Tisztelt Ügyvéd Úr!

Szándékomban áll egy új építésű sorházi lakást vásárolni, amely jelenleg az alapozás szintjén áll. A szerződés szerint most fizetnék 10 százalékot, amikor tető van az épületen még 20 százalékot, és a végén a hátralévő összeget. A problémám az, hogy mivel az albetétesítés nem történhet meg a használatbavételi engedélyig, az én befizetésemmel szemben csak az eladó szava áll − ha jól értem. Ráadásul a telken a projektfinanszírozó banknak (nem az enyémnek, hanem az eladóénak) egyetemes jelzáloga van bejegyezve, és az én általam befizetett összeg is a bankhitel óvadéka. Az a kérdésem, hogy mi véd engem, és bele lehet-e vágni egy ilyen konstrukcióba. Az is érdekelne, hogy miért nem lehet albetétesíteni a telket és a telkekre kerülő építés alatt álló házat, hiszen a vevő számára az nyújthatna védelmet.

Köszönettel: Jávor Gergely

Tisztelt Jávor Gergely!

Az Ön által leírt gyakorlat, teljesen általános az új lakások építésénél, nagyon sokan így vágnak bele az új lakás vásárlásába. Ez nem olyan megállapodás, amely hátrányos lenne az Ön számára. Az is természetes, hogy a projektfinanszírozó banknak a telken egyetemes jelzálogjoga van bejegyezve, és az is, hogy az Ön által befizetett összeg óvadékul szolgál. Mindez megfelel a banki előírásoknak, és nem az építési vállalkozó kénye-kedve szerint történik. A kockázat egyedül abban van, hogy ha az építkezési vállalkozó csődbe megy, az Ön által befizetett összeg a bank kielégítésére szolgál. Ilyenkor viszont felszámolás alá kerül a cég, és Ön, mint hitelező is „beállhat a sorba”. Ha kifizetik a bank jelzálogjog-követelését és fennmaradó vagyon marad, akkor az azon személyek tulajdonába kerül, akik mindezt kifizették. Valóban előfordulhat, hogy a vállalkozó csődbe megy, ezért meg kell válogatni a beruházót, és meg kell nézni, hogy mennyire tőkeerős.

A telket albetétesíteni földhivatali előírás miatt nem lehet. Erre csak akkor kerülhet sor, ha megvan a használatbavételi engedély. Amint ezt megszerezték, be kell nyújtani a kérelmet a földhivatalhoz, és albetétesíteni is lehet az ingatlant. Az egyetemes jelzálogjog ekkor minden egyes külön ingatlan tulajdoni lapjára rákerül, egészen addig, amíg ki nem fizetik. Az albetétesítéssel egyidejűleg bejegyzik az Ön vásárlási hitelét is, oly módon, hogy a projektfinanszírozó bank és az Ön bankja ún. jelzálogjog-ranghelycsere megállapodást köt. Ez azt jelenti, hogy amint kifizetik a teljes vételárat, az egyetemes jelzálogjog-bejegyzés lekerül a tulajdoni lapról, helyére pedig az Ön vételét finanszírozó bank jelzálogjoga kerül. A bankok erről előre megállapodnak, erre jól kialakult pénzügyi jogi gyakorlat van.

Tisztelt Ügyvéd Úr!

Valamelyik nap bementem az önkormányzatra, hogy megtudjam, ki van bejelentkezve abba a lakásba, amelyben tulajdonos vagyok. Vittem magammal hiteles tulajdoni lap másolatot, és személyazonosságomat is igazoltam, az ügyintéző viszont megtagadta az információ kiadását, mivel nem árultam el, milyen célból van szükségem az adatokra. Végül szóban közölte a bejelentett személyek nevét, de előtte megkérdezett engem, hogy szerintem ki van bejelentkezve. Kérdésem a következő: valóban köteles vagyok tulajdonosként indokolni, hogy miért szeretnék ilyen adatokhoz hozzájutni?

Köszönettel: Kalászi Diana

Tisztelt Kalászi Diana!

A jogszabály nem rendelkezik egyértelműen erről a helyzetről. Aki igazolja a jogosultságát, és azt, hogy miért akarja megtudni az említett adatokat, annak kell ilyen felvilágosítás adni. Önnek mindenképpen ki kell töltenie egy kérdőívet, anélkül nem kötelesek ilyen információt kiadni. Arra is van lehetőség, hogy a bejelentett személy megtiltsa az adatok kiadását. Úgy gondolom, ha Ön megindokolja, hogy miért akar az adatokhoz hozzájutni (például tervezett adásvétel, peres eljárás), meg kell kapnia a kért adatokat. Ha a nyilvántartó hivatalt hivatalos szervek (bíróság, ügyészség, rendőrség, Apeh) keresik meg, a nyilvántartó szintén köteles kiadni az adatokat. Önt azért faggathatták, mert egyszerűen nem mehet be mindenki pusztán azért, hogy érdeklődjön, ha nincsen semmilyen oka erre, vagy nem gyanakszik valamire.

Tisztelt Ügyvéd Úr

Kérdésem a következő: fél éve vettem egy újépítésú családi házat, amelybe belecsapott a villám, és tönkretette a teljes elektromos rendszert. Biztosításom nem volt, így saját költségen kell újravezetékeltetnem a házat. Érdekelne, kérhetek-e kártérítést az építtetőtől arra hivatkozva, hogy a házon nem helyezett el villámhárítót.

Köszönettel

Papp Lídia

Tisztelt Papp Lídia!

A tervezés és az építkezés során figyelemmel kell lenni a tűzbiztonságra, valamint az élet és vagyonvédelemre. Bár ez általános szabály, nyilván bele kell érteni a villámhárító felszerelését is, hiszen ennek hiánya akár a ház kigyulladásához is vezethet. Léteznek erre vonatkozó előírások, amelyek betartásáért a tervező felelős. Ez azt jelenti, hogy neki úgy kell megterveznie az épületet, hogy gondolnia kell a villámhárításra is. Az általános tervdokumentáció mellett a kivitelezés során a tervezőnek kell elkészítenie a kiviteli terveket is, amelyben a munkafázisokat, és ezek sorrendjét is meghatározza. A műszaki vezetőnek ennek alapján kell a munkálatokat elvégeztetnie, a műszaki ellenőrnek pedig ellenőriznie. Így több olyan felelős személy is van, aki mulaszthatott. Ha ez be is igazolódik, a mulasztó személlyel szemben kártérítési igényt is érvényesíthet. Az mindenesetre szakértői kérdés, hogy a villámhárító hibája és a káresemény között volt-e ok-okozati összefüggés.