Mennyibe kerül a lakáshitel?
Lakáshitelhez könnyen hozzájuthatunk, sokszor alacsony kamatszintet is ígérnek. Mégis kevesebb hitelt kapunk, mint amennyire számítunk. Hol bukunk el százezer forintokat?
© sxc.hu |
A THM persze nem téved, ugyanakkor az időtényezőt nem veszi figyelembe: egy hitelösszeget kicentiző igénylőnek nem mindegy, hogy egy bizonyos költséget a futamidő 10-20 éve alatt egyenletesen elosztva fizet meg, vagy rögtön a folyósított összegből vonnak le egy nagyobb tételt. Éppen ezért fontos mérlegelni a hiteligényléskor fellépő költségeket is – tanácsolja Terbe Ernő, a Bankárnet Kft. ügyvezetője. Ha résen vagyunk, könnyen kifoghatunk egy-egy kedvező akciót: a kedvezmények kiterjedhetnek az ingatlan felértékelésének díjára, azaz az értékbecslésre, a hitelbírálati díjra, a közjegyzői díjra, a folyósítási jutalékra, de akár a fizetendő kamat és kezelési költség is alacsonyobb lehet fél évig, esetleg egy hónapig.
Mi rakódik a hitelre?
Először is szükséges az ingatlan értékének megállapítása, más néven az értékbecslés. Az ehhez csatolandó dokumentumokat a helyileg illetékes földhivataloknál kell beszereznünk: a tulajdoni lapért 4510 forintot kell lerónunk, családi házak esetében pedig helyszínrajzot is be kell szereznünk. Ez további 3 ezer forinttal terheli a családi kasszát, a díjak ráadásul januártól emelkednek. Az ilyen dokumentumok beszerzése minden esetben az ügyfél feladata.
Hitelkérelmünk beadásakor – esetleg azt megelőzően – fel kell értékeltetnünk megvásárolandó ingatlanunkat: ennek díja banktól függően 25–45 ezer forint, amelyet a hitel felvétele előtt kell kifizetnünk az értékbecslő cégeknek.
Mennyiért foglalkoznak velünk?
Hitelbírálati díj, azaz a hitelkérelem jóváhagyásakor felmerülő díj az erős piaci verseny miatt már nem jellemző. Az összeg nagyságrendileg néhány 10 ezer forint lehet, amelyet ugyan elkérnek a bankok, de bizonyos esetekben – ha jóváhagyják a hitelkérelmet –, akár jóvá is írhatnak a számlán. Néhány esetben ezt a díjat folyósítási jutalék helyet számítják föl hitelintézetek. Maga a folyósítási jutalék általában a hitelösszeg 1–3 százalékáig terjedhet. Ha az utolsó vételárrészt is kifizettük az eladónak, ezt a díjat külön be kell fizetnünk a banki szerződéskötéskor megnyitott folyószámlánkra. Normál esetben a közjegyzői díjat is nekünk kell állnunk: ennek összege a felvett hitelösszeg 0,5–1,5 százaléka lehet.
Meglepetésdíjak
Hiteligényléskor számos egyéb járulékos költség is felmerül, amelyekkel általában nem is számolunk: hitelt például kizárólag akkor folyósítanak, ha érvényes lakásbiztosításunk is van. Bár a finanszírozó pénzintézetek részére elegendő az épületbiztosítás is, a lakásbiztosításon már nem érdemes spórolni, célszerű ingóságainkat is biztosítani – javasolja Terbe Ernő. A biztosítás kötelezővé tétele persze jogos: ha az ingatlan bármilyen természeti katasztrófa miatt tönkremegy és nem tudunk fizetni, nem marad fedezet, amit a bank lefoglalhatna. Emiatt általában a hitel összegével és egy éves járulékaival azonos összegű teljes vagyonbiztosítást is kell kötnünk, amelynek mértéke havi szinten néhány ezer forintos pluszkiadást jelenthet.
Igen sok banknál működik már az ún. allfinanz típusú kiszolgálás, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy egyszerű bankfiókban hiteltermékhez, biztosításhoz és befektetéshez is juthatunk. Emiatt egyre többször fordul elő, hogy az ingatlan finanszírozási hányada, az életkorunk esetleg jövedelmi viszonyunk, netán egyedüli hitelkérelmező mivoltunk miatt a bank felvett hitelösszegre kockázati életbiztosítás vagy hitelfedezeti életbiztosítás megkötését is előríja. Ebben az esetben baleset vagy halál esetén a banknak a biztosító fizeti ki a fennmaradó hitelösszeget. Egy ilyen biztosítás összege havi több 10 ezer forint lehet, ezért célszerű előre érdeklődni a bankfiókban ennek valószínűségéről. A banki ügyintézőnél ilyesmire nyugodtan rákérdezhetünk, hiszen a korábbi tapasztalatok alapján sejteni lehet, kinek írnak elő ilyesmit.
Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség.
A lakáshitelek csak kétharmada támogatott
A lakást vásárlók, építők és felújítók kevesebb, de értékében több támogatott hitelt vettek fel ez év augusztus végéig, mint egy évvel korábban, miközben többen igényeltek és kaptak deviza hitelt ugyancsak magasabb összegben.
PSZÁF: csapda az életbiztosítással kombinált lakáshitel
Az életbiztosítással kombinált lakáshitelek csapdát rejtenek magukban - hívja fel az érintettek figyelmét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF). Előfordulhat, hogy a futamidő végén a biztosításban nem képződik annyi megtakarítás, amennyi a hitel tőkerészének a törlesztéséhez szükséges lenne.
Testre szabott lakáshitelek
Fiatal vagy idős vevő, új vagy használt lakás, kisebb vagy nagyobb önrész, vidéki vagy budapesti vevő - mindenki más-más lakáskölcsönből választhat. Vajon a piacon elérhető konstrukciók tudják követni a változó igényeket? Néhány nagy bank kínálata alapján utánajártunk, kinek milyen típusú hitel ajánlható.
A magyarok egyre több lakáshitelt vesznek fel
A felvett támogatott lakáshitelek nagysága május végén háromnegyede volt a tavalyi hasonló időszakinak, míg a deviza hitelek nagysága a másfélszeresére emelkedett - derül ki a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda Lakáshitel Monitor című jelentéséből.
Jól járunk-e a deviza lakáshitellel?
A devizaalapú lakáshitelek a megemelkedett törlesztő részletek ellenére sem vesztettek népszerűségükből. Vajon később sem bánjuk meg, hogy ezt a hiteltípust választottuk? És nyújtanak-e valós garanciát az egyre divatosabb árfolyam-garanciás hitelek?
Húsz százalékkal több lakáshitel az első félévben
Június végéig 264 milliárd forint lakáshitelt vettek Magyarországon, ami 20,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál - derül ki a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda legfrissebb Lakáshitel Monitor című kiadványából.
