Dobguru és billentyűs fenomén
A magyar jazz hangos a „session-jajtól”. Attól a panasztól, amelyik arról szól, hogy a hosszú távú, jelenségértékű zenei formációkat megfojtja a megélhetési zenélés: minden zenész minden zenésszel játszik, de legföljebb egy-két koncertes alkalmi formációk alakulnak. A kevés üdítő kivétel közé tartozik Kaltenecker Zsolt, akit saját trióján kívül nemigen látni máshol. Persze ha mégis elcsábul, akkor mi is ott vagyunk.
Kaltenecker Zsolt és Martonosi György duókoncertje
december 21., Magyar Rádió – Márványterem
Kaltenecker Zsolt Hipermodern hangok © Gramofon |
Martonosi György elsősorban szervezőként és oktatóként vesz részt a hazai jazzéletben. 2008-ban lesz tizenöt éves a Dózsa Művelődési Ház sorozata, amely Martonosi művészeti vezetésével népszerűsíti az ütőhangszeres kultúrát. Itt zajlik évről évre a Dobosok Farsangja, ide zarándokolnak a világ elismert sztárdobosai, hogy mesterkurzusokon mutassák be hangszeres tudásukat. Martonosi saját dobosiskolát is vezet, az amatőr és profi ütőhangszeresek egyaránt gurujuknak tekintik, akiről tudják, hogy minden, a dobokkal kapcsolatos kreatív ötlet lelkes támogatóra lel a személyében. Martonosi ugyanakkor aktív előadó is, aki tagja a szaxofonos Muck Ferenc triójának, sőt saját együttest is vezet, Trió Olamar néven. A Kalteneckerrel közös koncerten újra bizonyította, hogy remekül találja el a kísérő groove-ok hangulatát, és megfontolt tapasztaltsága partnerét is higgadt, visszafogott előadásmódra ösztönzi. Az előadás egy-egy kevésbé szerencsés pillanatára ugyanakkor rányomta bélyegét, hogy a Márványterem akusztikája nem optimális jazzprodukciókhoz; illetve olykor úgy éreztem, hogy Martonosi dinamikája elnyomja az orgona egzotikus hangzásának finomságait. A sors iróniája, hogy utoljára sok évvel ezelőtt, szintén a Kaltenecker Triónál tűnt fel ugyanez, amikor a formáció bemutatta első lemezét, az Ivory Towert.
Kaltenecker kompozíciói mellett remek színfoltot kínáltak Pat Metheny kamaraszerzeményei, a világhírű gitáros korai alkotói periódusából. Kaltenecker játéka rendkívül figyelmesen idomult a számára merőben új ritmuskörnyezethez, stílusát a folytonos és koncentrált keresés jellemezte, kutatva és azonnal megragadva az ismeretlen zenei terrénum kínálta lehetőségeket. A billentyűs bizonyította ezen a koncerten, hogy nemcsak évek óta együttműködő, egymást jól ismerő zenészek biztonságos társaságában képes kreatív művészi teljesítményre, hanem sokoldalúan alkalmazkodik más, újszerű kihívásokat tartogató zenei környezethez is.
H. Magyar Kornél
Gramofon Zenekritikai Műhely