A nyár a sör szezonja, és a jelek szerint nemcsak a fogyasztásban, hanem a vállalatfelvásárlásban is: a holland Heineken július eleje óta több mint 700 millió dollárt költött oroszországi akvizíciókra. A legnemzetközibb söripari cégként ismert óriás - a vállalat 65 országban közel 120 sörgyárat vásárolt már össze - először a szentpétervári Sztyepan Razint vette meg nyilvánosságra nem hozott, ám elemzők által 100 millió dollárra becsült árért, majd július közepén újabb 50-60 milliót fizetett az irkutszki Bajkál sörfőzdéért. A bevásárlások célja, hogy a Heineken megerősödjön a két sörgyár regionális piacán: míg ugyanis a Razin és a Bajkál 1,7, illetve 0,6 százalékos részesedéssel nem országos tényező, addig az előbbi 2,5 millió hektoliteres kapacitással az "északi fővárosban" 32 százalékkal, a Bajkál pedig Szibériában 13 százalékkal tündököl.
Ez a két ügylet viszont csak a bemelegítés volt ahhoz a minapi tranzakcióhoz, melynek során a holland cég nem hivatalos források szerint 560-580 millió dollárért megvette a több mint 4 százalékos országos piaci részesedést a magáénak mondó Ivan Taranov sörgyárat (PIT). Az 1998-ban létrehozott cégben a részvények 62 százalékán két orosz üzletember, Jevgenyij Kasperov és Alekszandr Livsic osztozott, a maradék 38 százalék pedig az amerikai Texas Pacific Group befektetési társaságé volt (ez utóbbi a Gate Gourmet catering cég tulajdonosa is, erről lásd cikkünket a 30. oldalon). A PIT három jelentős gyárral rendelkezik, és a saját márkák mellett üzemeiben palackozzák az orosz piacra az osztrák Gösser, a német Bitburger és a kolumbiai Bavarisa sört, illetve a Red Bull energiaitalt. A PIT értékét tovább növeli, hogy a Heineken megszerzi a sörgyár tulajdonában lévő, Oroszország-szerte 23 leányvállalatból álló hálózatot kiépített Szevernyije Vetri Distribution nevű elosztócéget is.
E felvásárlásokkal a Heineken 15 százalék fölé növelte oroszországi részesedését, és moszkvai források szerint biztosra vehető, hogy a jelenleg a harmadik helyen álló holland cég meg akar még szerezni néhány kisebb sörüzemet. A pénzügyi eredményei alapján úgy tűnik, a jövőben sem lesznek gondok az idén is hitelek nélkül nyélbe ütött ügyletek finanszírozásával: tavaly a Heineken 10,1 milliárd eurós forgalom mellett 803 millió eurós adózott nyereséget termelt.
A Heineken legnagyobb versenytársa, a 17 százalékos részesedést összegyűjtött világranglista-vezető belga Interbrew sem pihen a babérjain: az egyebek között a Stella Artois márkáról közismert cég július végén 201 millió dollárt fizetett a 2,3 millió hektoliteres kapacitással rendelkező Tinkoff sörgyárért. A vásárlásra elsősorban azért volt szükség, mert az Interbrew - mivel többi oroszországi gyára teljes kapacitással működik - nem tudott lépést tartani a növekvő kereslettel.
A világ ötödik legnagyobbjának számító orosz piacon ugyanis az idén várhatóan a tavalyinál 5-6 százalékkal több, 89 millió hektoliter sör fogy majd, és az elkövetkező években fennmaradhat a jelenlegi növekedési ütem. A bővülést az sem vetette viszsza, hogy az orosz hatóságok az idén korlátozták a sörreklámokat: az új szabályok értelmében csak este 10 óra után kerülhetnek képernyőre a folyékony kenyér fogyasztására buzdító felhívások, és minden alkalommal közölni kell, hogy a sör túlzott fogyasztása egészségkárosodást okozhat.
A piacvezető Baltic Beverages Holding (BBH) az idén eddig minden várakozást felülmúló eredményeket ért el: az orosz piacon egy év alatt 17 százalékkal növekedtek a cég eladásai, ami azt jelenti, hogy az 50-50 százalékban a dán Carlsberg, illetve a brit Scottish and Newcastle tulajdonában lévő cégnek sikerült 4 százalékot hozzátennie tavaly még 32 százalék körüli piaci részesedéséhez. A BBH az idei második negyedévben 658 millió dolláros forgalmat bonyolított le, és 184 millió dolláros adózás előtti eredményt ért el. A BBH fő márkája továbbra is a legnépszerűbb orosz sör, a Baltyika: a statisztikák szerint minden ötödik eladott üvegen ez a címke díszeleg.
NÉMETH ANDRÁS / MOSZKVA
