A magyar emberek házépítéssel kapcsolatos gondolatait a „jó sok tégla, jó sok beton” alapgondolat határozza meg, valamint az a tévhit, amely szerint a könnyűszerkezetes házakat elfújja a szél, összedönti a vihar, netán elkorhadnak – mondta Zsugonits Zsolt, az osztrák készházakat gyártó Hartl Haus szakembere. Mindehhez csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy Európa első készháza 97 éves, és a mai napig lakható.

Könnyűszerkezetes otthon. Bevállaljuk? © otthontudos.hu

Az előítéletek kialakulásának hátterében a mindenféle minősítés és engedély nélkül helyben szerelgető cégek állnak. Az általuk épített könnyűszerkezetes házak valóban gyakran életveszélyesek, csúnyák, elreped a faluk, szétnyílnak a sarkaik, hézagok keletkeznek rajtuk, egyszerűen még az alapanyaguk sem megfelelő minőségű. Ha például a fa nincsen jól kiszárítva, egy idő után elkezd vetemedni, tekeredni, és még a gipszkartont is ketté tudja repeszteni – magyarázza a szakember. Ráadásul Magyarországon a könnyűszerkezetes házakról elterjesztették hogy olcsók, 10 millió forint körüli összegből kijönnek.

A készházak négyzetméterára szerkezetkész állapotban, korrekt felszereltséggel, nettó 130 ezer forinttól indul, viszont a „szerkezetkész állapot” nem konkrét fogalom. Vannak gyártók, amelyek az ablak és szigetelés nélküli, tetővel ellátott falakat tekintik szerkezetkésznek, és olyanok is, akik az előbb felsoroltakat beleértik az árba. Akad, aki nettó 100 ezer forintos négyzetméterért vállalja a kivitelezést. Ebben az esetben nem árt alaposan áttanulmányozni a költségvetést, könnyen előfordulhat ugyanis, hogy 2 ezer forintos járólappal és 80 ezer forintos kazánnal számolnak, holott egy valamirevaló kazán ára 300-500 ezer forintnál kezdődik. Ilyen alapanyagokból olcsón ki lehet hozni egy készházat, viszont annak minősége is ennek megfelelő lesz. A jó minőségű könnyűszerkezetes ház ára gyakorlatilag megegyezik a téglaházakéval.

Nyitott szemmel

Ha a készházak árát össze akarjuk hasonlítani, mindenképpen tisztázni kell a szerkezetkész és a kulcsrakész állapot közötti különbséget. Milyen alapanyagokat használnak, azok honnan származnak, milyen minősítéseik vannak? Van-e a gyártónak ÉMI-engedélye (Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Kht.), MAKÉSZ (Magyar Készház Szövetség) tagsága, tagja-e az ÉVOSZ-nak (Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége). Ezekért a tagságokért egytől egyig fizetni kell, viszont tagok csak minősített cégek lehetnek. A nagypaneles építtetők általában engedéllyel dolgozó cégek, a helyben szerelőkkel viszont adódhatnak problémák – tisztelet a néhány kivételnek.

Mivel a nagypaneles készházak nem olcsóbbak a téglaházaknál, nehezen terjednek hazánkban. Ennek azonban nem csak az ár az oka; Ausztriában már fontosak a környezetvédelmi szempontok, az energiatakarékosság, nálunk viszont ez a hozzáállás még várat magára. A készházak fűtéséhez kevesebb energia kell, a hagyományos téglaháznál sokkal gyorsabban lesz meleg bennük, ráadásul kihűléskor kisebb energia-ráfordítással lehet őket visszamelegíteni. Míg a mai magyar viszonyok között leggyakrabban alkalmazott téglafalak U-értéke, azaz hőátbocsátási tényezője 0,3-0,4, addig a minőségi készházak falai elérik a 0,15-0,19-es U-értéket, amelynek köszönhetően a fűtési költség harmadára csökkenhet.

Létezik olyan megoldás is, amellyel a készházak szigetelése tovább javítható: ha párazáró fóliát a házon belül a beton alá vezetik, kívül pedig az alap és a ház kötését külön szigeteléssel ellátják, még jobb U-értéket érhetünk el – hangsúlyozta Zsugonits Zsolt. A fóliát a betonra ragasztják, és körbevezetik az egész házon. Ily módon a ház gyakorlatilag légmentesen lezárható, és a hőveszteség tovább csökkenthető. Ezt a megoldást Magyarországon sajnos csak ritkán alkalmazzák – teszi hozzá a szakember. Fontos azonban tudni, hogy a párazáró fólia teljesen bent tartja a levegőt, és az ennek következtében felhalmozódó párát ki kell juttatni a helyiségből. Ez megoldható rendszeres szellőztetéssel, de beépíthető a házakba egy klímához hasonló szerkezet is. Az átszellőztető berendezés nem meleget vagy hideget juttat a légtérbe, csupán a kinti levegőt. Van olyan speciális rendszer is, amely érzékeli a kibocsátott széndioxid mennyiségét, ezáltal „tudja”, hol van az ember, így célzottan frissíti a levegőt.

Térnyerő szerkezet

A minőségi készházak standard 25 centiméter vastagságú fala ugyanúgy szigetel, mintha 50 centiméter vastag téglafalat raknánk (az átlagos magyar családi ház 30 centiméteres téglából épül, és ezt egészítik ki hőszigetelő anyagokkal). Ez nemcsak az energiatakarékosság szempontjából kedvező, helyet is nyerhetünk: egy 100 négyzetméteres ház esetében a falak így azonos szigetelőképesség mellett fele olyan vastagok lehetnek, így akár plusz 6-10 négyzetméterrel, vagyis akár egy szobával nagyobb lehet a ház.

Ha a gipszkartonra egy nehezebb bútordarabot vagy egy mosdókagylót rögzítenek, könnyen átszakad a csavar, emiatt a rögzítés helyén faanyagnak kell lennie a gipszkarton mögött. Ha a könnyűszerkezetes házaknál gipszkarton helyett gipszrostlappal dolgoznak, nem kell előre tudni, melyik bútor hova kerül. A gipszrostlapok csavaronként ötven kilogrammot elbírnak, így a rájuk fúrt szekrényeknek gyakorlatilag hamarabb szakad le az alja, minthogy elváljanak a faltól. A gipszrostlapok ráadásul tűzgátlók és vízállóak – ezáltal vizes helyiségben is felhasználhatóak, stabilak, környezetbarátok, képesek beszívni a túl sok párát és kiengedni is, amennyiben szükséges. Egyetlen szépséghibájuk, hogy a gipszkartonnál körülbelül hatszor drágább, és Magyarországon kevés helyen lehet beszerezni őket.

Tartalmi partnerünk Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség