Benito Mussolini. A második világháború óta az olasz diktátor volt az első, akit elért a végzete: a menekülő Ducét szeretőjével együtt 1945 áprilisában partizánok végezték ki.
Adolf Hitler. Berlini bunkerében öngyilkosságot követett el napokkal a Duce halála után, majd novemberben Nürnbergben 22 német náci vezetőt fogtak perbe, közülük 12 kapott halálos ítéletet.
Nicolae Ceausescu. Az 1989-es romániai kommunistaellenes felkelést követően feleségével együtt Temesváron statáriálisan végezték ki.
Szlobodan Milosevics. 2000-ben buktatták meg, majd az ENSZ által Hágában felállított Nemzetközi Törvényszék elé citálták, amely népirtással, emberiesség elleni bűncselekményekkel vádolta őt. A szerb, majd jugoszláv elnök az idén márciusban, a per vége előtt fogdájában hunyt el.
Leopoldo Galtieri. Őt és az argentin junta más vezetőit a demokrácia 1983-as helyreállítása után emberjogi bűnökkel idézték bíróság elé. A diktátort felmentették, de bebörtönözték az 1982-es Falkland-háború nem megfelelő kezelése miatt; később kegyelmet kapott, 2003-ban halt meg.
Manuel Noriega. Az amerikai katonai beavatkozás révén hatalmától 1989-ben megfosztott panamai diktátort 1992-ben kábítószer-kereskedelem vádjával negyvenévi börtönnel sújtották.
Erich Honecker. A keletnémet pártfőtitkár-államfő 1990-ben menekült Moszkvába, amely azonban 1992-ben kiadta a már egyesített Németországnak, ahol háborús bűnök miatt indult ellene eljárás. Végzetes betegsége miatt azonban Chilébe engedték, ahol 1994-ben halt meg.
Luis Garcia Meza. A bolíviai vezér 1995-ben harmincévi börtönt kapott az 1980-1981-es regnálása során elkövetett népirtás, kínzás és politikai gyilkosságok miatt.
Charles Taylor. A volt libériai elnök jelenleg Hágában várja tárgyalását Sierra Leonéban elkövetett háborús bűnök vádjával.
