Könyv arról, aki a földgömböt publikálta
Képzelőerő, filozófia, matematika, geometria, politika, hadjárat, felfedezés, művészet
"A térképek unalmasak voltak. A frankfurti könyvkereskedők minden bizonnyal a fejüket rázták. Hol vannak a címerpajzsok, a feliratok, az iránytűk… hol a sziklák és a vízesések? Hol vannak a karavellák flottái… és az Isten szerelmére, hol voltak a halak?"
Idézet egy könyvből, amely nem osztja "a frankfurti könyvkereskedők" feltételezett unalmát. A térképek ugyanis lélegzetelállítóan izgalmasak lehettek a XVI. században is, amikor még egyesek úgy vélték, hogy a Föld lapos. Gerhard Mercator – ismerős a név? – volt az az ember, aki a ma használt térképek rögzítésmódját kitalálta. "Mercator a zűrzavarból kiemelkedő géniusz legjobb példája. 1512-ben született és 1594-ben halt meg. Kora a konfliktusok, a felfordulás, a vallási forradalmak és a földrajzi felfedezések százada volt."
Ma a Mars és a Titán felszínét pásztázzuk, miközben nem feledhetjük, hogy a gömb alakú világ két dimenzióra vetített "vetületét" Mercator találta ki. Övé az érdem az atlaszért – a térképgyűjteményekért. Ő a "felelős" a határvitákért, a területek fölött folyó csatározásokért, a hosszúsági és szélességi fokokért, amelyeket manapság – a GPS, vagyis a műholdas helyzetmeghatározó rendszer korában – talán sokkal jobban megbecsülnek. "Úgy határoztam, hogy publikálok egy földgömböt" – írta Mercator a XVI. században, és mindenki becsülje fel, mit jelentett akkoriban ez az egyszerű mondat.
Az olvasó jól gondolja, Mercator nem állt meg itt. "Az a látomásom támadt, hogy valami jóval fenségesebbet alkothatok, (…) ha hozzálátok az egeket és a földet egyesítő teljes univerzális séma leírásához" – írta.
A 21. századi ember elgondolkodhat értékrendjén és elődeinek érdemein – és jóslatain. Mercator térképei már jelezték, hogy Britannia a felfedezés és telepítés vagy hódítás révén tengerentúli földeket "vindikálhatna magának". A térkép tömény politika is.
Nicholas Crane Mercator Az ember, aki föltérképezte a bolygót című könyve a HVG Könyvek kiadásában jelent meg, Sajó Tamás fordításában, Rácz Judit szerkesztésével. Pintér József borítója eladja ezt az illusztrációkban, jegyzetekben, név- és tárgymutatóban gazdag könyvet azoknak, akik hisznek a tudományban, a kutakodó emberben, és akik szerint "az általános geográfia oly igen szükséges, hiszen nélküle a kereskedők nem juthatnának el a legnemesebb és leggazdagabb régiókba, hogy más népekkel kereskedjenek… sem a fejedelmek nem lennének képesek semmi bizonyosat tudni és állítani saját országukról…, ha nem léteznének a térképek, országaik és birtokaik hűséges szemtanúi".
fgy