Lux Elvira apja kereskedőként, tisztviselőként dolgozott az ózdi bányavidéken, anyja talpraesett asszony volt, aki kevés érzelemmel, annál nagyobb szigorral nevelte három gyermekét.

„Először megszületett egy kislány, Edit. Anyu nagyon örült neki, Apu nem tudom, hogy mennyire örült. Aztán a másodszülött gyerek fiú volt, de ő nyolc hónapos korában agyhártyagyulladást kapott, és meghalt. Aztán jött Magdi, a kisebbik nővérem. És végül én. Apám sokat mondta, hogy okos embernek lánya van – én kis buta ezt el is hittem, hogy semmi mást nem is kellett tennem, csak megszületnem, és az én apukám már okos is lett.”

Lux Elvira szerint ez az anekdota sokat adott a magabiztos női szerepéhez, ahhoz, hogy édesapjával azonosulva ő maga is okos, éles eszű, eredeti gondolkodású emberré váljon.

A családi legendárium szerint Elvirát mindenki Babának hívta, ám ez nem pusztán a kislányt megszólító családi belső névként terjedt el, hanem később és szélesebb körben is – a barátok, ismerősök gyakorta a „Baba néni” elnevezést használták.

Olyan közegben nevelkedett, ahol az egyszerűség, a tisztesség, a szilárd jellem jelentette az értékrend alapjait. Noha nem volt kifejezetten intellektuális, sem úri ez a világ, mégis megtanította Lux Elvirát, hogyan kell úrinőként viselkedni, ambíciókat dédelgetni, többre érdemesnek lenni.

Az elemi iskolát Járdánházán, a gimnáziumot Egerben az Angolkisasszonyoknál végezte. A gimnáziumi éveket követően két szempontból is nagy fordulatot vett az élete: a kissé szűkös, provinciális teret a szellem szabad légköre váltotta fel, a katolikus, bizonyos értelemben bigott erkölcsi neveltetés mellett pedig egyre nagyobb teret kapott a szexológia.

A lélek az egyházé, a test az orvosé

A pályaválasztás ügye korán eldőlt, Lux Elvira – édesapja meg nem valósult ambícióit beteljesítendő – négyéves korától orvos akart lenni. Az érettségit követően édesanyja távollétében Budapestre szökött, hogy az orvosi egyetemen tanulhasson.

Nem tudni, hogy kamaszos lázadásnak tetsző, renitens tett volt-e ez, borsot akart törni a kemény édesanya orra alá, vagy egyszerűen csak az akadályt nem ismerő elszánás vezérelte. Akárhogyan is, kaotikus történelmi időkben, eszmei zűrzavar közepette megtalálta azt az utat, amely a pszichológiához vezette.

„Azt tanultam odahaza, hogy a lélek az Egyházé, a test az orvosé. Nem volt még ez a pszichoszomatikus átmenet, vagy elmebeteg voltál, vagy nem. Az ép személyiség kis hibáinak csiszolgatásáról még szó sem volt. Olyan fogalom sem volt még, hogy pszichológia. Nem tudtam, hogy egy idő után megindult a képzés. Azt tudtam, hogy az Orvosi Egyetemen nem képeznek pszichológust, mert ott dolgoztam az anatómián. Egyik délután bementem az ELTE-re, a Piarista Gimnázium helyén volt akkor. Kiderült, hogy 1963-ban indult pszichológia szak. Jelentkeztem is azonnal.”

Atya, Fiú, Szentlélek – Freud, szex, pszhicológia

A világra való nyitottság ékes bizonyítéka, hogy bár a konzervatív értékrend, vallásos neveltetés alapjaiban meghatározta Lux Elvira látásmódját, látóterét mégsem szűkítette be. Szexuális témákról írt és beszélt, olyan kérdéseket érintett mélységében, amelyekről annak idején, az 1970-es években még suttogni sem volt illendő.

Akkoriban a fiatalok körében népszerű Ifjúsági Magazinban rendszeresen válaszolt szexualitással, párkapcsolattal kapcsolatos olvasói levelekre. Merte nevén nevezni a dolgokat, játszi könnyedséggel, anekdotázó, eleven stílusban, finom, mindig helyénvaló humorral ismertetett számtalan nehéz, de megoldott esetet. Éles logikával felismerte az összefüggéseket, látta a probléma komplexitását – ez egyedülálló volt abban az időben.

„Aki szexuális problémájának megoldásáért valakihez fordult, előtte valószínűleg nem gondolta végig, minek is nevezi a szóban forgó szerveket, történéseket, s amikor erre szükség lett volna, kínlódva kerülgette a forró kását. Azt mégsem mondhatja egy felnőtt nő, hogy nunikájával van baj, vagy egy férfi azt, hogy a fütyije nem úgy működik, ahogy szeretné. Erre a problémára hamar találtam megoldást. Azt a néhány kifejezést, ami a témában a kommunikációhoz szükséges, latinul megtanítottam a legszerényebb végzettségű páciensemnek is: vagina, pénisz, koitusz, erekció, ejakuláció, orgazmus stb.”

Merő hiúságból került Lux Elvira 1969-ben a SOTE I. számú Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájára mint klinikai pszichológus. Ám nem az ő hiúságáról volt szó. Sokkal inkább az akkori professzoréról, aki úgy gondolta, hogy jó lenne egy pszichológus a nőgyógyászati klinikán, főként azért, mert más intézményben ilyen akkoriban még nem volt. A neves szakember sem gondolta volna, hogy ezzel a hivalkodó tettével megadta a lehetőséget, hogy Lux Elvira Magyarország egyik legnagyobb szexuálpszichológusa, a meddőségi téma kiváló szakértője legyen.

Nem volt könnyű a főként férfiakból álló nőgyógyász-munkacsoportba kolléga(nő)ként bekerülni, ott egyedüli nőként elfogadtatni önmagát és a pszichológiai gondolkodást. Lux Elvirának nagy segítségére volt orvosi egyetemi háttere. Ismerte a testrészek és a betegségek latin nevét, így klinikai munkássága elején legalább ezen a téren egy nyelvet beszélt nőgyógyász kollégáival.

Egy idő után a szülész-nőgyógyászok elkezdték hozzá küldeni a „reménytelen” eseteket, azokat a nőket, akiknek a problémáját nem értették és éppen ezért kezelni sem tudták. A párkapcsolati gondok – amelyek sok esetben hozzájárultak a nőgyógyászati és terméketlenségi tünetekhez – szükségessé tették, hogy a férfiakat is konzultációra hívják. Így lassan a párterápiás munka is egyre gyakoribbá vált a klinikán. Óvatosan bár, de férfiak is kezdtek jelentkezni pszichológiai konzultációra szexuális problémáikkal.

A páciens nem két kiló romlott hús, amit ki kell vágni

Lux Elvira – igaz, nagyon alacsony óraszámban – tanított orvostanhallgatókat. Véleménye szerint sokan akkor hallották először, hogy a páciens nem két kiló romlott hús, amit ki kell vágni. Máig mesélt anekdota, hogy előadásai során a pszichoszomatika létjogosultságát úgy bizonyította, hogy a „tudata erejével” képes volt herpeszt produkálni a száján, majd az előadás végére azt el is tudta mulasztani. Többé nem kellett magyaráznia és igazolnia, hogy a gondolatokon, érzéseken keresztül a tudat a testi működésre hatással van.

Már a korai években megjelent publikációiban is hangsúlyozta az ember biológiai, pszichés és szociális egységét. (Ez akkoriban még nem volt a közgondolkodás része.) Nem pusztán a tüneteket látta, hanem a mögöttes okokat is kezelte. Lux Elvira zseniálisan bogozta ki a kiváltó okok és összefüggések szövevényes hálóját. Ezt meddőnek diagnosztizált szülőktől született gyermekek százai, szexuális problémáikat megoldó boldog párok ezrei támaszthatják alá.

Zseniálisan adott elő, mondandója, személyiségének varázsa sok embert tett kollégájává, hatására az orvosok – a holisztikus megközelítés jegyében – elkezdtek a betegségek lélektani oldalával is foglalkozni.

A veszélyeztetett terhességtől az áldott állapotig

A terméketlenség témája kulcsfontosságú, az utolsó években pedig kizárólagos fókusszal volt jelen a munkásságában. Fájlalta, hogy Magyarországon az utóbbi időben népfogyatkozás van, nem népszaporulat, miközben az „áldott állapottól” az egyre gyakrabban emlegetett „veszélyeztetett terhességig” jutottunk. (Már a kifejezés is negatív szuggesztió.)

Pszichológusként, szexológusként funkcionális eredetet, lelki okokat keresett, amelyek gátolhatják a megtermékenyülést. Munkája eredményeképpen több mint ötszáz baba fogant és született meg. Amikor úgy döntött, hogy visszavonul, tanítványaira bízta, hogy tudását és tapasztalatait felhasználva segítsék a meddőségben érintett párokat.

A Lux-módszer a szakember több évtizedes sikeres működésének, klinikai gyakorlatának tapasztalataira épül, az általa létrehozott alapítvány keretein belül működő GyereBaba Program más, termékenységet fokozó módszert is alkalmazva nagy sikerrel működik.

“Én mindig is szórtam szét a kincseimet”

21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát

HVG Könyvek

Lux Elvira több mint hatvan évig élt házasságban, férje, Kohler Gyula közgazdász 2013-ban hunyt el. Széles baráti társaságukban az akkori kulturális elit színe-java megfordult, többek között Hernádi Gyula, Mándy Iván, Jancsó Miklós, Nemes Nagy Ágnes, Lator László.

“A humanizmust szeretném, de másfélét, mint a reneszánszban. Valamifajta altruizmust, mert talán az az egoizmus ellentéte. Én egyértelműen adó vagyok, én mindig is szórtam szét a kincseimet […]. Kapni sosem tudtam, zavarba jövök egy pogácsától is.”

Életszemléletének sarkköve volt, hogy segítsen másokon. Nagy port verni nem volt a kenyere. Sajnálatos, hogy nemzetközi körökben nem válhatott ismertté.

A fenti cikk a 21 magyar, aki forradalmasította a pszichológiát című könyv szerkesztett részlete.

A kötet bemutatója az Ünnepi Könyvhéten lesz a Vörösmarty téri színpadon, 2024. június 15-én, 18:30-tól. A beszélgetésen közreműködik: Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus, egyetemi docens és Papp-Zipernovszky Orsolya egészségpszichológiai szakpszichológus, egyetemi docens.