2004-2005-től kezdődően, a lakásvásárlási hitelek erőteljes növekedéséhez kapcsolódóan a lakáshitelekhez köthető biztosítási termékekből is egyre többet értékesítenek. A konstrukcióval kapcsolatos panaszok száma alacsony - nem éri el az évi húszat -, ám azt szeretnék, hogy ez a termékek hosszú, 10-15 éves futamideje alatt is így maradjon, ezért kezdtek felvilágosító kampányba - mondta Déri Éva, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) ügyvezető igazgatóhelyettese.
 
A hitelintézetek a biztosításokat kockázataik csökkentésére, a jelzálogjog mellett, másodlagos fedezetként vonják be a kölcsönnyújtásba. A biztosítás az ügyfeleknek is jó, mert így nem kell attól tartaniuk, hogy haláleset, baleset vagy átmeneti jövedelemkiesés miatt a család elveszíti a fedelet a feje fölül, ha a jelzálogjogot érvényesíti a bank.
 
Az ilyen kombinált konstrukciók választásakor azonban nagyon észnél kell lenni. Mivel két önálló szerződést kell kötni két különböző szolgáltatóval, időben gondolni kell arra is, mi történik, ha az egyik szolgáltatással kapcsolatban változás következik be. Gondoskodni kell például arról, hogy "kimenekülhessünk" a biztosítási szerződésből, ha mégsem kapjuk meg a hitelt, aminek a biztosítás megkötése előfeltétele volt. Erre vonatkozóan a PSZÁF ajánlást is kiadott a szolgáltatóknak.
 
Ha pedig a szerződés megkötésekor arra számítunk, hogy pár év múlva előtörleszthetjük a hitelt, célszerű rugalmas biztosítási konstrukciót kialakítani. Amennyiben a hitelhez befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítás kapcsolódik, tisztában kell lenni azzal, hogy a lejárati biztosítási összeget a lejáratkor nem lehet előre meghatározni, így előfordulhat, hogy a futamidő végén a felhalmozott összeg nem lesz elegendő a hitel visszafizetésére.
 
Az életbiztosítás jellegű védelem két fő típusa a tisztán haláleseti kockázatra kötött (hitelfedezeti) és a megtakarítási elemet is tartalmazó életbiztosítás. A hitelfedezeti biztosítás díja alacsonyabb, mint a megtakarítással kombinálté. A biztosítási szerződést pedig megkötheti maga az ügyfél (ekkor maga fizeti a díjat), illetve csatlakozhat a bank által már korábban megkötött csoportos életbiztosításhoz (a díj ekkor része a hitel törlesztő részletének).
 
A hagyományos vegyes - kockázati (haláleseti) és megtakarítási (elérési) elemet is tartalmazó - életbiztosítások kombinálása a jelzáloghitelekkel ugyancsak széles körben elterjedt, a jelzáloghitelek emellett az unit-linked életbiztosításokkal is összekapcsolódhatnak. A biztosító mindkét megtakarítási típusú biztosítás esetében az ügyfél befizetéseiből képzett tartalékot fekteti be.
 
A hagyományos vegyes életbiztosítások esetén az ügyfélnek nincs rizikója, a lejárati összeg előre garantált, igaz, nem is szólhat bele, mibe fektetik a pénzét. Az unit-linked konstrukcióban az ügyfél határoz a befektetésekről, de ennek kockázatát viseli is. A rizikót ugyanakkor csökkentheti, ha a biztosító tőkegaranciát vagy tőke- és hozamgaranciát vállal.
 
Mint Déri Éva elmondta, a legtipikusabb, hogy a hitel- és a biztosítási szerződést egyszerre kötik meg, de fennálló életbiztosításhoz is lehet lakáshitelt felvenni. A legmodernebb az igazgatóhelyettes szerint a halasztott tőketörlesztéses hitelkonstrukcióba bekapcsolt életbiztosítás. Az utóbbi lényege, hogy a hitel futamideje alatt csak a hitelkamatot és a biztosítási díjat kell fizetni, a tőketartozást a biztosító fizeti meg a futamidő végén, feltéve, hogy elegendő tőke akkumulálódott a biztosításban.
 
Az ilyen szofisztikált termékek esetében jól fel kell mérni a saját teherviselő képességet is, gondolva arra, hogy az élethelyzet megváltozhat. A PSZÁF elvárása a szolgáltatók felé, hogy az ügyfeleknek minden szükséges információt megadjanak - hangsúlyozta.
 
Az igazgatóhelyettes úgy vélekedett, hogy a biztosítók rugalmasan kezelik ezeket a konstrukciókat, ami egyébként érdekük is, ha nem akarnak rossz hírbe keveredni. Jelentős részük ezért önként úgy állapodott meg a bankokkal, hogy megszüntetik a biztosítási szerződést, ha az ügyfél számára nem hagyják jóvá a hitelt.