Válaszol a szakértő: Németh Zoltán László ingatlanjogász
Minden héten válaszol az olvasók ingatlanjoggal kapcsolatos kérdéseire Németh Zoltán László jogász, a Magyar Ingatlan Tanács főtitkára. Ezúttal szó esik a radiátorcsere körüli bonyodalmakról, a tulajdonossá vált férjről, valamint az utolsó szöget is magával hurcoló eladóról.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Október végén került a tulajdonomba egy társasházi lakás, amelynek rossz állapotban levő radiátorait szeretném kicseréltetni. Ehhez szükséges volna a távfűtő rendszer leeresztésére. A Távfűtő Művek ehhez a közös képviselő aláírását kérte, amelyet ő telefonon tett korábbi beleegyezésével szemben megtagadott, egy lakó tiltakozására, és a téli fűtési időszakra való hivatkozással. A munkát már megrendeltük, a radiátorcsere hegesztéssel jár, ami festés után csúnya nyomot hagy, nem beszélve arról, hogy hónapok óta fizetjük a lakás távfűtését, anélkül, hogy be tudtunk volna költözni. Valóban megtagadhatja a közös képviselő ezt az aláírását?
Köszönettel:
Wittinghoff Judit
Tisztelt Wittinghoff Judit!
A közös képviselő hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat rögzíti. A társasházi törvény alapján a többi tulajdonostárs 4/5-ének írásbeli hozzájárulása szükséges a lakásban tervezett építkezés megkezdéséhez, ha a munka az alapító okiratban közös tulajdonként megjelölt épületrészt érint. A távfűtő rendszer leeresztése valószínűleg a teljes társasházat érinti. Ha azonban csak egyetlen lakó tiltakozik, és a többiek a közgyűlésen hozzájárulnak a rendszer leeresztéséhez, a közös képviselőnek nincsen joga megtagadni az aláírását. Extrém esetben kérhető a bíróságtól a közös képviselő nyilatkozatának pótlása is, ám ez nagyon hosszú időt venne igénybe.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Válóperem most fejeződött be, és az eddig feleségem tulajdonában lévő lakásban tulajdonba helyeztek. A válóper alatt nem éltem a közös lakásban, mivel feleségen kirakott onnan, mondván, az ő ingatlana, én pedig nem vitatkoztam vele és albérletbe költöztem. Most, hogy törvényesen is tulajdonba helyeztek, kérhetek utólag lakáshasználati díjat?
Köszönettel:
Hajas Árpád
Tisztelt Hajas Árpád!
Ön nem kérhet visszamenőlegesen használati díjat arra az időre, ameddig albérletben volt, mert csak most lett tulajdonos, viszont mivel tulajdonjogát a bíróság megállapította, így a tulajdoni hányadának megfelelő összegű lakáshasználati díjat már követelheti a feleségétől, amelynek összege a piacon szokásos lakbér összegével azonos. A bíróság ennek megállapításához szakértőt vesz igénybe, aki figyelembe veszi azt is, hogy a lakás lakott, így a használati díj kevesebb lesz, mint egy üres lakás esetében lenne. Csak akkor nem kell használati díjat fizetni, ha az adott helyiségeket lezárva tartják és nem használják, beleértve a kommunális helyiségeket is, amennyiben azok használata mellőzhető.
Tisztelt Ügyvéd Úr!
Kérdésem a következő: nemrég vettem egy családi házat, és a költözéskor igencsak meglepődtem, a tulajdonos ugyanis a mosdókagylót, a kandallót és a beépített szekrényeket is magával vitte. Az adásvételi szerződében ugyan nem rendelkeztünk ezekről, de szóban megállapodtunk, hogy ezek a tárgyak a lakásban maradnak. Mit tehetek ebben a helyzetben?
Köszönettel:
Partos Enikő
Tisztelt Partos Enikő!
A jogszabályok nem tartalmaznak rendelkezést az ingatlan tartozékainak sorsára vonatkozóan, ezért érdemes lett volna írásban rögzíteniük, mi marad a lakásban, és mi nem. Jelen esetben a vevőnek, azaz Önnek kell bizonyítania, hogy a felsorolt tartozékok is az adásvétel tárgyát képezték. Mivel ezt a szerződés nem tartalmazza, egyedül az azt készítő ügyvédet lehet megkérdezni, tudott-e a felek ilyen szándékáról. Ha az ügyvéd erről nem tud, a vevő nem követelheti a felsorolt tartozékokat.
Az ingatlannak egyébként többféle tartozéka lehet, amelyek jellegét általában a szerződés és a közfelfogás alapján lehet meghatározni: a csillár, a gázkonvektor, és a beépített bútor például általában tartozék, ezért az adásvételi szerződésben célszerű ezek jogi sorsáról rendelkezni, hogy a későbbiekben ne legyen ebből jogvita. Alkotórésznek minősülnek azon tárgyak, amelyek nem választhatók el az épülettől. Ezzel szemben a bírói gyakorlat szerint a csillár például tartozék, de a forgalmi szokások szerint − külön megállapodás hiányában − az ingatlan adásvétele általában nem terjed ki rá.