szerző:
Műértő
Tetszett a cikk?

Az OstLicht Galéria október 2-án rendezte Bécsben 22. régifénykép-árverését, amelyen 152 tétel került kalapács alá. Október 28-án pedig a Dorotheum rendezett fotóárverést, ahol 213 tételt aukcionáltak. Még a császárvárosban sem gyakori, hogy négy héten belül 365 válogatott fotóműtárgyra várnak vevőt, ráadásul egyes tételeknél kifejezetten borsos áron.

Az OstLicht kínálatát, katalógusát és a leütési árakat tartalmazó jegyzéket ezúttal a szokásosnál is figyelmesebben kellett az érdeklődőknek átnézniük. Első megközelítésben úgy látszott: 58 tétel nem kelt el, ám a galéria honlapjára feltett, árverés utáni kínálat már csak 48 tételt tartalmazott, azaz az aukció végén bejelenthettek még néhány komoly vételi szándékot. A jelentős XX. századi alkotónak számító cseh fotográfus, Josef Sudek (1896–1976) 1923-as, korabeli nagyítású női portréjának 8 ezer eurós alsó becsértéke vagy az osztrák Trude Fleischmann (1895–1990) Ida Roland színésznőt ábrázoló 1926-os arcképének 3 ezres induló ára magasnak bizonyult, de mivel ezek a tételek már nem szerepelnek a visszamaradt darabok között, a képek végül mégiscsak elkeltek, tehát a vásárlók ezúttal jó néhány alkotásnál alacsonyabb árakra számítottak. Ennek az ellenkezőjére is akadt példa: Moriz Nähr (1895–1945) 1909-es Gustav Klimt-portréja a tízezres kikiáltásról indulva az alsó becsértéken, azaz 20 ezer euróért került új tulajdonosához. (Minden közölt árhoz további 5 százalék forgalmi adót számítanak fel.)

Alfred Eisenstaedt: Gyerekek a Bábszínházban, Párizs, 1963
©

Kilenc darab, negyedrét-lemez, azaz 8,3×11 cm-es méretű, Natalis Rondot művészettörténész-numizmatikusnak (1821–1900) tulajdonított távol-keleti témájú ősfényképet (dagerrotípiát) – köztük az első sanghaji városfényképet – az alsó becsértékhez közeli áron, 340 ezer euróért adtak el. (Jutalékkal együtt ez átszámítva mintegy 128 millió forint.) A katalógus kissé szárazon ismerteti a felvételek elkészítésének egyébként kalandos körülményeit. Jules Itier (1802–1877) francia geológus 1842-ben és 1843-ban Szenegálban, Guadaloupe-on és Indiában járt és fényképezett. 1843 decemberében őt bízták meg, hogy kísérje el Théodore de Lagrenét kínai expedíciójára. Itier Whampoa környékén maradt, és levált az expedícióról. Hazatérése után, 1848-ban három kötetben kiadta úti élményeit, amiből kiderül: ő nem jutott el a csapattal Sanghajba. Az Itier-nél jóval fiatalabb, 22 éves Natalis Rondot 1844 februárjában egy másik társasággal indult Lyonból, és az Archimedes nevű gőzhajóval novemberben ért el Kínába. A hosszúnak mondható utazás alatt a hajó kapitányától, Francois-Edmond Päristól megtanulta a dagerrotípiakészítést. A derék hajós az érkezéskor még felszerelését is átadta az ifjúnak. Bennett szerint Rondot készítette a sanghaji teaházat a hidacskával együtt ábrázoló városképet, ami a – képfordító prizmát még nélkülöző – korai dagerrotipizáló felszerelés jellegzetes oldalfordított leképezését mutatja.

Mario Giacomelli: Nincs kéz, amely simogatná az arcom, 1961-1963
©

Hasonlóan szenzációs a Dorotheum lapzárta után sorra kerülő fotóárverésének 27. tétele, Roger Fenton (1819–1869) a krími háborúban, 1855-ben készített fotója. Az első fotóriporterek egyikét 1855-ben az angol királynő bízta meg azzal, hogy a Krímben dúló háború eseményeit, körülményeit fényképekkel dokumentálja. A megbízás alapján Fenton négy hónapig dolgozott a fronton, a hadi események résztvevőiről és a környezetről 360 darab nagy méretű üveglemezt készített. Ezzel a munkájával az első haditudósítóként beírta magát a képkészítés történetébe.

A Krímben is a Kínában történtekhez, azaz a Rondot–Itier „vetélkedéshez” kissé hasonló történet játszódott le. A kolozsvári Szathmáry Pap Károly (1812–1887) Fentonnal versengve járta és fényképezte a front mindkét oldalát. Fotóit Párizsban tárta a nézők elé, de különböző uralkodóknak albumba illesztve is eljuttatta. (Működéséről egy árverés kapcsán a Műértő 2003. július–augusztusi számában írtunk.) A nemzetközi fotótörténeti szakma kényelmesebb fele Fenton munkáit favorizálja, őt ma már a XIX. század klasszikus alkotói közé sorolják.

Henri Cartier-Bresson: Calle Cuauhtemoctzin, Mexico City, 1934
©

A Dorotheumban az angol haditudósító egy, a Krímben, 1855-ben készített felvételének 14,7×18,5 cm-es sópapíros másolata került kalapács alá. Számunkra azért fontos ez a fotóműtárgy, mivel az ötalakos csoportképen a négy álló katona mellett lovon ülve a török hadseregben Iszmail pasa néven küzdő Kmety György (1813–1865) korábbi honvédtábornok látható.

Fejér Zoltán

Megjelent a Műértő 2020. november-december-2021. januári lapszámában

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Új kulturális negyed jöhet létre Budán, ha lesz elég kreatív vállalkozó

Új kulturális negyed jöhet létre Budán, ha lesz elég kreatív vállalkozó

Az őszi csúcs közelében a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja

Az őszi csúcs közelében a koronavírus szennyvízben mért koncentrációja

Civil Közoktatási Platform: Táppénzt a szülőknek, oltást a pedagógusoknak!

Civil Közoktatási Platform: Táppénzt a szülőknek, oltást a pedagógusoknak!