívei megosztottak, s még sokakban élénken él, hogy 2003-ban hazugságokra alapozva támadták meg Irakot, ahol gyors győzelem helyett a kilenc évi kínlódás temérdek halottat, irdatlan költséget és egy terroristafészekké vált, szétesett országot eredményezett.
A Tisza Párt elnöke legújabb bejegyzésében kifejezetten a fideszeseket szólította meg.
Az orosz elnök arról is beszélt, hogy nem zárja ki az észak-ukrajnai Szumi város elfoglalását, hogy „biztonsági övezetet” hozzanak létre.
Trump, Irán és Magyarország a címlapokon a külföldi lapoknál. Nemzetközi lapszemle.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
