A Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer listája minden hitelfelvevő réme. A rettegett adathalmazt a köznyelv a mai napig a BAR-lista névvel illeti, holott a nyilvántartás jó ideje Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) néven fut. A név tehát változott, a tartalom viszont maradt.

A KHR-listára azok kerülnek föl, akik az aktuális minimálbért meghaladó összeggel tartoznak, méghozzá folyamatosan, több mint kilencven napon keresztül. Könnyen ott találhatja magát az is, aki hitelszerződés megkötésekor valótlan adatot közöl, hamis vagy hamisított okiratot használ; aki bankkártya-visszaélést követ el, lopott kártyát vagy adatokat használ. Komolyan kell venni a diákhitel-tartozást is, amely ugyanolyan kölcsön mint bármelyik másik, és kezesként vagy adóstársként is kiköthetünk a listán. Idő előtt csak akkor kerülhetünk le, ha a pénzintézet követett el hibát, és tévedésből tett bennünket fel.

Ki van a listán? © sxc.hu

Kevesen tudják, hogy kétféle lista létezik: van aktív és passzív KHR-lista, ezért egyáltalán nem mindegy, melyiken szerepel a nevünk. Lakáshitelt felvevőknek különösen kényes a helyzetük, aki ugyanis egyszer felkerül a listára, az a futamidő végéig − akár 20–30 évig is − aktív „feketelistás” marad, függetlenül attól, hogy a több évtizedes futamidő alatt csupán egyszer botlott meg. Ami egyben azt is jelenti, hogy ez idő alatt újabb hitelhez jutása nagyon nehézkessé válhat− magyarázza Terbe Ernő, a Bankárnet ügyvezetője.

Rendezés után jobb eladni a lakást

A lakáshitel-tartozás miatt listára kerülő adósokat emiatt gyakran éri meglepetés: sokan azt hiszik, ha rendezték az aktuális tartozásukat, eltelt 5−10 év, és szépen fizették a részleteket, akkor minden rendben van. Ám amikor újabb hitelt szeretnének fölvenni, azzal szembesülnek, hogy nem szívesen állnak szóba velük a bankok. Jobb helyzetben vannak azok, akik a BAR-listára kerülés után eladják az ingatlanjukat, és egyből visszafizetik a hitelüket. Ekkor azonnal átkerülnek a „passzív KHR-listások” táborába − így már könnyebben kaphatnak hitelt is −, 5 év múlva pedig kikerülnek a nyilvántartásból. A rendszer ugyanis egészen addig aktív KHR-listásként kezeli az ügyfelet, ameddig tartozása van, és senki nem foglalkozik azzal, hogy hányszor, miért és hogyan keletkezett a konkrét elmaradás.

A passzív KHR-listások jobb helyzetben vannak, ők például kaphatnak hitelt is: a bankok és hitelintézetek egyedi elbírálást alkalmaznak, esetenként pedig kockázati és hitelfedezeti életbiztosítás megkötésére, esetleg adóstárs bevonására is kötelezik őket. Mérlegelik azt is, hogy miért kerültek föl a listára. Nem mindegy, hogy valaki áruhitelnél vállalt-e kezességet, vagy tulajdon lakáshitelét nem fizette több hónapig.

Van tehát lehetőség a passzív bárlistások finanszírozására is, ha viszont így szeretnénk lakáshitelt felvenni, az adásvételi szerződés megkötése és a foglaló kifizetése előtt tisztázzuk a bankkal hitelképességünket. Vannak ugyanis olyan hitelezők, amelyek csak azt a KHR-listás ügyfelet fogadják el, aki már egy éve passzív, és van olyan is, amely elfogad bármilyen passzív ügyfelet, ha az más bankkal szemben „sáros”. Néhányuk pedig rangsorolja a feketelistásokat; egyszóval ahány ház, annyi szokás.

Állami támogatás kontra KHR-lista

Igényelhet-e államilag támogatott lakáshitelt az az ügyfél, aki passzív KHR-listán van? A válasz igen, de csak akkor, ha az adós átmegy a bank szűrőjén. Ha tehát a hitelintézet rábólint az ügyfél hitelképességére, a Kincstári Vagyon Igazgatóság nem vonja meg az állami támogatást a feketelista miatt. Ennek különösen az első lakás vásárlásakor lehet jelentőssége, ugyanis már egy egyszerű diákhitel-tartozás miatt is be lehet kerülni a nyilvántartásba, és az is megeshet, hogy csak évekkel később, az első lakás vásárlásakor derül ki mindez. Az egész diákhitelt egyben kell visszafizetni, pusztán azért, hogy az aktív bárlistáról átkerülhessünk a passzívra, és lakáshitel igénylésekor egyáltalán szóba álljanak velünk a bankok.

Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség