Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"5d9a0979-c49a-460e-8b40-8c51ab7a7f3b","c_author":"hvg.hu/MTI","category":"vilag","description":"Áldozatokról és károkról nem érkezett hír és ezúttal cunamiveszélyt sem rendeltek el.","shortLead":"Áldozatokról és károkról nem érkezett hír és ezúttal cunamiveszélyt sem rendeltek el.","id":"20250503_Ujabb-foldrenges-volt-Chile-es-Argentina-partjainal","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/5d9a0979-c49a-460e-8b40-8c51ab7a7f3b.jpg","index":0,"item":"89d95587-97b1-4bf6-a827-a6d8f167d09a","keywords":null,"link":"/vilag/20250503_Ujabb-foldrenges-volt-Chile-es-Argentina-partjainal","timestamp":"2025. május. 03. 08:22","title":"Újabb földrengés volt Chile és Argentína partjainál","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"4ba173c8-df1f-4760-962f-d5431615af10","c_author":"hvg.hu","category":"elet","description":"Az ingyenes koncertre több mint 2 millióan látogattak el.","shortLead":"Az ingyenes koncertre több mint 2 millióan látogattak el.","id":"20250504_Lady-Gaga-Brazilia-koncert-terrortamadas","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/4ba173c8-df1f-4760-962f-d5431615af10.jpg","index":0,"item":"a0b72454-2f09-4c88-9f04-8ae3bc22464f","keywords":null,"link":"/elet/20250504_Lady-Gaga-Brazilia-koncert-terrortamadas","timestamp":"2025. május. 04. 18:08","title":"Bombatámadást hiúsított meg a brazil rendőrség Lady Gaga riói koncertjén","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6f9533c3-cb73-4ea4-bfeb-b29abff4d373","c_author":"hvg.hu","category":"gazdasag","description":"Csörög a telefon. Felvesszük és bankunk egyik munkatársa számlaadatainkról kezd faggatni minket, ez pedig gyanússá válik. Jobb esetben letesszük a telefont, rosszabb esetben csalók áldozataivá válunk. Manapság már napról napra változnak a csalók módszerei, így érdemes követni a trendeket és ismerni a legfontosabb figyelmeztető jeleket.","shortLead":"Csörög a telefon. Felvesszük és bankunk egyik munkatársa számlaadatainkról kezd faggatni minket, ez pedig gyanússá...","id":"20250505_Biztonsag-csalas-adathalasz-bank-podcast-Kasszakulcs","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6f9533c3-cb73-4ea4-bfeb-b29abff4d373.jpg","index":0,"item":"88249de0-bcf5-43b1-8fa6-c0b65e5f7787","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250505_Biztonsag-csalas-adathalasz-bank-podcast-Kasszakulcs","timestamp":"2025. május. 05. 05:50","title":"Mit tegyek, hogy ne verhessenek át csalók a bankom nevében? - Kasszakulcs","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"713447fd-1e8b-41c4-82af-bbc5a595261f","c_author":"HVG","category":"360","description":"Bár a mindennapokban gondtalannak tűnhetnek a magasabb jövedelműek, meglehetősen nagyfokú stressz sújtja őket.","shortLead":"Bár a mindennapokban gondtalannak tűnhetnek a magasabb jövedelműek, meglehetősen nagyfokú stressz sújtja őket.","id":"20250504_hvg-gazdasagi-helyzet-jovedelem-stressz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/713447fd-1e8b-41c4-82af-bbc5a595261f.jpg","index":0,"item":"e246f20e-7e49-4e64-b0ae-1b129f8c87d8","keywords":null,"link":"/360/20250504_hvg-gazdasagi-helyzet-jovedelem-stressz","timestamp":"2025. május. 04. 16:15","title":"Van egy jövedelmi szint, ami után ismét növekedni kezd a stressz","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"46912025-492b-4b06-a31c-da1cbabb498b","c_author":"hvg.hu","category":"itthon","description":"A Tisza Párt elnöke szerint „a gyűlölet és a megosztás hatalmát csak szeretettel, őszinteséggel, a másikat is embernek tartva lehet legyőzni”.","shortLead":"A Tisza Párt elnöke szerint „a gyűlölet és a megosztás hatalmát csak szeretettel, őszinteséggel, a másikat is embernek...","id":"20250503_magyar-peter-valasz-gulyas-gergely","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/46912025-492b-4b06-a31c-da1cbabb498b.jpg","index":0,"item":"df7ad071-d0f4-430e-be4e-b8f6e5afe5a2","keywords":null,"link":"/itthon/20250503_magyar-peter-valasz-gulyas-gergely","timestamp":"2025. május. 03. 11:40","title":"Magyar Péter válaszolt Gulyás Gergelynek: Tőlünk sohasem fogtok másokat a személyükben bántó állításokat hallani","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"cf9fd194-e716-4794-8a03-5d85d1a49c92","c_author":"Mészáros Márton Balázs","category":"tudomany","description":"Hiába próbálták meg megvásárolni a nagy techcégek Donald Trump jóindulatát, úgy látszik, Joe Biden után az ő kormánya is folytatja a Google és a Facebook monopóliuma elleni fellépést, amely akár a két cég feldarabolásával is végződhet.","shortLead":"Hiába próbálták meg megvásárolni a nagy techcégek Donald Trump jóindulatát, úgy látszik, Joe Biden után az ő kormánya...","id":"20250503_google-facebook-ftc-alphabet-meta-versenyfelugyelet-usa-eu-donald-trump-mark-zuckerberg-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/cf9fd194-e716-4794-8a03-5d85d1a49c92.jpg","index":0,"item":"2cd83d5e-fd56-4f65-93cd-3cf95677b630","keywords":null,"link":"/tudomany/20250503_google-facebook-ftc-alphabet-meta-versenyfelugyelet-usa-eu-donald-trump-mark-zuckerberg-ebx","timestamp":"2025. május. 03. 08:38","title":"Hiába a millió dolláros hűségeskük, Trump folytatja Biden hadjáratát a Google és a Facebook ellen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"a50c8116-2b02-461b-b4ee-ee7db3c4e46f","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Az amerikai elnök a tekintélyuralmi magyar vezető modelljét követi, amikor kiterjeszti befolyását a médiában – fejti ki Adam Klein, a New York-i Pace Egyetem kommunikációval és médiával foglalkozó tanára a nonprofit Conversation honlapján, amely tudományos igényű elemzéseket közöl.","shortLead":"Az amerikai elnök a tekintélyuralmi magyar vezető modelljét követi, amikor kiterjeszti befolyását a médiában – fejti ki...","id":"20250505_Orban-Trump-sajto-Adam-Klein-Conversation","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/a50c8116-2b02-461b-b4ee-ee7db3c4e46f.jpg","index":0,"item":"2c006747-81b4-40b0-ab94-f1467b98ce57","keywords":null,"link":"/360/20250505_Orban-Trump-sajto-Adam-Klein-Conversation","timestamp":"2025. május. 05. 07:10","title":"Amerikai médiaszakértő: Trump Orbán forgatókönyvét vette át a sajtó átalakításához","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"baee3477-8aec-40d1-9f19-60bce85659ce","c_author":"HVG","category":"itthon","description":"Hadházy Ákos szerint nem Tuzson Bence lesz Polt Péter utódja, hanem Rétvári Bence.","shortLead":"Hadházy Ákos szerint nem Tuzson Bence lesz Polt Péter utódja, hanem Rétvári Bence.","id":"20250504_hadhazy-polt-peter-utod-retvari-bence-ebx","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/baee3477-8aec-40d1-9f19-60bce85659ce.jpg","index":0,"item":"7ee6314a-62ce-49c3-89cf-a6d9ff86c192","keywords":null,"link":"/itthon/20250504_hadhazy-polt-peter-utod-retvari-bence-ebx","timestamp":"2025. május. 04. 13:16","title":"Hadházy bedobott egy újabb nevet, ki lehet Polt Péter utódja","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A kókuszdió sokak számára a trópusi vidékek természeti erőforrásainak jelképe, ugyanakkor a térségre jellemző szegénység „magyarázatára” is használják. Emészthető közgazdaságtan című könyvében azonban Ha-Joon Chang közgazdász rámutat, miért félrevezető ez a szimbólum. Részlet a könyvből.
A gazdag országokban elterjedt feltételezés, hogy a szegény országok azért szegények, mert lakóik nem dolgoznak elég keményen. Mivel pedig a legtöbb, ha nem az összes szegény ország a trópusokon található, a szorgalom hiányát gyakran arra vezetik vissza, hogy a trópusi „bőség” könnyű életet biztosít a helyieknek. A gazdag országok polgárai úgy hiszik, a trópusokon mindenütt megterem az élelem (általában ilyenkor fürtökben lógó banánt, kókuszdiót képzelnek maguk elé), a meleg miatt pedig nincs szükség vastag falú házakra és túl sok ruhára. Ezért a trópusi országok lakóinak nem kell keményen küzdeniük a túlélésért, és így kevésbé szorgosak.
A „trópusi lustaság” témáját boncolgatók a „bennszülötteket” úgy jellemzik, mint akik csak heverésznek a kókuszpálma alatt, és várják, hogy lepotyogjon róla a gyümölcs, ahelyett hogy tevékenyen művelnék a földet, vagy gyártanának valamit. Hihetően hangzó mese, csak épp nagyon távol áll az igazságtól.
Alaptalan mítosz
Először is, akinek egy csepp esze van, nem fekszik a kókuszpálma alá, egy lepottyanó kókuszdió ugyanis könnyen bezúzhatná a koponyáját. De ha félretesszük a tréfát: teljesen alaptalan mítosz, hogy a főleg a trópusokon található szegény országok lakóinál gondok vannak a munkamorállal. Valójában sokkal keményebben dolgoznak, mint a gazdag nemzetek polgárai.
Kezdjük azzal, hogy a szegény országokban általában az aktív korú lakosság sokkal nagyobb hányada dolgozik, mint a gazdag országokban. A Világbank adatai szerint 2019-ben az aktivitási arány Tanzániában 83% volt, Vietnámban 77%, Jamaicán 67%, míg Németországban 60%, az Egyesült Államokban 61%, az állítólag munkamániás Dél-Koreában pedig 63%.
A szegény országokban rengeteg gyerek dolgozik iskolába járás helyett. Az UNICEF becslése szerint 2010–18 között a legkevésbé fejlett országokban átlagosan az 5–17 éves gyerekek 29%-a dolgozott. (Ebbe nem számítanak bele a hagyományosan gyermekek által végzett feladatok, például a besegítés a házimunkába, kisebb testvérek felügyelete, újságkihordás.) Etiópiában a gyerekek közel fele (49%) dolgozott, míg a gyermekmunka aránya 40% körül alakult olyan országokban, mint Burkina Faso, Benin, Csád, Kamerun, Sierra Leone.
A gazdag országokban a 18–24 éves fiatalok, akik fizikai teljesítőképesség tekintetében a legjobb korban vannak, jórészt felsőoktatásban vesznek részt (főiskola, egyetem és így tovább). Vannak olyan országok, ahol az említett korcsoport 90%-a felsőoktatásban tanul (például az Egyesült Államokban, Dél-Koreában és Finnországban), miközben van mintegy negyven olyan szegény ország, ahol ez az arány a 10%-ot sem éri el. Ez azt jelenti, hogy a gazdag országokban a legtöbben csak fiatal felnőttkorban kezdenek dolgozni, és sokan olyasmit tanulnak, ami nem lesz közvetlen hatással a termelékenységükre, például irodalmat, filozófiát, antropológiát, történelmet – bár én úgy gondolom, más okból ezek az ismeretek mégis nagyon értékesek.
A szegény országokban kevesebben érik meg a nyugdíjkorhatárt (ez országtól függően 60–67 év közé esik), mint a gazdag országokban. De azok is, akik megérik, általában tovább dolgoznak, mint gazdag országokban élő kortársaik, mert a legtöbben nem engedhetik meg maguknak, hogy nyugdíjba menjenek. Sokan addig húzzák az igát, amíg fizikailag képtelenné nem válnak rá – földet művelnek, boltot működtetnek, vagy fizetetlen háztartási és gondozási munkát végeznek.
Ráadásul a szegény országokban a munkaidő is sokkal hosszabb. A szegény és meleg országokban, mint Kambodzsa, Banglades, a Dél-afrikai Köztársaság vagy Indonézia, 60–80%-kal tovább tart egy munkanap, mint Németországban, Dániában vagy Franciaországban, és 25–40%-kal később teszik le a műszakot, mint az amerikaiak vagy a japánok (akiket általában „szorgos hangyáknak” tartanak, de ma már kevesebbet dolgoznak, mint az Egyesült Államok polgárai).
Nem a lustasággal van a gond
Ha a szegény országok lakosai sokkal többet dolgoznak, mint a gazdag országokban élők, szegénységüket nem foghatjuk a lustaságra. A termelékenységükkel van gond. Ezek az emberek sokkal több órát robotolnak naponta, és életük sokkal nagyobb részét töltik munkával, mint a gazdag országok polgárai, mégis sokkal kevesebbet termelnek, mert alacsony a termelékenységük. Az alacsonyabb termelékenység pedig nem annyira az egyén kvalitásain múlik, például a képzettségén vagy az egészségi állapotán. Ezek inkább a magasabb státuszú munkakörökben számítanak.
Emészthető közgazdaságtan
HVG Könyvek
Ha az egyéni teljesítményt nézzük, a szegény országok munkavállalói sem kevésbé termelékenyek, mint gazdag országokban élő társaik. Ez világosan látszik abból, hogy a szegény országokból a gazdagabbakba érkező bevándorlók termelékenysége azonnal jelentősen megugrik, annak ellenére, hogy nem tettek szert új készségekre, és egészségi állapotuk sem javult lényegesen. Azért nő a termelékenységük, mert jobb technológiákkal és hatékonyabban szervezett termelési egységekben (gyárakban, irodákban, üzletekben, gazdaságokban) dolgozhatnak, munkájukat jobb infrastruktúra (elektromos hálózat, közlekedés, internet) támogatja, és a társadalmi környezet is megfelelőbb (például a gazdaságpolitikai és jogi feltételek).
Hogy miért kedvezőtlenebbek a szegény országok technológiai és társadalmi feltételei, összetett kérdés. Beszélnünk kellene a gyarmati uralomról, amely arra kényszerítette az országokat, hogy kisebb értékű nyersanyagok termelésére specializálódjanak; a makacs politikai széthúzásról; az elit hiányosságairól (a termelékenységgel nem foglalkozó földbirtokosokról, nehezen mozdítható tőkésekről, a jövőkép nélküli és korrupt politikusokról); a gazdag országoknak kedvező nemzetközi gazdasági rendszer igazságtalanságáról – és ez csak a néhány legfontosabb tényező. Annyi biztos, hogy a szegény országokban élő szegény emberek nagyrészt olyan történelmi, politikai és technológiai tényezők miatt szegények, amelyekre semmilyen befolyásuk nincs – nem pedig egyéni hiányosságaik, és még kevésbé a lustaságuk miatt.
A kókuszdióval szimbolizált hamis kép jól jött a globális elitnek, amelynek tagjai – mind a gazdag, mind a szegény országokban – azzal vádolják a fejlődő országok lakóit, hogy maguknak köszönhetik szegénységüket. Ha lerántjuk a leplet erről a történetről, hatékonyabban szólíthatjuk fel az elit tagjait, hogy válaszoljanak a történelmi igazságtalansággal és kárpótlással, a nemzetközi hatalmi aszimmetriával és a nemzeti gazdasági és politikai reformokkal kapcsolatos nehéz kérdésekre.
A fenti cikk Ha-Joon Chang közgazdász Emészthető közgazdaságtan című könyvének szerkesztett részlete.
Miért lett a répa narancssárga, és mit tanít ez az innovációról? Miként válhat manapság is „banán-köztársasággá” egy multinacionális vállalatoknak szabályozás nélkül teret adó ország? Hogyan alapozta meg a rozs a világ első jóléti államának kialakulását? Könyvében Ha-Joon Chang közgazdász az összetett történelmi, gazdasági és társadalmi folyamatok összefüggéseit úgy elemzi és teszi „fogyaszthatóvá”, hogy a világ minden tájáról származó ételekről szóló történetekkel fűszerezi. A könyvet itt rendelheti meg kedvezménnyel.
Egy birtokunkba került levél szerint a kormány néhány hét múlva, még a per lezárulta elő át akarja venni az MTA vagyonát. De, ha a bíróság másként dönt, akkor vissza az egész.