Ha nekem hivatalos dolgom volna Lendvai Ildikóval, legalább egy hétig kellene várnom az időpontra - véli Várnai László, Kiskunhalas MSZP-s polgármestere. Helyzetértékelése utalás arra, hogy a szocialista parlamenti frakcióvezető által hivatalában fogadott, majd néhány nappal később őrizetbe vett és előzetes letartóztatásba került Zuschlag János volt országgyűlési képviselő, Bács-Kiskun megyei területi szövetségi elnök az utolsó percig védettséget élvezett az országos pártvezetésben. Ezt mostanában sokan feledtetni igyekeznek. A HVG munkatársa is több helyről, befolyásos szocialista forrásokból is hallott olyan cinikus interpretációt, amely szerint az MSZP belső demokratizmusa akadályozta a fantomegyesületeinek állami pénzeket kicsaló Zuschlag fentről régóta tervezett elszigetelését: ha a "helyiek" ragaszkodnak valakihez, a központnak nincs vétójoga.

Zuschlag úgy vált erős emberré Bács-Kiskunban, hogy fantomtagokkal, például mit sem sejtő középiskolásokkal duzzasztotta fel kiskunhalasi alapszervezetét, s erről tudtak - mint már a Népszabadság 2005-ös riportjából is kitűnt - a Köztársaság téren is, csak nem léptek semmit. Sőt Hiller István akkori pártelnök személyesen hívta fel Horváth Etelka alapszervezeti titkárt, akkori halasi frakcióvezetőt, s - mint Horváth most megerősítette a HVG-nek - afelől tudakozódott, tiltakozó beadványukkal Hiller székére utaznak-e. A Zuschlag-ügyben gyanakvó halasiaknak, köztük a frakcióból a botrány miatt nemrég kilépett Várnainak - az MSZP egyetlen kiskunsági sikerpolitikusának - nem volt könnyű dolga. A helyi etikai bizottság elnöke Katusné Faddi Olga volt, akinek férje, Katus Ferenc akkoriban "zuschlagista" pártiroda-vezető volt, most meg gyanúsított (egyébként az asszony számlájára is csordogált némi alapítványi pénz - derült ki az ügyészségen). A végül 2005-ben nyögve-nyelve elrendelt tagrevíziót az MSZP elnöksége képviseletében Zuschlag Mozaik-körös társa, Mesterházy Attila kísérte figyelemmel. Ő utóbb az ifjúsági minisztérium politikai államtitkáraként részt vett a fantomegyesületek pénzelésében, ez ügyben a múlt héten tanúként faggatta az ügyészség.

A tagrevízió akkor szőnyeg alá söpörte a problémákat - ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a mostani botrány nyomán az országos elnökség a halasi szervezet feloszlatását javasolta. A fantomtag-beléptetés időközben országos járvánnyá vált: így próbáltak pozíciót szerezni a toborzók Vasban, Zuglóban, Dunakeszin, friss hírek szerint Zalában és a Nyírségben is. A kriminális elemeket sem nélkülöző akciók közös vonása - túl azon, hogy a szálak több esetben is Zuschlag felé vezetnek -, hogy a pártközpontban süket fülekre találtak a kiszorított tagok beadványai.

A botrány földrajzilag is messzire mutat. Szombathelyen a Markusovszky Kórházzal üzletelt annak az Illés Péternek az egyik érdekeltsége, aki Budapesten irodát adott több fantomalapítványnak (HVG, 2007. szeptember 19.). Akkor ezt baloldali kötődésével indokolta az üzletember, ám a HVG értesülései szerint szimpátiája szerteágazóbb: a vasi megyeszékhelyen az MDF olyan támogatójaként ismerik Illést, aki főképp a Fideszből átigazolt expolgármester Szabó Gábor polgármester-jelölti kampányát segítette. Illés mindezt azzal egészítette ki a HVG-nek, hogy barátsága Szabóval független a politikai szimpátiától - hasonló jó viszonyt ápol az MDF országos vezetésének több tagjával is -, s ő volt az is, aki rábeszélte Szabót, "a város érdekében" vállalja az alpolgármesterséget az újraválasztott MSZP-s Ipkovich György mellett.

Az eredetileg az egészségügyi vállalkozásokban fantáziát látó Illés újabban az ingatlanbiznisz felé fordult. Cége, az Immo-Sonito Kft. 234,4 millió forint erejéig jelzálogot jegyeztetett be egy szentendrei lakóparkra - Illés úgy fogalmaz, hogy rájuk engedményezték a csődbe került építtető bankhitelét. Az osztatlan közös tulajdonban lévő lakóparkban egy - ingatlanüzletben járatos helyiek által ránézésre - 80-100 millió forint értékűre taksált ház tulajdonosa Zuschlag Jánosné, a gyanúsított politikus édesanyja (az ingatlant az FHB Nyrt. 20,34 milliós jelzáloga terheli). Zuschlagék ismerői nehezen tudják elképzelni, hogy valóban az adminisztrátorként a kiskunhalasi önkormányzat cégében dolgozó, szerényen élő asszony beruházása volna a lakóparki otthon.

Illés MDF-es kötődése jóval közvetettebb annál, hogy teljesüljön az MSZP álma, s más párt is belekeveredjen a jogilag csalásnak számító, voltaképpen tiltott pártfinanszírozásnak nevezhető botrányba. Ez ellen a jelek szerint az ügyészség is mindent megtesz: csak 2002-ig visszamenőleg vizsgálja az egyesületek tilalmas ügyleteit. Holott ha a szervezetek valóban eleve közpénzlenyúlásra jöttek létre - és egyelőre semmi sem utal arra, hogy valaha csináltak volna mást is -, mindenképpen tevékenykedtek az Orbán-kormány idején is, a legtöbbjük ugyanis a 2002-es kormányváltás előtt alakult. Márpedig a civil szféra támogatásainak pártcélokra síbolása konszenzusos volt - erre engednek következtetni például a fővárosi önkormányzat döntései is. A Zuschlag-féle egyesületek rendre konszenzusos határozattal jutottak pénzhez, s a szakbizottságok - leggyakrabban a rendészeti - tagjai pártegyetértésben javasolták a közgyűlésnek elfogadásra az egyesületek beszámolóit.

Beszédesek a HVG birtokába jutott szerződések. Akkor is azok, ha az ifjúszocik különleges bánásmódban részesültek, de akkor is, ha általános gyakorlat a velük való bánásmód. Az alig kétoldalas megállapodások 1-2 sora szól a támogatott programról, olyan közhelyeket említve, mint közösségépítés, drogmegelőzés, hátrányos fiatalok támogatása, illetve a "nők mint veszélyeztetett korcsoport" (!) védelme. Utóbbira egyébként a kecskeméti székhelyű Atlasz Egyesület kapott 2,5 millió forintot az amúgy pénzügyekben szigorúnak mondott Atkári János akkori főpolgármester-helyettes által képviselt fővárostól, amely a szintén kecskeméti Jobb Jövőért Alapítvány "devianciamentes roma közösségért - átfogó budapesti projektjét" 3 millió forinttal segítette.

Zuschlagék egyesületei jóval szorosabban kötődnek az MSZP-hez, mint azt a pártban most elhitetni igyekeznek. A Fővárosi Bíróságon nyilvántartott két egyesület irataiban szereplő nevek zöme rendre visszaköszön párt- és állami funkciókban (lásd táblázatunkat a 15. oldalon). Holott az alapító okiratba a készítők gondosan beleszőtték a blankettaszöveget: a szervezet "politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, anyagi támogatást részükre nem nyújt".

RÁDI ANTÓNIA