Kisomfordált az MSZP az új médiatörvény tervezete mögül. A megfutamodáshoz minden bizonnyal hozzájárult az ötpárti elaborátumot ért össztűz. Ez nemcsak azért bizarr, mert mindenki tényként kezelte, hogy a konszenzus a két nagy párt megállapodásán nyugszik, tehát biztos a kétharmados parlamenti támogatottság, hanem amiatt is, mert a kodifikáció a Miniszterelnöki Hivatalban folyt, vagyis aligha kívül a kancelláriaminiszter vagy akár a kormányfő látókörén. Mindenesetre kedden este az MSZP elnöksége egyhangúlag úgy döntött, hogy szakpolitikusa, Jánosi György nem láthatja el kézjegyével az öt képviselő közös javaslataként decemberben beterjeszteni szándékozott tervezetet, jóllehet másik négy társa megkapta a felhatalmazást pártjától. A szocialisták legfeljebb jövő tavasztól látnák értelmét a törvény-előkészítés felújításának.
Nem dől össze a világ, de akad némi komplikáció amiatt, hogy az év végéig már biztosan nem lesz új médiatörvény. A digitális átállásról szóló jogszabály tavalyi elfogadásakor a parlament 2008. december 31-éig frekvenciamoratóriumot hirdetett. Most, hogy minden marad a régiben, az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) jövő januárban kiírja a pályázatot például a Danubius és a Sláger rádiók által használt hullámsávokra, míg az elvetett tervezet szerint néhány évre automatikusan meghosszabbodtak volna a jelenlegi jogosultságok. Az országos kereskedelmi tévék analóg műsor-szolgáltatási engedélye 2012-ig szól, ugyanakkor az európai és magyar jogszabályok szerint 2011-ig teljesen le kell állni az analóg földfelszíni sugárzással. A kereskedelmi csatornák úgy döntöttek, hogy már az induláskor, idén decemberben felmennek a digitális multiplexre, erről mostanság kötnek 12 évre, 2020-ig szóló szerződést az Antenna Hungáriával.
Ez az exlex állapot bizonyára végeláthatatlan jogértelmezési vitáknak nyit teret. Ennél nagyobb baj azonban, hogy új törvény hiányában a jelenlegi piaci szereplők újabb csatornái elvileg nem jelenhetnének meg a multiplexeken. Holott a kereskedelmi tévék éppen azért vállalták, hogy idő előtt lemondanak kivételezett helyzetükről, és átállnak a digitális sugárzásra, mert az új törvény a jelenlegi monopolellenes és kereszttulajdonlást tiltó regulákat piacbarátabb szabályozással váltotta volna fel. Ráfért volna az újraszabályozás a jelenlegi kaotikus közszolgálati finanszírozási rendszerre is, nem beszélve a közmédiumok diszfunkcionális kuratóriumi felügyeletéről, melynek köszönhetően például a Magyar Televíziónak már hónapok óta nincs elnöke. S nem utolsósorban Magyarország 2009. december 31-éig köteles átültetni jogrendszerébe az audiovizuális szolgáltatásokról szóló 2007-es uniós direktívát, amely terjesztési platformtól független, egységes szemléletet honosít meg a műsorszolgáltatásokra.
Tavaszig lesz idő megszívlelni a tervezettel kapcsolatos se szeri, se száma bírálatot. Például hogy a direktíva a rádiókra nem terjed ki, azok szabályozása afféle magyar túlbuzgóságból került be a törvény tervezetébe. Sok egyéb mellett ezt kifogásolta Such György, a Magyar Rádió elnöke is, mondván, az európai, illetve a magyar nyelven készült művekre, valamint a külső gyártásra vonatkozó kvóták a rádiók esetében nem értelmezhetők. Hova sorolandó például az MR Szimfonikusok által előadott Haydn-szimfónia vagy egy olasz nyelvű budapesti opera-előadás közvetítése? - tette fel a kérdést a rádióelnök. Számtalan kritikus megjegyzést fogalmazott meg a tervezettel szemben Majtényi László, az ORTT elnöke is. A javaslat szerinte egyértelműen növeli a politikai pártok, azon belül is a két nagy párt befolyását, veszélyezteti a sajtó és a szerkesztés szabadságát. Majtényi egyebek közt kifogásolta a tervezett új médiahatóság versenyjogi hatásköreit, hiányolta viszont a médiarendszert irányító új testületek felelősségének, működésük nyilvánosságának szabályait, amelyek megléte garantálhatná a számonkérhetőséget.
