"Megnyerjük a negyediket is, és megnyerjük az ötödiket is!" - jelentette ki magabiztosan az európai parlamenti (EP), sőt a 2006-os országgyűlési választásokra is célozva még januárban MSZP-s aktivisták előtt Medgyessy Péter miniszterelnök, emlékeztetve rá: a két 2002-es - országgyűlési és önkormányzati választási - győzelmen kívül tulajdonképpen a tavaly áprilisi (uniós) népszavazáson is érvényesíteni tudták akaratukat a szocialisták. Megoldottunk már ennél nehezebb feladatokat is - folytatta az Uránia Nemzeti Filmszínházban annak idején a kormányfő, az időközben eltelt négy hónap eseményei azonban egyelőre nem sietnek igazolni Medgyessy optimizmusát. Ha az erőviszonyokban nem következik be jelentős fordulat, megeshet, hogy a rendszerváltás óta először egy párt egyedül megszerzi a szavazatok több mint 50 százalékát június 13-án.
Még egyetlen kormány sem kényszerült arra itthon 1990 óta, hogy a ciklus közepén megméresse magát. Egy, a félidőben tartott választás 1992 tavaszán a korábbi támogatóinak addigra több mint a felét elvesztő Antall-kormánynak is komoly próbatételt jelentett volna. De két évvel hivatalba lépése után a Fidesz-MPSZ is csak a második helyen állt az MSZP mögött a közvélemény-kutatásokban. A jelenlegi hatalom pedig tíz hónappal azután kénytelen a választók elé állni, hogy a kormányfő tavaly augusztus 19-én füttyszó kíséretében bejelentette: korrigálni kényszerülnek a jóléti rendszerváltás választási programját. A tavaly ilyenkor még a legnépszerűbb politikusok közé tartozó Medgyessy azóta gyakorlatilag helyet cserélt az egy évvel ezelőtt még a népszerűségi listák hátsó felében tanyázó Orbán Viktorral.
Eger, Szeged, Szekszárd, Szombathely, Nyíregyháza - az ellenzék vezére az elmúlt hetekben elkezdte szisztematikusan végiglátogatni azokat a megyeszékhelyeket, ahol a baloldal győzött a tavalyelőtti szavazásokon. De Orbán, aki a 2002-es parlamenti választások két fordulója között gyújtó hangú beszédekkel egy sor választókerületben megfordította a közhangulatot, mindenekelőtt az őt két éve megbuktató Budapesten igyekszik átrendezni az erőviszonyokat. A 41 éves exminiszterelnök egzotikus vidékeken bukkan fel: nemrég például panelházak tövében tartott kortesgyűlést a Gazdagréti lakótelepen. Sok békát kell végigcsókolni, amíg az egyik királykisasszonnyá válik - magyarázta még tavalyelőtt ősszel egy jobboldali összejövetelen az akkoriban formálódó új "nemzetegyesítő" stratégiájának lényegét Orbán, aki a konzervatív-keresztény, illetve a nemzeti radikális közösségeknek szóló Márai Sándor- és Wass Albert-idézetek helyett újabban József Attila-szemelvényekre építi beszédét, amikor a baloldal tradicionális szavazórétegeit igyekszik meghódítani.
Az immár hivatalosan is használt "európai néppárt" név alatt a volt kormányfő a jelek szerint voltaképpen megkísérli fokozatosan reinkarnálni a háború előtti időszak hegemón pozíciót élvező nagy kormányzati erejét, a Bethlen István által létrehozott Egységes Pártot. A Munka, otthon, biztonság címmel március végén kibocsátott (az állami költségvetés módosítását megcélzó) nemzeti petíció maga is a hagyományosan baloldali szavazókra épít, a másfél millió kétkezi dolgozó és más kis egzisztenciák köréből igyekszik új híveket toborozni. Elek István, Tölgyessy Péter, Surján László, Varga László és Túri-Kovács Béla után a Fidesz-MPSZ-nek az elmúlt hónapokban sikerült felmutatnia azt a személyiséget - Szűrös Mátyást - is, akire az éppen most meghódítandó réteg azonosulási pontként tekinthet. Hogy a homo kádáricusnak felkínált, s egy, a pártállami időkre utaló történelmi példabeszéddel is nyomatékosított ("Nem lehet mindenki Dugovics Titusz, mert akkor senki nem marad a várban") kiegyezési ajánlat végül is meghallgatásra talál-e, arra a júniusi szavazás adhatja meg az első választ. Feltűnő azonban, hogy miközben a néppártosodó Fidesz-MPSZ minden eddiginél szélesebb társadalmi talapzat megteremtésére törekszik, Orbán - szociális bírálatokba csomagolva - homályos célzásokat tesz az államélet és -szerkezet átszervezésének szükségességére is. Ha a modern köztársaság megszorító csomagokat, elbocsátásokat, munkahelyek megszűnését, az otthonteremtés lehetőségének felszámolását, bankbotrányokat, inflációt és sokszorosan növekvő államadósságot jelent, akkor ebből a modern köztársaságból a magyar emberek nem kérnek - állítja az elnök.
A következő hetek egyik nagy kérdése, hogy a vezető kormánypárt képes lesz-e csökkenteni a közvélemény-kutató cégek által mért tetemes hátrányát (lásd táblázatunkat). A szociális elégedetlenség felpiszkálásának eszközével másfél évtizedes történetük során most először próbálkozó fiataldemokraták térnyerésének ellenszerét a koalíció egyelőre nehezen találja. A kabinet által adagolt szociális mézcseppek (előrehozott egyhetes nyugdíjemelés, átmeneti gyógyszerár-befagyasztás) s más közérzetjavító intézkedések egyelőre - az elemzők többsége szerint - nem sokat változtattak a közhangulaton.
Ellenfelük példáját követve újabban a szocialisták is próbálkoznak a többszólamú politizálással. A kommunista önkényuralom jelképeinek dekriminalizálását sürgető hangok - többek között Gyurcsány Ferenc sportminiszteré - például nyilvánvalóan az ortodox baloldalnak szólnak. A Vatikán ideológiai nagyhatalommá válásával kapcsolatos, Kósáné Kovács Magda által megfogalmazott aggodalmak viszont a nem hívő laikus rétegek figyelmét kívánták a szocialisták felé fordítani. A vezető kormánypárt tehát egyelőre nagy filozófiai kérdéseket (például abortusz) próbál a választási küzdelem középpontjába állítani, miközben az ellenfél a havi gáz- és villanyszámlát emlegeti.
A miniszterelnök egyik utolsó, Nyíregyházán elmondott beszéde azonban azt jelzi, hogy az MSZP a 2002-es "csodadoktor", Ron Werber kampánytanácsadó intencióit követve egyre inkább adok-kapok típusú választási háborúra rendezkedik be - szokásától némiképp eltérve. "Azok, akik a kilencvenes évek elején a papokat csuhásoknak, facipősöknek nevezték, ma a hívő emberek legnagyobb képviselői (...) Akinek a panellakók és a munkásember (a) választások előtt két hónappal jut eszébe, az ne meséljen nekem arról, hogy mekkora a szociális érzékenysége" - igyekezett átütő erővel fogalmazni a szabolcsi lakossági fórumon a miniszterelnök.
Habár a kis pártok általában viszonylag jól szerepelnek az EP-választásokon, itthon egyelőre kevés jel utal arra, hogy az MDF és az SZDSZ éppen most lesz képes megerősíteni bázisát és identitását. A korábbi vérmes reményekről, vagyis hogy a 24 EP-hely közül a rendszerváltás két nagy pártja egyenként esetleg két-három mandátumot is megkaparinthat, mind kevesebb szó esik. A prognózisok többsége szerint pillanatnyilag az is kétséges, lesz-e mind a négy országgyűlési pártnak képviselője Strasbourgban. Az EP-választásokra jellemző viszonylag alacsony részvétel - 1999-ben: 49,9 százalék - elvileg ugyan kedvezne az elkötelezett híveikben bízó szabad- és magyardemokratáknak, ám a kampánynyitó rendezvényét voltaképpen még csak ezután (május 9-én, illetve 15-én) megtartó Fidesz-MPSZ és az MSZP érzékelhetően minden eszközzel mozgósítani igyekszik szimpatizánsait. Az EU-szkeptikus jobboldali választók megnyerésére a fiataldemokrata vezetők a múlt héten egészen extrém megoldást választottak: a volt miniszterelnök (Áder János frakcióvezetővel együtt) el sem ment a parlamentbe, hogy megszavazza az uniós csatlakozási szerződést idehaza kihirdető törvényt. E gesztusért "cserébe" Orbán június 13-án nyilvánvalóan a szavazóurnákhoz fogja kérni az EU-ba történt belépést ellenzőket is, mondván: a voksolás valójában bizalmi szavazás a Medgyessy-kabinet fölött.
Az EP-be időnként egészen különc pártok is bejutnak (a kilencvenes évek elején például a francia vadászok is rendelkeztek képviselettel), ilyen fejleménnyel azonban itthon aligha kell számolni. A jövő hónapi voksolásra az Országos Választási Irodánál eddig bejelentkezett (lásd táblázatunkat) 12 szervezet - köztük például az egykori kisgazdapárti Balogh Gyula vezette Magyar Nemzeti Szövetség, amelynek listáján a volt MIÉP-es Rozgonyi Ernő és az exfideszes Helmeczy László is szerepel - némelyikének a húszezer kopogtatócédula begyűjtése is súlyos gondot okozhat még. A legnagyobb, parlamenten kívüli erő, a 74 éves Hegedűs Loránt volt református püspök vezetésével induló, köztudottan unióellenes MIÉP mindeközben abban bízik: jó eredménnyel hozzájárulhat egy idő előtti országgyűlési választás kiírásához.
Hasonló álmokat máshol is dédelgetnek. Eddig minden kormány kitöltötte a rendelkezésére álló időt, azonban lehet ez másként is - nyilatkozta néhány hete a Hír TV-nek Orbán Viktor. "A tét nem az, hogy ki fog kormányozni 2006-ig. Ez a kormány fog kormányozni 2006-ig" - üzente vissza Orbánnak a már említett nyíregyházi fórumról Medgyessy, aki hosszú-hosszú hónapok után épp e hét elején olvashatott először számára kedvező híreket a sajtóban az erőviszonyok állítólagos módosulásáról. Egy lélektani fordulat érdekében kétségkívül megrendelésre sem érkezhettek volna kedvezőbb információk a koalíció számára, mint amit a közvélemény-kutatók között újoncnak számító, 2001-ben részben az SZDSZ volt sajtófőnöke által alapított Political Capital Institute hozott nyilvánosságra hétfőn, s amely szerint a kis pártok támogatottsága emelkedik, az MSZP és a Fidesz-MPSZ fej fej mellett áll, s mindeközben még az emberek választási elszántsága is egyre nagyobb.
BABUS ENDRE
