Majdnem egy év telt el azóta, hogy az Új Magyarország fejlesztési terv kiemelt projektjei közé bekerült az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) több beruházása is. A mentésirányítási rendszer fejlesztésére összesen 4,1 milliárd forint vehető igénybe, ami már a legnagyobb informatikai és kommunikációs cégek érdeklődését is felkelti. Az uniós és hazai közbeszerzési értesítőben a múlt héten közzétett ajánlatkérés azonban több potenciális jelentkező kedvét szeghette. Jóllehet a feladat legalább három markánsan elkülöníthető részből áll - a mentés- vagy bevetésirányítási rendszer, valamint a vállalatirányítás szoftverjét kell elkészíteni, és le kell szállítani a szükséges számítástechnikai eszközöket -, mégis csak egyben pályázható meg. Holott a piac ismerői állítják, akadnak a mentésirányítást európai referenciával megszervező, például brit és olasz cégek, amelyek kizárólag szoftvert fejlesztenek, és nem kereskednek "vassal", azaz hardverrel.

Bár az ajánlattevő bevehet alvállalkozókat is az üzletbe, ezeknek külön-külön évi 1,5 milliárd forintos nettó árbevételt kell felmutatniuk három évre visszamenőleg, no és legalább két olyan projektet, amelyben 150 millió forintért értékesítettek bevetésirányítási szoftvert. Ezt a magasságot jószerével csak a Siemens tudja átugrani, amely három évvel ezelőtt 330 millió forintért szállított telefonközpontot és más kommunikációs eszközöket is az OMSZ-nek, és van kommunikációs, valamint számítástechnikai üzletága is. Mindenesetre a pályázat kiírója azt is a szakmai alkalmasság feltételéül szabta, hogy a jelentkezőnek legyen olyan munkatársa, aki "Siemens Training Center" oklevelet birtokol.

A felhívás legkülönösebb része az, amely a bírálati szempontokat adja meg. A száz elérhető pontból mindössze tízzel jutalmazható a legkedvezőbb ár, és ugyanennyivel, ha az ajánlattevő olyan koncepciót tesz le az asztalra, amely a legjobban illeszkedik a sürgősségi ellátás szakmai tervéhez. Bár nehéz elképzelni, hogy olyan pályázó rúgjon labdába, amelyik nem alkalmazkodik teljes egészében az OMSZ lényegét jelentő sürgősségi ellátáshoz, az már meglepőbb, hogy kétszer 25 pontot - vagyis a pályázat sorsát eldöntő súlyú voksokat - ígérnek annak, aki a műszaki dokumentációban "többletfunkcionalitásként" megjelölt szolgáltatások közül a legtöbb megvalósítását vállalja. Így nem a legolcsóbb és a vevő által meghatározott funkciók ellátására alkalmas, hanem a pénzügyi keretet teljes egészében kitöltő és a legtöbb - esetleg soha ki nem használható - extrát ajánló vállalkozásnak van győzelmi esélye.

Nem lehet tudni, valójában mi szerepel abban a projektjavaslatban, amelyet az OMSZ a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnek (NFÜ) benyújtott, és amelynek alapján kiírhatta a közbeszerzési pályázatot. Az NFÜ honlapján csak a pályázónak szánt tartalmi és alaki kívánalmak hozzáférhetőek, egyéb nem olvasható. Ha a laikusok oldalát nem fúrja is különösebben a kíváncsiság, a sürgősségi orvostan szakmai kollégiuma annál inkább szerette volna megismerni a projekttervet. Jóllehet a szakértői grémium többször is felajánlotta hozzáértő segítségét, máig egy betű sem jutott el hozzájuk a pályázatból. Így csak találgatni lehet, mire épített az OMSZ. Annyi azonban biztos, hogy az egészségügyi minisztérium még 2007-ben 3,6 millió forintot fizetett a Morumbi's Kft.-nek az OMSZ vállalatirányítási és mentésirányítási rendszerének kialakításához szükséges informatika tárgyában. A mentésben csakúgy, mint a vállalatirányításban tökéletesen ismeretlen reputációjú kft megbízása mellett figyelemre méltó érv lehetett, hogy ügyvezető igazgatója, Kepe Gábor a Brownfield Kft.-ben 2007 nyaráig üzlettársa volt Gál Ilonának, aki május végéig az SZDSZ-es vezetésű minisztériumban szakállamtitkár volt.

A hatékony segítségnyújtásnak láncszerűen kell összekapcsolódnia: a laikus elsősegély, a háziorvosi ügyelet, a mentés és a kórházi sürgősségi ellátórendszer valamennyi elemének erősnek kell lennie. Ha megszakad a lánc, vagy gyenge a láncszem, a beteg sínyli meg - áll a szakmai kollégium egyik tavaly készült alapvetésében. Éppen ezért eleve csalódást keltett, hogy a mentésirányítási rendszer fejlesztése a kórház kapujánál megáll, ellentétben a szakma eredeti javaslatával, amely egyszerre fejlesztette volna a mentést és a sürgősségi fogadóhelyeket - vélekedik Pikó Károly, a szakmai kollégium elnöke. Így a projekt célja, amit gyakran hangoztat az OMSZ és az NFÜ is, hogy az esetek 90 százalékában 15 perc alatt a helyszínre érjenek a mentők, valódi hungarikumnak tekinthető - állítja Berényi Tamás, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat országos sürgősségi szakfelügyelője. "Nincs ilyen nemzetközi sztenderd, a mentést jellemző minőségi mutató sokkal inkább a riasztástól a kórházba lépésig tartó idő. Ez pedig egy tavalyi mintavétel alapján a dél-budai térségben átlagosan 72 perc volt" - mondta a HVG kérdésére a szakfelügyelő.

Kevesebb lenne a kérdőjel a kiemelt mentésfejlesztési projekt ügyében, ha az OMSZ nem szabotálta volna el a részvételét az egészségügyi információtechnológiai fejlesztés programjában. Az OMSZ 2004 elejétől tagja volt ugyanis az észak-alföldi régióban a Debreceni Egyetem vezetésével létrehozott konzorciumnak, amely uniós forrásból korszerűsíthette az egészségügyi intézmények közötti információs technológiát. Az összességében 1 milliárdot meghaladó költségvetésből a mentőkre 50 millió forint jutott, amiből az eredeti tervek szerint létrehozták volna a három megyére kiterjedő komplex bevetésirányítást, a mentőautók GPS-alapú helymeghatározását, az elektronikus menetlevelet, amely minden ellátási adatot megmásíthatatlanul rögzített volna. "Végül 5 millió forintot használt fel az OMSZ, a beszerzett informatikai eszközökkel el tudja érni a régió kórházait, s lekérdezni a beteg adatait, a többi pénzt visszaadta, amit a projekt központi részének bővítésére használtunk fel" - mondta a HVG kérdésére Gonda Zoltán, a Debreceni Egyetem közgazdasági igazgatóhelyettese. A meglehetősen szokatlan visszalépés háttere sem mindennapi, hiszen a közbeszerzési pályázattal - még Takács Zoltán főigazgató idején - a legolcsóbb ajánlatot tevő Secret Controll GPS Kft.-t választották ki, amellyel már a Molnár Lajos miniszterrel összeakaszkodott, majd lemondott Takács utóda, Gorove László megbízott főigazgató kötött szerződést. A kft 2007 novemberére nemcsak a szoftverfejlesztéssel készült el, hanem a szükséges hardvert is beszerezte, amikor az újonnan kinevezett főigazgató, Göndöcs Zsigmond egyetlen szó magyarázat, indoklás nélkül levélben értesítette a céget, eláll a szerződéstől, vállalva annak jogi következményeit. Vagyis ha lezárul a folyamatban lévő polgári per, minden valószínűség szerint az OMSZ-nek vagyoni kártérítés címén mintegy 40 millió forintot kell kifizetnie úgy, hogy ezért semmit sem kapott.

Mivel lapzártánkig egyebek mellett a szerződésbontás indokát firtató kérdésére sem kapott választ az OMSZ-től a HVG, marad az egyszerű számtani művelet: ha 50 millió forintért három megyére kiterjedő komplex bevetésirányítási rendszer volna kiépíthető, az országos költség még a félmilliárdot sem érné el. Márpedig 2007 novemberében már tudható volt, hogy a mentésirányítás fejlesztésére 4,1 milliárd forintos keret lesz, amelynek legalább az egyharmadát erre lehet költeni. A HVG értesülése szerint az uniós pályázatokért is felelős Gál Ilona utóda, Horváth Zoltán szakállamtitkár például ezt az egyszeregyet készül újraszámolni a főigazgatóval.

GÁTI JÚLIA