HVG

Sólyom László elnöki időszakának első éve a közvélemény számára biztató kezdet után a jelek szerint inkább csalódást hozott. A megválasztását követően a többség díjazta karakánságát, szándékát egy új elnöki szerepfelfogás kialakítására. Így már hivatalba lépésekor népszerűbb volt, mint Mádl Ferenc a ciklusa során bármikor, majd néhány hónap alatt megközelítette az eddig legkedveltebb államfő, Göncz Árpád hivatali idejében mért népszerűségi indexét. Tavasz óta azonban a mutató visszaesett, most júliusban pedig olyan alacsony szintre került, ami elődjével egész ciklusa alatt alig (mindössze kétszer) fordult elő.

A HVG megbízásából július elején 1200 fős országos reprezentatív mintán elvégzett Medián-felmérés szerint a visszaesés egyik oka nyilvánvalóan a március 15-ei kitüntetések átadásakor elmaradt kézfogásban keresendő. A másik ok az lehet, hogy az új legfőbb ügyész megválasztásának kudarca többek számára valószínűleg a kompromisszumkeresés hiányára utalt. A köztársasági elnök népszerűsége egyébként ebben a negyedévben - a parlamenten kívüli pártoktól eltekintve - minden választói csoportban jelentősen csökkent, a kormánypártiaknál pedig ez olyan jelentős volt, hogy csak 40 százalékuk látná szívesen Sólyom Lászlót továbbra is fontos tisztségben. Nagyot csökkent az államfő kedveltsége a fiatalok és a vidéken élők szemében is.

HVG

Sólyom népszerűségvesztése meglehetősen rosszat tett az általa képviselt intézménynek is: a közvélemény az elmúlt évek során a Medián felmérései szerint igen erős bizalmat táplált a köztársasági elnöki intézmény iránt, amelynek 2003 ősze óta még sosem volt ilyen alacsonyan a bizalmi indexe, mint most júliusban, amikor is - igaz, csak egy ponttal lemaradva - az Alkotmánybíróság mögé, a második helyre szorult az intézmények bizalmi rangsorában.

Sólyom László egyéves elnöki ténykedéséről a közvélemény összességében úgy gondolja, leginkább az elnök saját helyének keresésével és erősítésével telt: volt mindig önálló véleménye, és ki is állt mellette, illetve igyekezett bővíteni az elnöki jogkört. És emiatt az egyéniségkeresés és -erősítés miatt (is) kevesebb teret kapott a társadalmi szerepvállalás, például a szegény rétegek sorsának javítására, illetve a különböző csoportok közti párbeszéd elősegítésére tett törekvések. A közvélemény azt is felrója Sólyomnak, hogy államfőként kevéssé tudott pártatlan és elfogulatlan maradni. Bár a válaszadók relatív többsége úgy véli, hogy első évét tekintve pártatlan volt, és egyik oldalt sem támogatta, ám májusban még tízből heten, júliusban már csak tízből öten vélekedtek így. Ezzel párhuzamosan jócskán megnőtt (nagyjából a kétszeresére: 25 százalékra) azok aránya, akik szerint ciklusa első éve alatt az elnök inkább az ellenzéki pártokat támogatta.

HVG

Mindezek ellenére a közvélemény úgy véli, hogy Sólyom Lászlóval az ország még mindig sokkal jobban járt, mint ha a parlament tavaly nyáron Szili Katalint választotta volna köztársasági elnöknek. Pedig 2005 májusában még Sólyom alacsonyabb ismertsége miatt is Szilit többen tartották alkalmasnak az államfői posztra.

BAKONYI ESZTER