Tisztelt Ügyvéd Úr !

Tudomásom szerint a bírói gyakorlat alapján nem megengedhető, hogy a társasházi közgyűlést határozatképtelenség esetén ugyanazon a napon, az eredeti időpontot követően fél órával hívják össze újra, és ekkor már a résztvevő tulajdonosok számától függetlenül a közgyűlés határozatképes legyen.

Tisztelettel:
Bíró Márta

Tisztelt Bíró Márta!

Ön sajnos téved, a közgyűlés ugyanis összehívható ily módon. A társasházi törvény 15 napon belüli időpontot ír elő arra, hogy az ismételt közgyűlést megtartsák, viszont azt összehívni csak az eredeti napirenddel lehet. A meghívóban rendelkezni kell azonban arról, hogy ha határozatképtelen az első közgyűlés, akkor fél vagy egy óra múlva azt ismételten megtartják ugyanazon a napirendi pontokkal.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Egy ingatlanközvetítő iroda keretszerződésének tanulmányozása során lettem figyelmes arra a passzusra, amely szerint a közvetítői jutalék abban az esetben jár, ha a cég a vételárat elfogadó vevőt közvetít. Eszerint akkor is fizetnem kell, ha vevőnek bármilyen ok miatt – például nem szimpatikus – nem akarom eladni az ingatlant, bár ő fizetne?

Köszönettel:
Balogh Yvette

Tisztelt Balogh Yvette

Mindenképpen jár a jutalék a közvetítőnek. Csak olyan helyzetben nem járna, ha a lakást nem a megbízott által közvetített vevő vásárolja meg, vagy saját maga adja el az ingatlanját, és a szerződése sem volt kizárólagos. Egyébként minden esetben jár a jutalék: ha a szerződés nem kizárólagos, akkor a közvetítőnek kell bizonyítani, hogy ő hozta a vevőt, ha pedig kizárólagos, akkor minden esetben meg kell fizetnie a jutalékot.
 

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Négylakásos kertes társasházban lakok, és a tulajdonostársak kifogásolják, hogy a kutyámat reggelente kiengedem a közös kertbe. A kutyus szelíd, nem harap, nem ugat, minden oltást megkapott és a kutyapiszkot is eltakarítom utána. Valóban van beleszólásuk abba, hogy kiengedem-e az ebet vagy sem?

Köszönettel:
Teleki Petra

Tisztelt Teleki Petra!

A tulajdonostársak a szervezeti és működési szabályzatban − amennyiben van ilyen, hiszen hatlakásosnál kisebb társasházak esetében nem kötelező ennek megléte − rendelkezhetnek arról, hogy a közös tulajdonú helyiségekben tarthatnak-e az egyes tulajdonostársak kutyát, vagy sem. Ha ezt többségi határozattal megtiltják, akkor nem tarthatnak a közös tulajdonban lévő területeken kutyát, akármennyire is békés és szelíd az eb. Ha ezt nem tiltják meg, tarthat kutyát, de minden ezzel kapcsolatos felelősséget Önnek kell vállalnia. Ha tehát nincs ilyen döntés, a kutyát kiengedheti a közös kertbe, de minden jogi felelősség az Öné, ha az állat valakit mégis megharap, vagy valamit összepiszkít stb. Erre vonatkoznak bírósági határozatok is, amelyek szerint az állattartás nem lehet olyan mértékű, hogy a tulajdonostársakat szükségtelenül zavarja.