szerző:
Műértő
Tetszett a cikk?

Váratlanul kedvező egyenleggel zárta az egyébként válsággal fenyegető évet a cseh műkereskedelem, mintegy rácáfolva az eredményesség 2-3 éves ciklikusságának törvényszerűségére. Az első félévben drámai zuhanásról írtunk, ami októberig változatlan trendként igazolódott, ám az utolsó 2,5-3 hónapban Münchhausen báró bravúrjával kirántotta magát a Covid-válság egyre mélyebbre húzó spiráljából.

Nem tagadható azonban, hogy ez mindössze néhány nagy aukciósháznak és a kivételes kvalitású kínálatnak köszönhető, mert a többség – sajnos – megsemmisítő válságként élte meg a 2020-as évet.

Az eredmények lenyűgözőek: a járvány ellenére immár ötödik alkalommal sikerült túllépni az 1 milliárd koronás határt, sőt az előző évhez képest nem csökkent az aukciós forgalom – pontosabban 2019 szintjén maradt, ami 1,405 milliárd cseh koronát (1 cseh korona 13,87 forint), azaz közel 19,5 milliárd forintot jelent. Ennél jobb évet csak 2017-ben zártak, mégpedig 1,419 milliárd cseh korona magasságában. Mivel az aukciók száma messze elmaradt egy standard esztendőjétől – például a Galerie Kodl (GK) és az Adolf Loos Apartment and Gallery (ALAG) csak egy-egy aukciót rendezett –, a felkínált művek száma is jelentősen csökkent. Ennek ellenére az éves TOP 10-es lista összértéke újabb rekordot döntött: 3 millióval múlta felül a 2019-ben elért 337 millió koronás eredményt. Érvényes tehát a tavalyi megállapítás, miszerint az egyenleghez nagymértékben hozzájárultak a 10 milliós árszintet többszörösen meghaladó aukciós tételek. Ismétlődő történetként pedig kétszer is változott a történelmi lista vezetői pozíciója, ám most egy további, mérföldkőnek számító rekordot jegyezhettünk, mégpedig az élő alkotóművészek kategóriájában.

Josef Koudelka: Ireland 1972
©

A koronavírus-járvány következményeiből származó hátrányok és közegészségügyi korlátozások ellenére új következtetéseket is levonhatunk a cseh műkereskedelem tavalyi esztendejéből. Míg tavasszal megbénult az aukciós élet, és a legnagyobb házak őszre halasztották rendezvényüket, addig mások a nyári interregnumot szabadtéri aukció (Arthouse Hejtmánek) rendezésére használták ki vagy teljes mértékben az online térbe vonultak vissza. De valljuk be, hogy Csehország minden okkal elnyerhetné régiónk legfegyelmezetlenebb országa címet a járvány leküzdésére meghozott korlátozások betartásában, aminek egyik legriasztóbb eseménye az első hullám vége felé a prágai Károly-hídon megtartott, a sorsot önmaga ellen kihívó és hivalkodó tömeglakoma, valamint annak több ezer résztvevője volt. Ma már ismertek a következmények a cseh statisztikák 14 ezer koronavírusos halottat jegyeznek (HU: 11 200, AUT: 7000, SK: 3400 elhunyt személy). Éppen a nyári vigadalom, amelyben a Károly-hídi lakoma csak a jéghegy csúcsa volt, valamint a járványügyi szabályok tömeges vitatása, többek közt a cseh közmédiában is, mind-mind hozzájárultak az újabb vészhelyzet kialakulásához a cseh egészségügyi ellátórendszerben.

Közvetlen következményként, sok minden más mellett, az aukciókat is közönség nélkül kellett megrendezni ősszel, hiába volt a 6-8 hónapos halasztás az eredeti időpontokhoz képest. A piacvezető szereplők viszont a helyzetnek megfelelő új megoldásokat kerestek és vezettek be, így az egy-két hetes, aukció előtti kiállítások helyett két hónapos tárlatokat szerveztek, előzetes bejelentkezéshez kötött, korlátozott számú vezetéssel. Az árverést pedig internetes csatornákon közvetítettek a regisztrációval rendelkezőknek. Az innovátor szerepét a Galerie Kodl vállalta magára november végi aukciójával, de még ilyen körülmények között is felülmúlták önmaguk elvárásait. Rendkívüli esemény tanúi lehettünk, ugyanis először sikerült átlépni az egy árverésen elért 400 millió koronás határt, amivel a cseh műkereskedelem eddigi legsikeresebb rekordja 418 millió koronára (közel 5,8 milliárd forint) emelkedett. Ezen az estén a GK 250 művet vonultatott fel, ebből hatot leszámítva 95 százalék váltott tulajdonost, sőt 59 tétel leütési ára elérte vagy meghaladta az 1 millió, további 153 műé pedig a 100 ezer koronát. Az ALAG aukciósház, a Kodl nagy versenytársa október elején törte meg a cseh műkereskedelem tavalyi mélyrepülését. Ekkor rendezett aukcióján 11 tétel érte el, illetve haladta meg az 1 milliós, ebből három az 5 millió koronás határt. A legmagasabb áron Toyen (Marie Cermínová) 1926-ban festett Pikk dámája 65 millió, jutalékkal együtt 78 650 millió cseh koronáért kelt el (Műértő 2020/11–2021/1). Már ez az aukció is meghaladta forgalmával a teljes cseh műkereskedelem első féléves eredményeit.

Frantisek Kupka: Divertimento II., 19351938
©

Ám Toyen festménye alig két hónapig vezette a történelmi cseh műkereskedelmi TOP-listát, mert a GK fentebb említett november végi aukcióján kínálatba került Frantisek Kupka 1935–1938-as Divertimento II. című, rendkívüli minőségű vászna. A mű a Seligmann házaspár tulajdonában volt 1955-től, amikor a New York-i Rose Fried Galleryben megvásárolták, s csak közel négy és fél évtized elteltével, 1999-ben került ismét a műkereskedelem piacára, Norman és Suzanne Hascoe modern művészeti gyűjteményébe (átszámítva 5,5 millió cseh koronáért). Értéke továbbra sem csökkent, a londoni Sotheby’snél már 2011-ben megközelítette a 16 millió cseh korona határát. Kilenc évvel később pedig a prágai GK kerek 30 millióról indította Kupka e legjelentősebbek közül való, az 1930-as években készült absztrakt festményét, amely közvetlen folytatása a Hot Jazz I. és II. (1935) című vásznaknak, valamint párja annak a Guggenheim Museumban őrzött Divertimento I-nek, amellyel mind formai és színkompozícióját, mind méretét illetően megegyezik. Mindössze négy percig tartott a licit, de több mint 100 alkalommal emelték a tétet, aminek 75,2 millió, azaz jutalékkal együtt 90,24 millió cseh korona (kb. 1,25 milliárd forint!) lett a végeredménye. Ez 12 millióval haladta meg Kupka eddigi csehországi aukciós rekordját (provízióval együtt), amit az 1926-os Plans diagonaux II. ért el tavalyelőtt, ugyancsak a Kodlnál.

Az év harmadik legsikeresebb művét is a párizsi cseh, azaz Kupka festette, ám ez egy korábbi alkotói periódusából származik, pontosabban a XX. század első évtizedéből, s a szakirodalomban több helyen is az alkotó impresszionista/fauvista korszakába sorolják. A Rózsaszín kalap (1907–1909) című női portré szintén külföldi aukció révén került vissza a cseh piacra: hat évvel ezelőtt a berlini Griesebach katalógusában tűnt fel, ám értéke azóta háromszorosára emelkedett. A korábban közel 10 millió koronáért megvásárolt festményt a GK 25 millióról indította, s 200 ezres tételenként 20 emeléssel érte el a 29 millió koronás leütési árat, ami provízióval együtt 34,8 milliót tett ki.

Frantisek Drtikol: Női portré, 1922
©

A TOP 10-es lista két utolsó helyét elfoglaló Emil Filla vásznai is külföldről tértek vissza Prágába. A Korsó fuvolával (1914) öt éve Londonban jelent meg, akkor 8 millióért lehetett megszerezni, most 10,4 millió koronáért cserélt gazdát. A Csendélet mandolinnal (1946) viszont a II. világháború utáni alkotói periódus eddig legértékesebb és legnagyobb méretű Filla-műve a műkereskedelmi piacon, ezért érthető, hogy a 9 évvel ezelőtti 2,8 millió koronás párizsi leütési ára mára megsokszorozódott, és elérte a kerek 10 milliót.

Kupka és Toyen mellé felsorakozott egy további gazdag francia kapcsolatokat kimutató festő, mégpedig Jan Zrzavy, akinek Fantasztikus tájkép (1913–1914) című munkája 28 millió koronával új egyéni hazai rekordot jelentett. Ám a sorrendben az ötödik legsikeresebb mű, Zrzavy A tenger királynője és annak 22 milliót érő sikere sem elhanyagolható. Az 1948–1950-re datált munka ugyanis arra enged következtetni, hogy immár trendként kezelhető az utóbbi évek jelzésértékű érdeklődése az 1945 utáni művészet iránt. Ugyanez érvényes az 1960 utáni periódusra is, nemcsak Mikulás Medek festményei esetében – igaz, ezek ismét remekeltek: 6,1 és 11,6 millió között keltek el a legsikeresebbek –, hanem Josef Síma és Frantisek Muzika egy-egy vászna is igazolni látszik a töretlen érdeklődést, hiszen mindkettő túllépte a 7 millió koronás értéket.

Az elmúlt év egyik legjelentősebb mérföldköve az élő művészek kategóriához köthető, mégpedig Theodor Pistek negyedszázadig készült, nagy méretű hiperrealista festményéhez. A fiatalon elhunyt francia autóversenyzőnek emléket állító Adieu, Guy Moll (1992–2017) jócskán lekörözte a 2017 óta vezető Frederico Díaz 6,5 millió koronát érő művét. Pistek vásznában benne rejlett ez a lehetőség, amit már az indulás 15 milliós ára is jelzett, de a GK aukcióján végül 21,2 millióért vitték el, ami jutalékkal együtt 25,44 millió koronát és egyben a cseh műkereskedelmi örökranglista 21. helyezését is jelenti. Az eredmény hátterében kitapintható az életmű tudatos szakmai és üzleti pozicionálása. 2013-ban a prágai Nemzeti Galéria, majd 2017-ben a prágai Sklenar magángaléria, és végül 2019–2020-ban a brnói Művészetek Háza mutatta be Pistek retrospektív tárlatát, és e két utóbbi helyszínen a szóban forgó festményt. A bemutatókhoz társuló PR-megjelenések, beszélgetések a médiában is részei voltak e stratégiának, elvégre Milos Forman Amadeus-filmjének Oscar-díjas díszlet- és jelmeztervezőjéről van szó.

A kortárs művészet műkereskedelmi térnyerése szempontjából meghatározó az 1. Art Consulting Brno (ACB) portfóliójának tudatos átszerkesztése és a Galerie Sypka immár hagyományos tevékenysége is. Az ACB egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kortárs kategóriára, a művek számát illetően ugyancsak visszalépés tapasztalható a korábbi modern művészeti dominanciától. Így kerül fokozatosan magasabb árszintre a cseh-szlovák művészet jeles alkotóinak sora, mint például Hugo Demartini, Milan Dobes, Stano Filko és Jozef Jankovic. A Sypka pedig konzekvensen folytatja azt az eddigi tevékenységét, amellyel többek közt Jitka Válová és Karel Malich művészetét képviseli a műkereskedelemben. A kortárs kategóriához a nagy aukciósházak is hozzászólnak, így az ALAG, amelyik Bela Kolárová műveit immár 350 ezerért értékesíti, és továbbra sem feledkezik meg a fotóművészet cseh nagymestereiről: tavaly októberi árverésén Frantisek Drtikol és Josef Koudelka egy-egy fotója kelt el 100, illetve 300 ezer cseh koronáért.

A cseh műkereskedelem minden válságjel ellenére töretlennek látszik, a külföldi utánpótlás, azaz a nemzetközi porondról hazatért csúcsminőségű cseh művészet még csaknem kiapadhatatlannak tűnik. A fél évtizede újra és újra bizonyított magas színvonal arra enged következtetni, hogy tágabb nemzetközi szinten is Csehország vált az egyik legjelentékenyebb műkereskedelmi szereplővé közvetlen közép-európai régiónkban.
Hushegyi Gábor

Megjelent a Műértő 2021. február-márciusi lapszámában

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!