építkezés

Ügyészségi vizsgálatot kér az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének (ÉVOSZ) Könnyűszerkezet-építő Tagozata, remélve, döntésre bírhatják vele az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumot. Mindezt a február 23. és 25. között nyitva tartó budapesti Lakásvásáron jelentette be tagozat elnöke, Kárpáti József. A szaktárca ugyanis régóta halogatja a szervezet által készített szakanyaggal kapcsolatos állásfoglalását. Az anyagot a tagozat a könnyűszerkezetes épületek építési és használatba vételi engedélyezési eljárásának egységes lefolytatásához készítette. Egyszerűbben fogalmazva, olyan eljárást kérnek, amellyel a kontár, minősítetlen és gyakran gyanúsan olcsó készházépítőket ki lehet szorítani a piacról.

Weisinger György, a tagozat műszaki alelnöke leszögezte, hogy ha marad a régi gyakorlat, és a „feketén” dolgozók továbbra is előnyt élvezhetnek a tisztességek, garanciát vállaló, számlát adó és adót fizető vállalkozásokkal szemben, az ügyészségtől törvényességi felügyeleti vizsgálatot kérnek. A minisztériumnak egy hónapot adtak az eddigi joggyakorlat megszüntetésére, és kártérítési pert is kezdeményeztek a jogtalanul megkövetelt ÉMI (Építőipari Műszaki Engedély) vizsgálat költségeinek megkövetelésére.

A Lakásvásár nyitányaként közös beszélgetésen vettek részt az elmúlt másfél évtized lakáspolitikusai. A résztvevők szerint a hazai lakásügy egyik legsúlyosabb problémája a bérlakások hiánya.

A 2002 és 2004 között lakásügyi kormánymegbízottként tevékenykedő Csabai Lászlóné szerint az egyik legnagyobb hiba a bérlakások elidegenítése volt, annak ellenére, hogy ezt törvényi kötelezettség és gazdasági kényszer is indokolta annak idején. Ennek következtében olyan családok is szereztek lakástulajdont, akik nem tudták pénzügyileg kezelni saját tulajdonú ingatlanukat, másrészt több olyan műemlék épület is magántulajdonba került, amelyet célszerű lett volna állami kézben megőrizni. Csabai Lászlóné arra a problémára is felhívta a figyelmet, hogy a jelenleg a bérbeadások kiadásának jelentős hányada „feketén” történik, és a felek nem hajlandóak szerződést kötni egymással. Az egykori kormánybiztos szerint ezen a helyzeten javítana a lakbér áfájának 20-ról 5 százalékra való csökkentése.

Banktól bérelni
Horváth Csaba, az Országgyűlés lakásügyi albizottságának elnöke szintén a bérlakások hiányára, valamint a hatalmas terhet jelentő lakáshitelekre hívta fel a figyelmet: ma már vannak olyan lakástulajdonosok, akik jövedelmük alapján legfeljebb szociális bérlők lehetnének, hiszen a havi rezsi megfizetése is gondot jelent számukra. Ők eleve csak önkormányzati támogatással tudnak talpon maradni, és az önerő hiánya miatt ingatlanjaikat sem tudják felújítani. Megoldás lehet, hogy a hazai bankok lakásalapokat hozzanak létre, átvállalják a „bedőlt” hiteleket, a tulajdonosok pedig a későbbiekben az ő bérlőik legyenek.

Horváth Csaba visszarendeződésre számít: lesznek akár több ingatlant birtokló lakástulajdonosok, valamint bérlők, ahogy az tőlünk nyugatabbra teljesen természetes. Ehhez persze szükséges a reálbérek emelkedése, addig nem várható változás. Borsi László, a már megszűnt Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal elnöke hasonló véleményen van, szerinte is lehetetlen állapot, hogy míg a bérlakások aránya Európában 35 százalék körül alakul, addig nálunk csupán 8 százalék.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség